Közoktatási sikerek

Korhecz Tamás: Ettől a tanévtől kezdve megszűnt a magyarság lemaradása, leszakadása

Dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy az MNT milyen eredményeket ért el a közoktatás vonatkozásában. Mint hangsúlyozta, a testületnek két stratégiai célja volt: az egyik, hogy csökkentsék azoknak a számát, akik nem a magyar nyelvű oktatást választják; a másik pedig, hogy csökkentsék a magyarság képzettségi szintjének lemaradását a szerb nemzethez viszonyítva.

Mint megjegyezte, az általános iskolákba beiratkozottak számát a demográfiai adatok határozzák meg, vagyis a nemzeti tanács nem tud arra hatni, hogy hány gyerek éri el az iskoláskort. Kiemelte: az iskolabusszal és a napközis, illetve beiskolázási tájékoztató programmal a szórványban is növelni szerették volna a magyarul tanuló diákok számát.
– Terepi aktivistáink felkerestek minden magyar, valamint vegyes házasságban élő szülőt, és megpróbálták vonzóvá tenni a magyar oktatást, programjaink és a beiskolázási csomagjaink révén. Ennek eredményeképpen a demográfiai valóságot meghazudtoló adatok jöttek ki, kiderült ugyanis, hogy harminc magyar elsőssel több van, mint tavaly, sőt nagyobb az elsősök száma a két évvel ezelőtti beiratkozásokhoz képest is – hangsúlyozta az MNT elnöke.
Az MNT számítása szerint 50–100 olyan család van, amely elfogadta a nemzeti tanács érvelését. Az osztály-összevonásokkal kapcsolatban Korhecz elmondta, hogy az oktatási minisztérium ajánlása ellenére, a szórványban egy iskolán kívül – az újvidéki Nikola Tesla Általános Iskolában, de ott is csak azért, mert nem volt kellő számú elsős – sehol sem lesz összevont osztály. Három helyett négy tagozat indul Zomborban, Nemsmiliticsen, Gomboson és Szerbittabén, kettő helyett szintén négy tagozat indul Újvidéken (Sonja Marinković iskola), Budiszaván, továbbá Kisoroszon és Nagykikindán is megvan ennek az eshetősége, s kettő helyett három tagozat indul Szilágyin. Beodrán egy tagozat helyett két kombinált tagozat indul, de – mint az MNT elnöke megjegyezte – ott eddig is ez volt a gyakorlat.
– Az utóbbiról nincs végleges döntés, de a minisztérium szóbeli ígéretet tett, hogy engedélyezi a tagozatok megnyitását. Ha összességében nézzük, minden olyan kísérletet kivédett az MNT, ahol ötös létszámú vagy annál nagyobb osztályokat kívánt a minisztérium összevonni – szögezte le Korhecz.
A középiskolai oktatás (a szakmunkásokat is beleszámolva) esetében is sikereket ért el az MNT, ecsetelte a testület elnöke, mivel az előző tanévhez képest 20 elsős diákkal több iratkozott magyar osztályba. Ugyanakkor a szakmunkásképzőkbe járók számát is sikerült csökkenteni.
– Felkerestünk és megszólítottuk minden nyolcadikost. Ennek eredményeképp az eddigi 28 százalék helyet 22 százalékos az érettségit nem adó képzésre járók száma. Ez az arány már gyakorlatilag ugyanaz, mint a szerbül tanulók esetében. Négyéves magyar nyelvű középiskolai oktatást a tavalyi tanévhez képest 140-nel több diák választott, sőt a gimnáziumot választók száma is 100 diákkal gyarapodott. A magyarság lemaradása, leszakadása megszűnt ettől a tanévtől kezdve – szögezte le az MNT elnöke.
Az adatok szerint magyar nyelvű szakmunkásképzésre tavaly 554-en, az idén pedig 436-an jelentkeztek; középiskolába tavaly 1400-an, az idén 1540-en; gimnáziumba tavaly 342-en, az idén pedig 436-an jelentkeztek. Az MNT elnöke köszönetet mondott az iskolaigazgatóknak, az iskolában dolgozó pedagógusoknak, a tanács aktivistáinak, és a a VMSZ-nek mint a legnagyobb magyar parlamenti pártnak a támogatásáért, valamint az MNT közigazgatási hivatala dolgozóinak.
A sajtótájékoztatón szó esett arról is, hogy a nemzeti tanács mai ülésén kiigazítják a testület költségvetését. Az eddigi 138 millió dinárról 290 millió dinárra növelik a büdzsét, mert a magyar kormány több pályázatot az MNT-n keresztül kíván megvalósítani – ilyen például az újvidéki Európa Kollégium, valamint a szabadkai középiskolai diákotthon építésének befejezése. Ugyancsak a képviselők elé kerül a tanács felsőoktatási ösztöndíjprogram-szabályzatának módosítása, hogy eleget tegyenek az esélyegyenlőségi biztos ajánlásainak, valamint dr. Német László nagybecskereki püspök javaslatára július 4-ét, az összetartozás napját jeles nappá fogják nyilvánítani Vajdaságban.