TÖRTÉNELEM

Az újvidéki Magyar Szó az egyetlen magyar nyelven megjelenő napilap Szerbiában. Alapvető feladata a Szerbiában (elsősorban a Vajdaság területén) élő magyar nemzeti közösség közszolgálati jellegű tájékoztatása.

 Ez a legnagyobb múlttal rendelkező vajdasági magyar közszolgálati médium, amelynek ismertsége az évtizedek folyamán mélyen beleívódott a vajdasági magyar közösségbe.

A Magyar Szó első száma 1944. december 24-én jelent meg, azaz még a második világháború ideje alatt, két hónappal a partizánok bevonulása után, tulajdonképpen egy párthatározat nyomán. Az első szám Szabad Vajdaság név alatt jelent meg, és gyakorlatilag a Slobodna Vojvodina négy oldalon megjelenő magyar nyelvű fordítása volt. Az alapítók Gál László író, Kek Zsigmond lelkész, újságíró, nyelvész, első főszerkesztő, Lévay Endre író, publicista és Majtényi Mihály író. Az újság valamivel kevesebb, mint egy év múlva, 1945. szeptember 27-én vette fel a Magyar Szó nevet, és tartotta meg a mai napig.

 

MEGJELENÉS

Az újság hétköznapi számai 20 oldalon jelennek meg, kivéve a hétfőt, amikor 16 oldalas, a szombat-vasárnapi összevont kiadás pedig 44–52 oldalon. Színes, tematikus mellékletei vannak, különkiadványokkal, valamint alkalmi könyvkiadással is foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa a szabadkai székhelyű Magyar Nemzeti Tanács.

 

SZERKEZETI FELÉPÍTÉS

A lap székhelye Újvidék, szerkesztősége van még Szabadkán, Zentán és Topolyán, azaz azokban a városokban és körzetekben, ahol a legtöbb olvasója él. A Magyar Szónak ezenkívül főállású tudósítójai vannak Adán, Magyarkanizsán, Kishegyesen Nagybecskereken, Óbecsén, Zomborban, továbbá Budapesten, valamint tudósítói Washingtonban, Romániában, Ukrajnában, Szlovákiában és Szlovéniában.

 

KÜLDETÉS

A Magyar Szónak, mint a Vajdaságban élő magyarság egyetlen írott napi közszolgálati funkciót betöltő médiumának feladata rendkívül sokrétű és összetett. Sajátos helyzetéből, és annak a közösségnek a sajátos helyzetéből adódóan, amelyet szolgál, egyaránt oda kell figyelnie a hazai és a magyarországi történésekre, azaz Belgrádra és Budapestre is. Ezenkívül Vajdaság, mint nem csupán földrajzi fogalom, hanem politikai és kulturális közösség is rendkívül fontos a Magyar Szó olvasói számára, nem utolsósorban pedig megkülönböztetett figyelemmel kell kísérnie az újságnak saját közössége, azaz a vajdasági magyarság politikai, társadalmi, közéleti, tudományos, és minden egyéb tevékenységét. Ez a sokrétűség jelenti egyben a mindig megújuló szakmai kihívást is, amelynek a Magyar Szó szerkesztői és újságírói több-kevesebb sikerrel igyekeznek eleget tenni nap, mint nap.

 

TERJESZTÉS, HONLAP

A Magyar Szó gyakorlatilag egész Vajdaság területén kapható – példányszámának legnagyobb részét természetesen azokra a vajdasági településekre juttatjuk el, ahol kisebb, vagy nagyobb számban magyar lakosság, magyar olvasók is vannak. A legpontosabb meghatározás szerint tehát a Magyar Szó tartományi terjesztésű napilap.

Kisebb példányszámban a Magyar Szó eljut Belgrádba és Budapestre is – elsősorban intézmények, hivatalok, állami szervek számára. Magyarországi és közép-szerbiai terjesztése nem jellemző.

Ugyanakkor a Magyar Szót egyre nagyobb számban olvassák az interneten is. (www.magyarszo.com) Hivatalos és pontosan összehasonlítható adataink ugyan nincsenek, de minden bizonnyal a leglátogatottabb vajdasági magyar internetes hírportál a Magyar Szó honlapja. A legtöbb látogató Szerbia területéről regisztrál, de egyre nagyobb a magyarországi látogatók száma is. Csúcsidőben a Magyar Szó honlapját naponta 4-5 ezer felhasználó látogatja.

 

MELLÉKLETEK

Az anyalapon kívül a Magyar Szó még számos kiadványt jelentet meg, amelyek egy-egy szűkebb célcsoportot céloznak meg.

Anyalap: a Magyar Szó hetente hat alkalommal jelenik meg, hétfőtől szombatig. Átlagosan napi 20oldalon jelenik meg, kivétel a szombat, amikor 48-52, vagy, a beérkezett reklámanyagoktól függően akár ennél is több oldallal jelentkezik a hétvégi újság. Legfontosabb rovatai a közszolgálati szerepet betöltő napilapra jellemző rovatok: belpolitika, külpolitika, regionális oldalak, gazdaság, művelődés, sport.

A Magyar Szó a hét minden megjelenési napján az anyalap mellé ad az olvasónak egy mellékletet is, speciális tartalommal, egy-egy külön célcsoport számára.

Hétfő, Sportvilág: A4-es formátumban, 16 oldalon megjelenő sportmelléklet, kistérségi, tartományi, országos és nemzetközi sporthírekkel, részletesebb beszámolókkal, interjúkkal.

Kedd, Magvető: A4-es formátumban, 20oldalon megjelenő mezőgazdasági melléklet. Annak ellenére, hogy a Magyar Szó legfiatalabb mellékletéről van szó, népszerűsége már most nagy az olvasók körében.

Szerda, Képes Ifjúság: A Magyar Szó szerdai mellékleteként, A4-es formátumban, 36 oldalon megjelenő ifjúsági hetilapja. Célcsoportja a középiskolás és gimnazista, valamint a főiskolás, vagy egyetemista generáció. Szinte egyidős a Magyar Szóval: jelenleg a 65. évfolyamánál tart. Azt követően, hogy az idei (2010/2011) iskolaévtől kezdődően a Magyar Nemzeti Tanács támogatja a Magyar Szó projektumát, a Képes Ifjúság garantáltan eljut minden vajdasági középiskola vagy gimnázium minden elsős magyar osztályának minden diákjához (négy éves képzés esetén), azaz több mint ezer fiatal kezébe.

Csütörtök, Tarka Világ: A Magyar Szó A4-es formátumban, 60oldalon megjelenő családi magazinja, részletes TV-műsor ismertetővel. Erős példányszáma és az olvasók körében élvezett népszerűsége miatt igen kedvelt célpontja a hirdetőknek is.

Péntek, Gyógykalauz: Annyiban tér el az eddig felsorolt mellékletektől, hogy ez havonta egyszer, minden hónap utolsó péntekén jelenik meg. A Magyar Szó napi, azonos nevű rovatának továbbfejlesztése, A4-es formátumban megjelenő melléklet, szinte kizárólag egészségügyi tartalmakkal (betegségek gyógyítása, egészséges életmód, táplálkozás, életvitel, stb.)

Péntek, Teátrum: A Magyar Szó szintén havi gyakorisággal megjelenő színházi melléklete, elsősorban a vajdasági magyar színházi élet híreivel, aktualitásaival foglalkozik. A melléklet az Újvidéki Színházzal való együttműködés keretein belül jelenik meg.

Szombat, Hétvége, Hirdető: hirdetési szempontból elsősorban a hétvégi újság Hirdető melléklete a fontos, ide fut be az összes reklám döntő többsége. A Hétvége a Magyar Szó egyik legolvasottabb melléklete, nagyobb riportokkal, interjúkkal, oknyomozó írásokkal. 

Magyar Szó kiadvány még a fentieken kívül az általános iskolás korosztály számára készülő Jó Pajtás hetilap és az iskoláskor előtti gyerekek számára készülő Mézeskalács havi újság – amelyek a Magyar Szó gondozásában és szervezésében, de külön, önálló kiadványokként jelennek meg.

 

IDÉZETEK

„...a ’60-as és ‘70-es években a Magyar Szó volt a világ legjobb magyar nyelvű napilapja”

(Dr. Kiszely Istvánőstörténet-kutató, A magyar ember I-II. c. könyvében)

 

„Még mondja valaki, hogy Szerbiában nincs szabad sajtó: Minden független szerbiai szerkesztőség képviselve van itt, ebben a teremben!”

(Warren Zimmermannak, az USA utolsó jugoszláviai nagykövetének megjegyzése 1992. májusában, a State Departmentben megtartott sajtóértekezletén, miután az amerikai kormány visszahívta Belgrádból. A jelenlévők értették, hogy a nagykövet a Naša borbára és a Magyar Szóra gondolt).

 

SZERKESZTŐSÉG

• Kiadó, nyomda és terjesztő: Magyar Szó Lapkiadó Kft.
• 21000 Újvidék, Mišić vajda u. 1., Vajdaság, Szerbia
• Megjelenési gyakoriság: naponta, hétfőtől szombatig
• Megjelenések száma évente: 300–310 (ünnepnapok számától függően)
• Oldalak száma: 20–32 (a hétvégi kiadásé: 44–52)
• Főszerkesztő: Varjú Márta

Telefonok:
Újvidéki Szerkesztőség: 021/457-244, 021/456-066,
Szabadkai szerkesztőség: 024-555-530,
Zentai szerkesztőség: 024/814-550,
Topolyai szerkesztőség: 024/711-336

Honlap: www.magyarszo.com