Egynyelvű ország nemzetiségei

Dr. Korhecz Tamás: Feleennyi problémával sem találkoztunk volna, ha egy vajdasági szintű statisztikai hivatal szervezi meg az összeírást

Mindössze két hét maradt a népszámlálás kezdetéig, az ugyanis október első felében fog lezajlani. Ismeretes a kérdezőbiztosok névsora, s javában végzik már az instruktorok kiképzését is a Köztársasági Statisztikai Hivatal megbízottjai. Utoljára 2002-ben írták össze a köztársaság lakosságát. Nem egyszer hallhattuk az elmúlt időszakban, hogy a mostani népszámlálás eredményeinek minél hívebben kellene tükrözniük a valóságot, mely alapján pontosabb következtetéseket lehetne levonni például a nemzetiségi összetétel jövőbeli alakulását illetően is. Arról, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsnál hogyan tekintenek az összeírás előzményeire, illetve hogy melyek lesznek a következő lépések, dr. Korhecz Tamást, az MNT elnökét kérdeztük.

A köztársasági ombudsman augusztus közepén fogalmazta meg azon ajánlását, melyben a statisztikai hivatalt az adott hely nemzeti összetételének megfelelő nyelveket beszélő kérdezőbiztosok kijelölésére szólította fel. Később – Mohol esetében – láthattunk olyan példát is, ahol ennek az ajánlásnak az ellenében, nem megfelelően választották ki az összeírókat. Az MNT birtokában lévő adatok szerint, milyen mértékben valósult meg a jogvédői ajánlás?

– Sajnos csak részben valósult meg. Azok az intézkedések, melyeket a statisztikai hivatal az ombudsmani ajánlás alapján foganatosított, nem biztosíthatták a szükségszerűnek nevezhető eredményeket, vagyis azt, hogy minden magyarul beszélő család házába magyarul is tudó kérdezőbiztos kopogtasson majd be. Vannak olyan települések, ahol a kérdezőbiztosok megfelelő csoportosításával többnyire áthidalható lesz ez a probléma, de vannak olyan helyek is – jó, hogy éppen Mohol példáját említette –, ahol mindez egyszerűen elképzelhetetlen. Saját erőfeszítéseinkkel mindezen tudtunk valamelyest javítani, a második körben több, az elvárásoknak megfelelő személyt vettek fel, tehát valamit mégis ért a kezdeményezés. Mindez azonban nem változtatott a helyzeten: állandó sziszifuszi harcot kell vívnunk az érdektelen és érzéketlen központi hatalommal. Újból bebizonyosodott az, hogy a központosított döntéshozás, a Belgrád-központú gondolkodás teljesen alkalmatlan arra, hogy a magyarság jogainak következetes érvényesítését biztosítsa, még akkor is, ha azt egy köztársasági szerv is követeli, vagy asszisztál annak elérésében. A belgrádi intézmények gondolkodásában Szerbia egynyelvű ország. Mindennek ellenére azt kell mondanom, nem vált értelmetlenné az összeírás, csupán jelzésértéke van ennek a történetnek. Állítom, hogy feleennyi problémával sem találkoztunk volna, ha mindezt egy vajdasági szintű statisztikai hivatal szervezi meg.

Az MNT-nek jogában áll saját megfigyelőket küldeni a népszavazás ellenőrzéséhez. Hány ilyen megfigyelőt jelölnek ki, s kinek a költségére végzik majd a munkájukat?

– Több nemzeti tanács közösen elérte azt, hogy önkormányzati szinten a népszámlálást koordináló, irányító testületekbe kerüljenek be megfigyelőként a nemzeti tanácsok képviselői is. Az MNT tizenhat önkormányzat esetében érte el azt, hogy saját megfigyelője foglaljon helyet ezekben a bizottságokban. A megfigyelőket magunk képezzük ki. Feladatuk az lesz, hogy amennyiben akár a nyelvi jogokkal kapcsolatos, akár a kérdezőbiztosok fellépésével kapcsolatos gondokat észlelnek a terepen, azokat a nemzeti tanács koordinálásával megpróbálják kiküszöbölni. Hozzájuk fordulhat majd a lakosság, ha a kérdezőbiztosokkal gondjaik merülnének fel: például, ha nem használhatnák anyanyelvüket, ha nem megfelelően teszik fel nekik a nemzeti hovatartozásukkal kapcsolatos kérdést. Mindenütt nem lehetnek megfigyelőink, mert egy olyan faramuci megoldást fogadott el a hivatal, hogy egy adott helyen csak az egyik nemzeti tanácsnak lehet jelen a képviselője. Így a többnemzetiségű helyeken nem lehetett mindenütt éppen az MNT megfigyelőjének helyet adni. Ilyen esetekben is megpróbálunk majd segíteni az esetleges panaszosoknak. A megfigyelők önkéntesek lesznek, megkíséreljük majd fedezni a költségeiket, de a tevékenységük finanszírozásához nem tudunk hozzájárulni.

A Horvát Nemzeti Tanács már beindította azt a kampányt, melynek célja elősegíteni, hogy minél többen horvátnak vallják magukat a közelgő összeírás alkalmával. Tervez-e hasonló intézkedéseket az MNT?

– A napokban többféle kampány is elindul. Egyeztettük a meghatározó magyar politikai párttal és civil szervezetekkel a munkamegosztást, aminek eredményeképp összehangolt kampánystratégiát hoztunk létre, mely a „tulajdonos” feltüntetése nélkül zajlik majd. Az elektronikus és írott médiába tervezett hirdetések arra kívánják majd sarkallni az embereket, hogy bátran vállalják nemzetiségüket. Ezenkívül több, ezzel a témával foglalkozó műsort is tető alá szeretnénk hozni. Fontos szerepük lesz mindebben az MNT által alapított médiumoknak, de a közszolgálati médiával is zajlanak tárgyalások hasonló jellegű műsorok elkészítéséről.