A névjegyzék maradt

A Magyar Nemzeti Tanács elfogadta a módosított felsőoktatási ösztöndíjpályázatát – Másodszor is pótköltségvetés

A Magyar Nemzeti Tanács 14. rendes ülésén heves vita alakult ki a szerbiai esélyegyenlőségi biztos ajánlása nyomán kijavított felsőoktatási ösztöndíjpályázat szabályzata körül. Emellett elfogadásra került, hogy június 4-e, vagyis a nemzeti összetartozás napja a vajdasági magyarság számára is jeles nap lesz, utólagosan jóváhagytak néhány 15 tanulónál kisebb osztálylétszámmal induló tagozatot, egy matematikai feladatgyűjteményt és két község iskolahálózat-tervét.

A Magyar Nemzeti Tanács pénteki, 14. rendes ülése a pótköltségvetés megvitatásával kezdődött.
A tanács költségvetésének kiigazítását dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke terjesztette be, s mint megjegyezte, már második alkalommal kerül elfogadásra pótköltségvetés. A testület elnöke bejelentette, hogy az eddigi érvényben lévő, korábbi pótköltségvetés kiadási és bevételi oldala egyaránt 138 millió dinár volt, ezzel szemben a jelenleg beterjesztett pótköltségvetés kiadási és bevételi oldala is 290 613 247 dinár lesz. Szavai szerint a hatalmas növekedést az okozta, hogy jelentős mértékben megnövekedtek a magyarországi támogatások. Ugyanakkor a köztársasági és a tartományi források előreláthatólag nem fognak változni.
– A Magyarországról érkező támogatásokat nem saját működésünkre költjük, hanem kizárólag az MNT stratégiai dokumentumaiban meghatározott projektumokra fordítjuk. Ilyen például az újvidéki Európa Kollégium, amely pillanatnyilag a legnagyobb oktatásügyi befektetés Vajdaságban. A második a szabadkai diákotthon befejezése, ugyanis Szabadka a legnagyobb magyar középiskolai központ Szerbiában – magyarázta az MNT elnöke.
Szavai szerint ebből a támogatásból pénzelik majd a felsőoktatási ösztöndíjpályázat egyes költségeit, a szórványra vonatkozó iskolabuszprojektet, a napközi otthon projektet, a Magyar Szó médiaház konszolidációját és a bankkölcsöntől való teljes tehermentesítését, valamint 18 millió dinárt a Pannon RTV működésére szánnak, mert – mint Korhecz megjegyezte – e támogatások nélkül gyakorlatilag nem tudnak fennmaradni.
– Az eredeti tervek szerint nem az MNT kezelte volna ezeket a támogatásokat, hanem a Szekeres László Alapítvány, vagy közvetlenül a médiaházak. A magyar fél azonban kifejezetten arra kérte az MNT-t, hogy vállalja a pénzek kiosztásának felelősségét. Ez a magyar kormányzat elismerésének és bizalmának jele – mondta az MNT elnöke.
A testület egyhangú szavazással fogadta el a második pótköltségvetést. A következő napirendi pontban az MNT pályázati felhívásáról szóló határozatának módosítását tárgyalta a testület. A javaslatot dr. Lengyel László terjesztette be. Szavai szerint az esélyegyenlőségi biztos ajánlásai alapján az MNT átdolgozta a határozatot.
– Az átdolgozott szöveg szerint azok pályázhatnak ösztöndíjra, akik akkreditált felsőoktatási intézményekbe jelentkeztek, vagyis jövőre már a magánegyetemekre bejutott diákok is kaphatnak ösztöndíjat. Ugyanakkor továbbra is elvárás, hogy a pályázó magyar nyelven végezze az általános vagy a középiskolát – jelentette be Lengyel László.
A pontozási rendszer a következőképpen alakul: a szülők végzettségére, valamint a képzési hely távolságára vonatkozó tételek megszűntek, emellett csökkent a névjegyzéken való szereplésért kapható pontszám, 25 pontot kap a tandíj nélküli képzésre felvételt nyert diák, míg a tandíjas képzésre nyert felvétel 5 pontot ér, a hiányszakma szintén 25 pont, azonban a hiányszakmát az MNT nevezi meg. A magyar nyelvű felsőfokú képzés továbbra is 3 pontot ér, a középiskolai tanulmányi átlag 3-as szorzóval kerül elszámolásra, a névjegyzéken való szereplés pedig 5 ponttal díjazandó.
Širková Anikó szerint a jelenlegi határozat is kérdéses, hiszen különbséget tesz az állami és az önköltséges tanulók között, valamint újra díjazza a névjegyzéken való szereplést.
– Anyagi érdek fogja vezérelni a fiatalt a névjegyzékre való feliratkozáskor és nem a meggyőződés – hangsúlyozta Sirkova Anikó.
Joó Horti Lívia, az MNT közoktatási bizottságának elnöke szerint az esélyegyenlőségi biztos nem vitatta el, hogy az MNT csak a magyar nyelven tanulókat támogatja, míg Rácz Szabó László többek között azt sérelmezte, hogy a határozatban tételként benne maradt a választói névjegyzék és azt követelte, az MNT nevezze meg, ki a felelős azért, hogy az előző határozat szabálytalan lett.
– Ha önhittségből elkövetünk egy hibát, akkor most ugyanezt még egyszer ne kövessük el. Az esélyegyenlőségi biztos ajánlásai nem nemzetellenes ajánlások voltak, vegyük ki azokat a pontokat a javaslatból – mondta Rácz Szabó.
Sarnyai Zoltán, a közoktatási bizottság tagja kiemelte, a 25 ponttal azokat támogatják, akik mindent megtettek, hogy bejussanak az egyetemre. A módosított határozatot az MNT 22 igennel és 4 tartózkodással elfogadta.
Negyedik napirendi pontként a vajdasági magyarság nemzeti jelképeiről és ünnepeiről szóló határozat módosítási javaslatát tárgyalták. A javaslatot Német László nagybecskereki püspök indokolta meg. Mint megjegyezte, az összetartozás napjáról már az egész Kárpát-medencében megemlékeznek, csupán Vajdaságban nem.
– Ott voltam, amikor a történelem egy tragikus lépéséből a magyarság ki tudott lépni, és erre a napra ettől kezdve úgy gondol, mint az újjászerveződés napjára. Remélem, hogy a vajdasági magyarság csatlakozik a Kárpát-medencében és az azon kívül élő magyarokhoz, akik június 4-ét mint a magyar nemzet jövőjének az ünnepét, összefogását fogják közösen megünnepelni – mondta a nagybecskereki püspök.
Az MNT egyhangúlag elfogadta a határozatjavaslatot, majd elfogadta a közoktatási bizottság egy matematika-feladatgyűjtemény kiadásáról szóló ajánlását, és utólagosan jóváhagyták a Dositej Obradović Általános Iskola ürményházi kihelyezett tagozatának kérelmét, miszerint két kombinált tagozatot indíthassanak, majd a zentai Stevan Sremac Általános Iskola felsőhegyi tagozatának kérelmét, a szabadkai Egészségügyi Szakközépiskolából érkezett jóváhagyási kérelmet, a palicsi Miroslav Antić iskola ludasi kihelyezett tagozatának kérelmét, miszerint önálló osztályként nyíljon meg a 11 fős első osztály, és a kelebiai Széchenyi István Általános Iskola kérelmét, hogy úgyszintén önálló osztályként indulhasson el a 10 fős első osztály. Az MNT egyhangúlag elfogadta a javaslatokat. Az MNT végül elfogadta Antalfalva község iskoláskor előtti intézményeinek és általános iskoláinak
hálózatára vonatkozó és Kevevára község iskoláskor előtti intézményeinek hálózatára vonatkozó záradéknyilatkozatokat.