Válaszok nélkül

A szabadkai Népszínház igazgatónője nem látja igazi okát a Magyar Társulat különválásának – „A ddig nem leszünk előbbre a történetben, amíg az MNT által meghozott záradékokra nem kapunk választ”– mondta Lovas Ildikó

Tulajdonképpen ott tartunk, ahol három hónappal ezelőtt, az előző évad végén. A nyáron pihent a dolog, remélhetőleg hamarosan ismét foglalkozni fogunk vele, és keressük a további előrelépés lehetőségét. Fontos, hogy a Vajdasági Magyar Nemzeti Színház szakmai szempontból megfelelően működő, megfelelő belső szerkezettel bíró intézmény legyen, és a keretekbe is beleférjen. Ezen a téren szükség van az MNT-vel való egyeztetésre, mert a kettő között van hézag. Az MNT-vel és a jelenlegi fenntartókkal, a tartománnyal és a várossal is megbeszéléseket kell folytatni, ennek eredményeképp születik majd meg a végső megoldás – mondta el Mezei Zoltán, a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának vezetője, amikor arról kérdeztük, hol áll az önállósulás folyamata és a Vajdasági Magyar Nemzeti Színház ügye.

Lovas Ildikó, , az MNT kulturális kérdésekkel megbízott tanácsosa a minapi beszélgetésünkkor hangsúlyozta, ahhoz, hogy érdemben tudjunk beszélni az önállósulásról és a VMNSZ-ről, sorba kell venni az eddig történteket.

A Magyar Nemzeti Tanács 2010. szeptember 3-án hozott záradékot arról, hogy a szabadkai Népszínház a magyar nemzeti közösség számára kiemelt jelentőségű intézmény. Az alapítóknak azt kell tenniük, hogy lehetőség szerint 30 napon belül az alapszabályt ez irányban módosítják, és a nemzeti tanács egyik tagja bekerül az igazgatóbizottságba. Erre a záradékra, hogy kiemelt jelentőségűvé nyilvánította az MNT a szabadkai Népszínházat, mind a mai napig nem érkezett válasz az alapítók egyikétől sem, sem az 51 százalékban alapítói jogokat gyakorló tartománytól, sem Szabadka városától. 2010. október 8-án az MNT záradékot hozott a Vajdasági Magyar Nemzeti Színháznak, mint önálló intézménynek létrehozásáról, illetve a szabadkai Narodno Pozorište – Narodno Kazalište – Népszínház jelenlegi intézménye átalakításának támogatásáról. Két részből tevődik össze a szabadkai Népszínház ügye. Az MNT támogatja, hogy önállósuljon a Népszínház Magyar Társulata, majd ebből az önállóvá váló intézményből létrejöjjön a Vajdasági Magyar Nemzeti Színház. Októberben erről hoztuk meg a záradékot, amely a támogatást jelenti. Az illetékes szerveket értesítettük erről. Idén május 16-án az MNT határozatot hozott a szabadkai Népszínház alapítói jogainak részben történő átruházásának kezdeményezéséről. Az MNT kezdeményezte, hogy 50 százalékos mértékben ruházzák át a Magyar Nemzeti Tanácsra az intézmény alapítói jogait a Nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény rendelkezéseinek értelmében, mivel a szerbiai magyar közösség részére kiemelt jelentőséggel bír. Ám erre sem kaptunk választ. Pedig a társalapítóvá váláshoz konszenzus kell az alapítókkal. De mondom, tavaly óta még a kiemelt jelentőségűvé nyilvánításra sem kaptunk választ és a támogató záradékunkra sem – tudtuk meg Lovas Ildikótól. – A záradékok meghozatala tehát megtörtént, a szakmai egyeztetés februárban lezárult. Úgy beszéltük meg, hogy a további megbeszéléseket az MNT elnöke koordinálja majd. A szakmai egyeztetések lefolytatása, a kulturális bizottságban való megjelenítése az én feladatom, de amikor mindez megtörténik, és akkor derül ki, hogy van valami félreértés, akkor szerencsés körülmény, hogy az MNT elnöke előtt nem idegen ez az ügy, hiszen ő végigkísérte a kezdeményezést, már kezdetben is részt vett benne. A tárgyalásnak tehát ezen a szinten, az MNT elnökének szintjén kell megtörténnie. De fontos hangsúlyozni: Amikor megtörténik ez a beszélgetés, még az is csak a koncepció része, és addig nem leszünk előbbre a történetben, amíg az MNT által meghozott záradékokra nem kapunk választ.

HÁROM INTÉZMÉNY JÖNNE LÉTRE

Emlékeztetőül: Legutóbb júniusban olvashattak lapunkban az önállósulási kezdeményezéséről és a Vajdasági Magyar Nemzeti Színház létrehozásáról. Lovas Ildikó akkor elmondta, hogy az MNT elképzelései szerint a VMNSZ tartományi és nemzeti tanácsi alapítású lenne, és lenne egy szabadkai városi alapítású színház szerb nyelven működő társulattal, a kettő közösen működtetné azt a színházat, ahol a fodrászok, öltöztetők, a jegypénztáros, a világosítók és mások, tehát úgymond a kulissza emberei vannak. Ez a közös háttér városi és tartományi alapítású lenne. Tehát az alapvető elképzelés, hogy három intézmény jön létre: egy ún. műszaki ház, a VMNSZ és a szerb társulat.

Ám ezzel a Népszínház Magyar Társulata nem ért egyet. Mint azt Mezei Zoltántól az elmúlt évad végén történt beszélgetésünkkor megtudtuk, ők úgy gondolják, hogy a nemzeti színház mindenképpen önálló gazdasági és műszaki osztállyal kell, hogy rendelkezzen.

– Fontos a műszaki osztály elosztása, két csoportra kell osztani. Az a műszaki osztály, amely közvetlenül ott van az előadásokon, az előadások gyártása és játszása alkalmával – többek között az ügyelő, súgó, fodrász, sminkes, kellékes, díszletmunkás – sajátjának kell, hogy érezze azt a színházat, amelyben működik. Ennek a műszaki osztálynak együtt kell lélegeznie a színészekkel, az előadással, így tudunk egy korszerű, kompakt színházi felállást biztosítani. Ők szerves részét képezik egy-egy előadásnak, ebből kifolyólag ők nem lehetnek külsősök – mondta akkor a társulatvezető.

A JELENLEGI A LEGGAZDASÁGOSABB

Az önállósulási kezdeményezésről a Népszínház igazgatóbizottságát is értesítették. Kasza József, az igazgatóbizottságának elnöke elmondta, amikor eljutott ez hozzájuk, tárgyaltak róla, és mivel nem tartozik az igazgatóbizottság hatáskörébe, az üggyel való foglalkozást a tartománynak és a városnak utalták át.

Ljubica Risztovszki, a Népszínház igazgatója elmondta nekünk, hogy persze tud az önállósulási szándékról, de mindeddig személyesen még senki sem beszélt vele erről. Mint mondta, nem látja a különválás igazi okait, mert szerinte akkora autonómia, mint ami a Magyar Társulatnak megadatik a Népszínházban, egyedülálló, egyik egységnek sincs ekkora szabadsága.

– Ha szakemberként kérdez, és hadd beszéljek így, – én vagyok Vajdaságban az egyetlen, színházi menedzsment szakos teatrológus – akkor elmondom, hogy ez a mostani helyzet, ahogyan működik a színház, a leggazdaságosabb és leghatékonyabb módja a működésnek, ez a legolcsóbb az alapítók számára.

Az alapítókat is igyekeztünk megszólaltatni, ám Ljubica Kiselički, Szabadkapolgármesterének oktatással és művelődéssel megbízott tanácsadójának sürgősen el kellett utaznia, így a péntekre megbeszélt beszélgetést a jövő hétre halasztotta. Milorad Ðurić tartományi kulturális titkárt elfoglaltságai miatt nem tudtuk telefonon elérni, a levelünkre pedig lapzártánkig nem érkezett válasz.