Nyelvhasználati jogainkról

Október 13-a és 15-e között tartották meg Adán a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokat

    ''Népet csak nyelvében és nyelvével lehet felemelni...
    ...nyelve megbénításával ki is lehet semmizni”
    Ez a Fábry Zoltán-idézet volt a mottója az idei, 41. Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok rendezvénysorozatának, amelyet a középiskolások beszédversenye nyitott meg október 13-án délelőtt, az adai Városháza dísztermében.
    A megmérettetésre tizennégy iskolából és egy-egy művelődési egyesületből, ifjúsági szervezetből érkeztek diákok, akik közül a dr. Molnár Csikós László egyetemi tanár, mgr. Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója, Raffai Ágnes színművész és Péter Krisztina magyartanár összetételű zsűri véleménye alapján a vándorserleget és a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok könyvcsomagját Varga Natália, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium diákja vihette haza. Második lett Katona Gábor, a zentai gimnázium tanulója, harmadik helyen pedig Kovács Tamás, a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium diákja végzett. Különdíjat kapott Varga Valentin, a csókai Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskola versenyzője, valamint Szombati Dorottya, a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium diákja. A Ki kicsoda Vajdaságban című lexikont kapta jutalmul Túrú Gyöngyi, az adai műszaki középiskola tanulója, Bencsik Richárd, a szabadkai Ivan Sarić Műszaki Középiskola tanulója pedig dicséretben részesült.
    Pénteken az általános iskolások mérettettek meg, délelőtt a Cseh Károly Általános Iskolában játékos nyelvi vetélkedőt szerveztek a községi általános iskolák negyedik osztályos tanulói számára. A játékvezető Szűcs Budai Engelbert, magyartanár volt. A negyedikesek közül legjobbnak bizonyult a moholi Szécsényi Emília, az adai Rácz Szabó Enikő a második, Muzslai Anikó pedig a harmadik helyen végzett. Különdíjat kapott az adai Szűgyi Martin és a moholi Csaszli Hilda.
    Délután a hetedikeseké volt a főszerep, hiszen a délelőtti elődöntő tizenöt legjobb diákja az adai színházterem színpadán is bizonyíthatta rátermettségét. A vetélkedőn, amelyet dr. Molnár Csikós László egyetemi tanár és Kormányos Katona Gyöngyi magyartanár vezetett, huszonkét iskola negyvenöt hetedik osztályos tanulója közül a legjobbnak bizonyult Tápai Ramóna, az újvidéki Petőfi Sándor Általános Iskola diákja, második az óbecsei Kovács Franciska, a harmadik a zentagunarasi Farkas B. Tímea lett. A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület különdíját az akasztói Erdődi Franciska és a bácstopolyai Tuvić Blanka vihette haza.
    Szarvas Gábor szobrának megkoszorúzására szombaton került sor, s itt, a nagy magyar nyelvész emlékműve előtt mondott ünnepi beszédet dr. Láncz Irén, az újvidéki Magyar Tanszék vezetője is, aki amellett, hogy méltatta Szarvas Gábor munkásságát, felhívta a figyelmet munkájának időszerűségére a vajdasági magyarok nyelvének vonatkozásában is.
    Ezután dr. Molnár Csikós László megnyitotta azt az alkalmi kiállítást, amely a nyelvi jogok dokumentumait mutatja be, s többek között kitért azokra a dolgokra is, amelyek e jogok megsértéséről árulkodnak.
    Az adai képviselő-testület tanácstermében megtartott tudományos tanácskozáson a nyelvhasználati jogokról és lehetőségekről esett szó. Dr. Ortutay Katalin, a veszprémi Pannon Egyetem docense Nyelv és hatalom Franciaországban címmel tartott előadást, Várkonyi Zsolt, a Magyar Nemzeti Tanács általános és jogi ügyekkel megbízott tanácsosa a Szerbiában érvényesülő nyelvi jogokról szólt, kiemelve az MNT szerepét a nyelvhasználatról szóló rendelkezések kidolgozásában. Mgr. Deli Andor tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár a vajdasági nyelvhasználati jogokról és lehetőségekről számolt be, s felhívta a figyelmet arra, hogy a polgárok nyelvi jogai leginkább csak azokon a településeken érvényesülnek teljes mértékben, ahol a magyarság tömbben él, de a polgárok nyelvhasználatot érintő panaszaikkal, problémáikkal az illetékes tartományi szervekhez is fordulhatnak, ezek megteszik a szükséges lépéseket a problémák megoldására. Dr. Pál Tibor történész a dualizmus korának nyelvhasználatával foglalkozott, dr. Szoták Szilvia nyelvész pedig a burgenlandi és a Bécsben élő magyarok nyelvi jogairól számolt be előadásában.
    A nyelvművelő napok fő témájához kapcsolódva a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület nyelvészeti pályázatot hirdetett, Hol és hogyan használom anyanyelvemet címmel az általános iskolások számára. A beérkezett pályaművek közül legjobbnak a palicsi Korsós Karolina munkája bizonyult, második lett a magyarkanizsai Remete Dávid, harmadik pedig a magyarcsernyei Biacsi Nikolett fogalmazása. A középiskolások Milyen körülmények között használhatom anyanyelvemet címmel küldhettek be alkotásokat. A szabadkai Gyurik Attila munkáját értékelték legjobbnak, második lett a szabadkai Korsós Brigitta dolgozata, a harmadik helyen pedig az Április 7-e Egészségügyi Középiskola diákja, Puskás Valentin végzett. A felnőtt kategóriában a nyelvhasználati jogokról és lehetőségekről értekezhettek a pályázók, közülük a bírálóbizottság Kardován Krisztina munkáját jutalmazta.
    A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napoknak kísérőrendezvényei is voltak. Csütörtökön az adai Városháza dísztermében Gerendás Pétert látták vendégül, pénteken pedig Ibsen Nóra című művét tekinthették meg az érdeklődők a Szabadkai Népszínház előadásában. A nyelvművelő napok rendezvénysorozatát a hagyományok követése jellemzi, de a szervezők nem zárkóztak el a modern technológia kínálta lehetőségektől sem, így az idén már az érdeklődők a számítógép előtt ülve, online követhették a tudományos tanácskozás előadásait.