Nyelvi jogaink stratégiába foglalva

Beretka Katinka: Az MNT hivatalos nyelvhasználati stratégiájában a nyelvi tudat, attitűdök vizsgálatára és fokozására is kitértünk

Közvitára bocsájtották a Magyar Nemzeti Tanács 2012–2017 időszakra vonatkozó hivatalos nyelvhasználati stratégiáját. A dokumentum 44 oldalon át taglalja a magyar nyelv hivatalos használatának jelenlegi tendenciáit, az aktuális törvényes és jogi helyzetet, majd ebből kiindulva stratégiai fejlesztési célokat, illetve az ezek megvalósítását segítő programokat fogalmaz meg. A dokumentum bevezetőjéből kiderül, hogy a helyzetfelmérés során a tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkárság hivatalos nyelvhasználattal foglalkozó éves jelentéseit, a tartományi ombudsman és a polgári jogvédő (köztársasági ombudsman) felméréseit és az MNT munkája során tapasztalt eseteket használták fel.

Az MNT Nyelvhasználati Bizottságának eddig megfogalmazott célkitűzései mentén a stratégiát Beretka Katinka, az MNT hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsosa állította össze, vele beszélgettünk a dokumentumról.

Mit emelne ki a stratégia legfontosabb elemeként, jellemzőjeként?

– Nagyon fontos, hogy elrugaszkodtunk a jogszabályok vizsgálatától, és a nyelvhasználat kérdése pszichológiai vetületet kapott. A nyelvi tudat, attitűdök vizsgálatára is kitértünk. Talán ez az egyik részlet, ami mássá teszi a dokumentumot. Ugyanúgy, ahogy az oktatás esetében számtalan alkalommal felmerül a kérdés, hogy miért is nem iratkozik valaki magyar osztályba, ugyanúgy a nyelvhasználat esetében is felmerülhet ez a probléma: hiába teremtünk meg mi minden lehetőséget, ha maga a közösség nem érzi hasznosnak a magyar nyelvet. Emellett sikerült különválasztanunk azokat a tevékenységeket, amelyek a magyar közösséget célozzák meg, illetve a nyelvi attitűdök javítását szorgalmazzák, azoktól a tevékenységektől, amelyek az államot célozzák meg. Erre a két nagy területre épültek kapcsolódó projektumaink is. A stratégiában természetesen foglalkozunk a meglévő jogszabályok javításával is, hiszen túlzás lenne azt állítani, hogy tökéletes a jogszabályi alap, amely egyébként sok esetben tágabb jogérvényesítésnek adna teret, ha meglennének hozzá a szükséges technikai és pénzelési feltételek. Ezért úgy érzem, már azzal is sokat elérnénk, ha a már meglévő jogszabályokat sikerülne érvényre juttatni, de a stratégia a jogszabályok javításával is foglalkozik.

Melyek a hivatalos nyelvhasználathoz kapcsolódó jogszabályok legnagyobb gyengéi?

– A stratégia helyzetfelmérésében górcső alá veszi az 1963-as alkotmányos helyzettől egészen a mai napig a vonatkozó jogszabályokat. A korábbi pozitív tapasztalatokat hoztuk előtérbe. Ezekre sokan már biztosan nem is emlékeznek, vagy nem is tudhatják, hogy valamikor hogyan nézett ki a jogszabályozás ezen a téren. Amikor kiemeltük a mai jogszabályok problémáját, azt ezeknek a korábbi törvényeknek a jó tulajdonságaira rámutatva tettük. Ami a mai jogszabályok gyengéit illeti, a legnagyobb probléma a különböző anyagi és jogi törvények közötti kollízió. Miközben van egy hivatalos nyelvhasználati törvény, amelynek ennek a kérdésnek az alapját kellene képeznie, addig ennek a jogszabálynak a rendelkezéseit nem szó szerint implementálták az eljárásjogi törvényben. Vagy vegyük másik példaként az anyakönyvekről szóló törvényt: ennek értelmében az anyakönyveket cirill betűs írásmóddal kell vezetni, a nyelvhasználati törvény viszont kimondja, hogy ahol a magyar nyelv hivatalos használatban van, ott magyarul is vezetni kell minden nyilvántartást. Ez a legjobb példa az ellentétek problémájára. A stratégiában az összes olyan esetet felsoroljuk, amelyeket illetően megfigyelhető ez a jellemzőség és gyakorlati nehézségeket okoz. Ezek kiküszöbölése nehéz és hosszas folyamat, mert nem csak arról van szó, hogy mi rámutatunk a kérdésre, hanem azok kijavítását a parlament előtt kell kiharcolni.

A stratégiában számtalan célkitűzést, illetve projektumot megfogalmaztak. Szerzőként ezek közül melyeket emelné ki?

– Talán a különböző szaknyelvet segítő programokat említeném, valamint a fiatalok számára szervezett képzéseket. Ismét életre szeretnénk hívni az Újvidéki Egyetem Jogi Karának lektorátusát. A szerb ügyintézők számára magyar nyelvi képzéseket szerveznénk. Várható egy iratminta összeállítása is. Már el is kezdtük fordítani az adónyomtatványokat. A lefordított hivatalos iratokat adóhivatalokban, önkormányzatokban, egészségházakban, iskolákban helyeznék el. Dokumentumok és formanyomtatványok jelenhetnek meg magyarul egy egységes sorozat formájában. Ezt mindenki térítésmentesen használhatná, az önkormányzatok akár honlapjukra is feltölthetnék ezeket. A községek így teljesen kétnyelvűvé válhatnának.

Két dolog keltette még fel a figyelmemet: A Vajdasági Magyar Nyelvi Iroda létrehozására vonatkozó tervek, valamint a szerbül anyakönyvezett nevek magyar helyesírással történő beírási költségeinek a megtérítése.

– Nem új ötletekről van szó, és nem az MNT mostani összetétele fogalmazta meg ezeket. A Nyelvhasználati Bizottság tagjai nyelvészek, illetve irodalmárok és jogászok. A nyelvészek már nagyon régen igényt fogalmaztak meg egy Vajdasági Magyar Nyelvi Iroda megalapítására. A Kárpát-medencében több helyütt is működik ilyen iroda. Ez az intézmény elhatárolódna az MNT Nyelvhasználati Bizottságának munkájától, tehát nem a nyelvi jogok védelmére összpontosítana, bár annak népszerűsítésében részt vehetne. Az iroda mondjuk részt vehetne az MNT fordítási projektumaiban, vagy a tanács stratégiájának mentén pályázhatnának különböző programok szervezésére, megvalósítására. Az eddigi javaslat szerint az iroda Adán nyílna meg. A szerbül anyakönyvezett személyeket illetően még nem körvonalazódtak véglegesen az elképzelések. A diplomahonosítási pályázatokhoz hasonlóan ezen a téren is meg kellene még fogalmaznunk a kritériumokat. Annyi biztos, hogy a költségtérítés azokra az emberekre vonatkozna, akik a régebbi időkben, elsősorban objektív okok miatt, nem tudták magyarul beíratni nevüket az anyakönyvekbe.

Elkészült tehát a tervezet, megnyitották a közvitát, hogyan néz ki a folyamat folytatása?

– Az MNT honlapján mindenki megtalálhatja a stratégiát, és mindenki hozzászólhat. Mindenkit szeretnénk megszólítani a közvitában, nem csak a szakembereket. A zárókonferenciát, amelyre jogászokat, bírákat, ügyészeket, közigazgatási hivatalok vezetőit és ügyvédeket hívunk meg, december 10-én szervezzük meg Szabadkán. Az előző stratégiákhoz hasonlóan ezen a konferencián összegezzük a különböző megjegyzéseket, majd ezt követően reméljük, hogy az MNT idei utolsó, decemberi ülésén elfogadásra kerül a dokumentum.