Nyelvünk a kultúránk

Zentán a Magyar Kultúra Napja alkalmából immár tizedik alkalommal tartottak Kárpát-medencei Kulturális Fórumot

 A Magyar Kultúra Napja alkalmából Zentán a Művelődési Ház színháztermében megtartott központi ünnepség programja szombaton a Kárpát-medencei Kulturális Fórum 2012 elnevezésű rendezvénnyel folyatódott. A Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, az Anyanyelvi Konferencia, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal hagyományos találkozóján a Kárpát-medencei művelődési ernyőszervezetek, kulturális intézetek, a vajdasági magyar művelődési egyesületek és közintézmények vezetői aktívan kivették a részüket a munkából. A bevezető előadások után élénk eszmecsere, hozzászólások és számos javaslat hangzott el, hogy hogyan lehetne szorosabbra fonni az együttműködést a művelődési egyesületek között, felkarolva a szórvány magyarság legkisebb egyesületeit, a még aktív szervezeteit.
 
Hajnal Jenő a VMMI igazgatója üdvözölte a részvevőket, köztük Nikovitz Oszkárt, Magyarország belgrádi nagykövetét és Pirityiné Szabó Juditot, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága Kapcsolattartási Főosztályának vezetőjét és sikeres munkát kívánt a fórumnak. Dudás Károly, a VMMSZ elnöke bevezető beszédében kiemelte, hogy a mostani találkozó immár a tizedik a sorban:
– A Magyar Kultúra Napja, január 22-e az egyetemes magyarság ünnepe, a Kárpát-medence minden régiója jelen van ma itt Zentán, együtt van a nagy Kárpát-medencei nagycsalád. Több okból is különleges a mai találkozónk, mivel immár magyar állampolgárként szólhatok önökhöz, és rajtam kívül sokan mások is megkapták a magyar állampolgárságot. Az új magyar kormányzat lehetővé tette a magyarság együvé tartozását.
A délvidéki magyar kultúrában évek óta aktívan dolgozó 21 személy közreműködésével elkészült az elkövetkező hat évre szóló Vajdasági magyar kulturális stratégia. A politikai nézetkülönbségeket félre téve, példa nélkül álló összefogással, a civil szféra és a történelmi egyházak aktív közreműködésével született meg e rendkívüli jelentőségű dokumentum. A délvidéki magyarság a magyar nemzet emelkedő részévé vált, mozgalmas időszak elé néz egész közösségünk – hangsúlyozta Dudás Károly.
Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága Anyanyelvi Konferenciájának elnöke nyugtalanító, anyanyelvünket erodáló jelenségekre hívta fel a figyelmet, aggasztónak tartja a magyar nyelvművelés helyzetét, sem a rádióban, sem a televízióban nincsenek már nyelvművelő műsorok. Mára a nyelvművelés néhány magántársaság ügyévé vált. Szerinte a magyar szervezetek működését modernebb alapokra kell helyezni, időzíteni kellene a legfontosabb magyar-magyar programokat, hogy ne legyenek átfedések. Meg kellene fogalmazni, egy általános nemzeti kulturális stratégiát is.
– Nyelvünk azonos a kultúránkkal, ez néz ránk a történelemből és kell visszanézni a jövőből – mondta többek között felszólalásában Pomogáts Béla.
Répás Zsuzsannanemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár bevezetőjében üdvözölte a Vajdasági magyar kulturális stratégia megfogalmazását. A dokumentumban lefektetett feladatok megvalósításához biztosított a magyar kormány és intézményrendszereinek támogatása, amely az egységes nemzetpolitika alapelveire támaszkodik.
Lovas Ildikó, a Magyar Nemzeti Tanács kulturális ügyekkel megbízott tanácsosa a jelenlévőknek konkrét példákkal illusztrálta a Vajdasági magyar kulturális stratégia 2012–2018 nevet viselő dokumentumban foglaltak jelentőségét, de mint mondta, a papírra vetett stratégia sikere művelődési életünk minden szereplőjén múlik. Kiemelte: a legfontosabb két feladatkör a kulturális örökségünk birtokba vétele és új kulturális értékek teremtése.
A művelődési egyesületek és ernyőszervezetek képviselői hozzászólásaikban a nyelvünk, a kultúránk és a hagyományaink megőrzésében a nemzeti összetartozást, egymás segítését, a tapasztalatok cseréjét hangsúlyozták Kárpát-medencei szinten. A szórványmagyarság halódó művelődési szerveződéseinek, egyesületeinek a fokozottabb támogatását szorgalmazták a tömbmagyarság kulturális intézményei részéről.
A KITÜNTETETTEK
Magyar Életfa díjban részesült: Lepár Ferenc nagykikindai amatőr színjátszó és rendező; Nemes Fekete Edit szabadkai keramikusművész; Pekár Tibor szabadkai hegedűművész-tanár, helytörténész. Aranyplakettet vehetett át: Msgr. Huzsvár László ny. nagybecskereki megyéspüspök. Plakettel tüntették ki Hegedűs Jánost, a nyékincai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület elnökét; Kisimre Szerda Anna topolyai népzeneoktatót; Koncz Lázárt, az oromhegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnökét; Kovács Magdalénát, a törökkanizsai Tiszagyöngye Művelődési Egyesület elnökét; Rontó Márta muzslyai népzeneoktatót és az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központot. A magyar kultúra délvidéki központi ünnepségén elismerésben részesült dr. SzőllősyVágóLászló is. A bácsgyulafalvi születésű tanító, újságíró de mindenekelőtt népművelő az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díszoklevelét vehette át a Kárpát-medencei közművelődésért, kultúráért tett erőfeszítéseiért. Az elismerést Dáné Tibor Kálmán, az1885-ben, Kolozsvárott megalakult EMKE elnöke adta át.