Rádiós médiatérkép a Vajdaságban

Belénessy Csaba, az MTI alelnöke

A budapesti Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet az új magyarországi médiatörvénynek eleget téve, a médiatanács megkeresésére egy Kárpát-medencei médiatérkép készítésébe kezdett. Ennek érdekében kérdőíveket küldtek szét Vajdaságban, Erdélyben és a Felvidéken az elektronikus és a nyomtatott sajtó feltérképezésére. Vajdaságban és a Felvidéken tanácskozásokhoz kötötték a kérdőívek feldolgozását, Erdélyben pedig a kérdőívekért felelős személyek kérdeznek, a feldolgozott adatokat pedig tudományos munka keretében juttatják vissza az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézetnek. A kérdőívekben a magyarul, illetve magyarul is sugárzó rádióknak és televízióknak, valamint a magyar újságok és online kiadványok képviselőinek olyan kérdésekre kell választ adniuk, melyekből ki kell derülnie, milyen képzésekre lenne szükségük a szerkesztőségek tagjainak, milyen pályázatokon vesznek részt a médiumok, milyen körülmények között dolgoznak, milyen a műszaki felszereltségük, milyen a szórvány lefedettsége stb. A médiatanács ezeket az adatokat hasznosítja majd jövőre, Magyarország soros uniós elnöksége alatt.

A projektum keretében Vajdaságban már két olyan tanácskozás is lezajlott, melyeken feldolgozták a kérdőíveket. A Zentai Alkotóházban októberben az érintett televíziók képviselőit hívták össze, második körben pedig a rádiósokat.

A tegnapi tanácskozáson a rádiók képviselőit Apró István, az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet munkatársa és Barát Tóth Lívia, a Magyar Nemzeti Tanács tájékoztatási ügyekkel megbízott tanácsosa köszöntötte, majd Belénessy Csaba, a Magyar Távirati Iroda alelnöke és Szabó Róbert, a Műsorszolgáltatási Alap igazgatóhelyettese tartott előadást. Az MTI alelnöke a Kárpát-medencei tudósító hálózatról beszélt, a Műsorszolgáltatási Alap igazgatóhelyettese pedig az elmúlt időszak pályáztatási rendszerét vázolta, és előrevetítette, ismét beindítják a kifejezetten a határon túli médiumok részére kiírt pályázatokat, így nem kell majd az anyaországi médiumokkal közösen pályázniuk. A tanácskozáson a kiküldött médiaanyagok feldolgozását Siflis Gordán Klára, a projektum vajdasági koordinátora vezette. Újságírói kérdésre elmondta, a kitöltött televíziós és rádiós kérdőívekből egyértelműen az derül ki, hogy a magyar nyelvű tájékoztatás szempontjából a szórványmagyarság fehér foltnak számít:

– A szórványban magyar nyelvű televízió és rádió nem működik olyan szinten, ahogy kellene, ugyanakkor megfogalmazható az is, hogy a rádiók és a televíziók esetében is szükség van a munkatársak szakmai továbbképzésre. A kérdőíveket kitöltő intézmények többsége a magyarországi továbbtanulást, illetve az úgynevezett OKJ-s továbbképzést (kétéves szakmai továbbképzés) jelölte meg. A következő kérdéskör a műszaki felszereltségre vonatkozott. Ebből az derült ki, hogy a rádiók műszaki felszereltsége jobb, mint a televízióké. A pályáztatásokkal kapcsolatban az szűrhető le, hogy kevés a szerbiai és az anyaországi támogatás is, és meglepő módon sem a televíziók, sem a rádiók nem élnek az európai uniós pályázati lehetőségekkel. Szerintem ezért a Magyar Nemzeti Tanácsnak pályáztatási vagy pályázatfigyelő rendszert kellene kiépítenie, mellyel segíthetné a szerbiai magyar médiumok fennmaradását és működését. Sokan fogalmazták meg azt is, hogy több munkatársa lenne szükségük.

Az újságok és online kiadványok képviselőnek szervezett tanácskozás még hátravan, de úgy tervezem, hogy december közepére sikerül befejeznem azt a tudományos munkát, amely felöleli majd a kérdőívek adatait, tanulságait. Az MNT tájékoztatási tanácsosával abban egyeztünk meg, hogy a kérdőívek nyomán megírom ezt a munkát, és minden begyűjtött adattal együtt átadom az MNT-nek, hiszen ez egy olyan kataszter, melyet fel tudnak használni a tervezett médiastratégiában – mondta a projektum vajdasági koordinátora.

2010. november 17.