Új ügyrendet kapott az MNT

Dr. Korhecz Tamás: Alapszabályunk számos pontjában pontosabb és részletesebb lett

A Magyar Nemzeti Tanács tegnapi ülésén a tagok elfogadták a tanács új ügyrendjét. Dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke elmondta, hogy eddig is volt ügyrend, amelynek rendelkezéseit, paragrafusait igyekeztek betartatni, ugyanakkor az új összetételű, közvetlen módon megválasztott MNT megalakulása után, az addigi ügyrend módosítása után, ígéretet tettek az új Alapszabály kidolgozására. A Közigazgatási Hivatal jogi végzettséggel rendelkező munkatársai hosszasan dolgoztak az új Alapszabály összeállításán. A dokumentum számos pontjában pontosabb, precízebb, részletesebb és érthetőbb – hangsúlyozta Korhecz.

– Az új Alapszabály kidolgozásának folyamatában mások tapasztalataiból, kipróbált megoldásaiból merítettünk. Alapul vettük az eddigi ügyrend működőképes rendelkezéseit, azokat, amelyek alkalmazásával kapcsolatban nem merültek fel kérdőjelek. A másik merítési alap a Tartományi Képviselőház ügyrendje volt. Úgy véltük, hogy egy ilyen tekintélyes és mindannyiunk számára fontos intézmény ügyrendje a megoldások demokratikussága és a megfogalmazott jogszabályok, valamint a normák pontosságának szempontjából jó kiindulási alap lehet számunkra is. Mindemellett figyelembe vettük, hogy az új ügyrendnek a demokratikus döntéshozatal szabályain túl egyfajta kiszámítható, működőképes ügymenetet is biztosítania kell – részletezte Korhecz.
A folytatásban Várkonyi Zsolt, az MNT Közigazgatási Hivatalának elnöke mutatta be az új Alapszabály legfontosabb elemeit. Egyebek mellett a mandátumvizsgáló bizottság feladatköre került az eddigieknél részletesebben szabályozásra.
– A háromtagú mandátumvizsgáló bizottság összetételének arányosan kell tükröznie a tanácsba bejutó listákat. A másik újdonság a szavazatszámláló bizottságok munkájának leírásában érhető tetten. Az új ügyrend értelmében az MNT majdani elnökének és alelnökeinek fogadalmat kell tenniük, amelyben arról biztosítják a tanácsot és az őket megválasztó közösséget, hogy az alkotmány, a Vajdaság Autonóm Tartomány Alapszabálya, a törvények, valamint az MNT Alapszabálya értelmében képviselik a magyar közösséget. A jövőben a tanács jegyzőjének nem elég jogi végzettséggel rendelkeznie, az új ügyrendben feltételként jelenik meg a közigazgatási szakvizsga is. A tanács ülésének összehívása és az ülés megtartása között eddig hétnapos határidőt határozott meg az MNT Alapszabálya, a jövőben ez hat nap lesz. A sürgősségi indítványok benyújtására vonatkozólag érvényben marad az ülés előtti háromnapos átadási határidő. A tanács ülésének vezetésével kapcsolatos egyik legjelentősebb újdonság az ülés elhalasztására vonatkozik: a jövőben 20 napos határidővel el lehet halasztani az üléseket. Ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor a különböző előterjesztéseket az illetékes bizottságok, a Közigazgatási Hivatal vagy bármely adott testület bizonyos okokból kifolyólag nem tudta elégségesen megtárgyalni – összegezte egyebek mellett Várkonyi.
Rácz Szabó László nem értett egyet a megoldással, hogy a tanács ülésének összehívása és az ülés megtartása között hatnapos határidőt határoztak meg. Szerinte nem csökkenteni, hanem növelni kellett volna a határidőt.
Az ülés folytatásában a Szekeres László Alapítvány volt napirenden több záradékjavaslat erejéig. A tanács elfogadta az Alapítvány 2011. éves jelentését és zárszámadását, az alapítvány 2012. évi pénzügyi tervének előzetes jóváhagyásáról szóló, valamint az alapítvány 2012. évi munkatervének előzetes jóváhagyásáról szóló záradékjavaslatokat.
A tanács a Közoktatási Bizottság ajánlása nyomán megerősítette a 2012/13-as iskolaévben meghatározásra kerülő középiskolák hálózatát a Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság kérelme alapján.
Joó Horti Lívia, a Közoktatási Bizottság elnöke elmondta, hogy a 38 vajdasági, magyarul is oktató középiskolával egyeztetve sikerült mindenkinek megfelelő módon meghatározni a három-, illetve négyéves szakok arányát. A hároméves szakokhoz képest a következő iskolaévben növekedni fog a négyéves szakok aránya – magyarázta Joó Horti. Az MNT két módosítást javasolt: a szabadkai Svetozar Marković Gimnázium esetében a meglévő két tagozat mellé egy újabb négyéves tagozat – általános szak – megnyitását javasolja. A nagykikindai Közgazdasági Kereskedelmi Középiskolában az MNT javasolja a négyéves közgazdasági technikus szak egy tagozattal való beindítását magyar nyelven.
A tanács az ülés folytatásában a Közoktatási Bizottság ajánlása nyomán ezúttal négy általános iskolai tankönyvet javasolt az oktatási-nevelési folyamatban történő használatra.
Utolsó napirendi pontként az MNT elfogadta Horváth László, a Civil Konzultatív Testület eddigi tagjának lemondását, helyére pedig Snejder Sándor temerini lakost, a helyi Kertbarátkör titkárát választotta meg taggá.


Mgr. Borsos Csilla, az MNT alelnöke felszólalásában nehezményezte, hogy a februári MNT-ülésről készített tudósításában a Magyar Szó újságírója azt írta, hogy csak a Magyar Remény Mozgalom ellenzéki képviselője vett részt az ülésen, holott az ellenzéki tábor más képviselői is jelen voltak az ülésen, csak nem szólaltak fel.

Pesevszki Evelyn, Magyar Szó 2012.03.30-án