Civil stratégia – a közösség alapja

A dokumentum a politikum és a civil szféra együttműködésének eredménye

Elkészült a Vajdasági Magyar Civil Stratégia, melyet szombaton mutattak be a szabadkai Városháza dísztermében. A következő hat évet meghatározó stratégia a civil szféra szereplőinek aktív részvételével, s így az ő igényeik figyelembevételével készült el. Az eseményen magyarországi és erdélyi előadók is részt vettek.

A stratégiát az MNT Civil Konzultatív Testülete dolgozta ki, mely a következő MNT ülésen kerül közvitára és elfogadásra, de mint elhangzott, a cselekvési tervek kidolgozására majd csak ezután kerül sor.

A konferenciát Korhecz Tamás, az MNT elnöke nyitotta meg, aki elmondta, úgy érzi, közösségépítés tekintetében a vajdasági magyar közösség ma van a legjobb kondícióban.

– Nem volt még olyan időszak, amikor ilyen összefogottak lettünk volna és ilyen világosan, intézményesen, szakmai alapokon terveztük, fejlesztettük volna közösségünket. A most elkészült stratégiával sziklára építjük az itteni magyarság házát, s közösségünk biztos alapokra kerül – mondta Korhecz.

Pásztor István, a VMSZ elnöke beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy sikeres két év áll az MNT mögött, melyen a Magyar összefogás lista háromnegyedes többséghez jutott, hiszen mára megfogalmazták az oktatási, a tájékoztatási és művelődési élettel kapcsolatos stratégiát, megkezdték a sport és ifjúsági stratégia építését, most pedig a civil stratégia megfogalmazásának küszöbén állnak.

– Ezek mind a politikum és a civil szféra együttműködésének eredményei. Nincs civil élet, se közösségi építkezés, se célmegvalósítás erőteljes politikai képviselet nélkül, s csak az összefogás vihet minket előre. A stratégiai dokumentumok azért fontosak, mert ezek mentén jön létre a közösségi összefogás, ezek azok a közös nevezők, melyekben megállapodunk, ezek a formái a kritikus tömegű közakaratnak, ami hosszútávon meghatározza a politika mozgásterét és feladatait. A stratégia kidolgozásába több száz civil szervezetet bekapcsoltak, s ez az igazi építkezés, mely meghozza a maga eredményét – emelte ki Pásztor.

A konferencián részt vett Csizmadia László, a Nemzeti Együttműködési Alap elnöke is, aki a magyarországi civil szféráról és a támogatási rendszerről tartott előadást, Serfőző Levente, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének képviseletében pedig az erdélyi tapasztalatokról és az ottani civil szféra helyzetéről szólt.

Zsoldos Ferenc, az MNT alelnöke úgy fogalmazott, hogy az elmúlt két évtizedben a délvidéki magyarság megmaradásában, identitásának megőrzésében nagyon fontos szerepet játszott a civil szféra, és bár a civilekkel való foglalkozás nem tartozik az MNT alapfeladatai közé, nagyon fontos, hogy a civilek partnerei legyenek az MNT-nek.

– Egyre nagyobb az együttműködési hajlam a civilek között is, egyre több civil hálózat és fórum van, és túl vagyunk azon, hogy egymásban vetélytársat látunk, mára felismertük, hogy együtt messzebbre jutunk. Az együttműködési hajlam megerősödésében az MNT-nek és a politikai nyitásnak is szerepe volt, a mostani stratégia pedig siker, hiszen mintegy négyszáz civil véleményét kértük ki és így született meg ez a strukturális jellegű dokumentum, mely az egész szféra együttműködését, erősítését próbálja előrevinni.

Magát a stratégiát Ricz András mutatta be, aki az empirikus kutatásokat koordinálta. Mint elmondta, a stratégia célja a tervezési hiány kiküszöbölése, a megosztottság csökkentése, illetve a fejlesztési utak kijelölése, melyek segítik a közösség megmaradását és erősítését. A stratégia készítése előtt szükség volt a civil szféra felmérésére is.

– Pillanatnyilag mintegy ötszáz magyar civil szervet van Vajdaságban, melyek azonban igen alul prezentáltak. Túlnyomórészt egyesület formájában dolgoznak, tömbben regionális, szórványban helyi jellegűek. Tevékenységüket a kultúra, oktatás, nevelés, képzés, közművelődés területén fejtik ki, a tagok száma általában száz felett van, de kevés a fizetett dolgozó. Jellemző a fejletlen infrastruktúra, az uniós és köztársasági pénzforrások kihasználatlanok, a más nemzetiségű és határon túli civilekkel való kapcsolataik pedig nincsenek eléggé kiépítve, kivéve a magyarországiakat. A jövőképük megvalósítását a költségvetési korlátok meggátolják. Ezek figyelembevételével a dokumentumban nyolc beavatkozási területet határoztunk meg huszonhárom operatív programmal – mondta Ricz.

Az első és legfontosabb feladatuk az intézményfejlesztés lesz, hiszen minden más erre épül majd. Második beavatkozási terület a civil szféra szereplőinek képzettségi szintjének növelése, majd a kapcsolatrendszer fejlesztése országon belül és európai viszonylatban. Erősíteni kell a magyar civil jelenlétet a szerb médiában, lépéseket kell tenni a civil szféra szerbiai szabályozásának megváltoztatásáért és könnyítéséért, át kell vállalni valamennyi állami feladatot, mint a kisebbségi jogfejlesztés, területfejlesztés, felnőttképzés, fogyasztóvédelem, környezetvédelem stb. A hetedik beavatkozási terület az uniós csatlakozás elősegítése a civil szféra által, illetve a civil kataszter létrehozása, mely máris folyamatban van. Ricz András még hozzátette, a stratégiában megfogalmazott célok megvalósulásának feltétele az anyagi és az intézményi háttér megléte.

Sztojánovity Lívia, Magyar Szó 2012.április 23-án