Csak semmi kishitűség

Joó Horti Lívia, az MNT oktatási bizottságának elnöke: a négyéves középiskolai szakkal könnyebben érvényesülnek fiataljaink – A magyar középiskolai hálózat kielégítő

Míg 1988-ban 27 ezer magyar diák tanult az általános iskolákban, idén már mindössze 16 ezer – elsőtől nyolcadikig – a magyar tanulók száma. S még egy jellemző adat: tizennégy évvel ezelőtt 26 olyan középiskola létezett, ahol magyarul lehetett tanulni, s habár a diáklétszám lecsökkent, viszont a nyolcadik osztályt befejezettek 38 ilyen oktatási intézményben tanulhatnak tovább anyanyelvükön. Ám nem mindegy az, hogy mit, hol és milyen tannyelven tanulnak gyermekeink. A tapasztalat azt mutatja, hogy a négyéves középiskolai szakokkal könnyebb az érvényesülés: egyrészt ez nyitja meg az utat a továbbtanulás előtt, másrészt pedig a tapasztalat is azt mutatja: a hozzánk érkező külföldi cégek is olyan fiatalokat kívánnak foglalkoztatni, akik érettségizettek, jól beszélnek egy vagy több idegen nyelvet.

Sajnos még mindig vannak olyan magyar fiatalok, akik be sem iratkoznak középiskolába, illetve félbehagyják tanulmányaikat. Joó Horti Lívia, a Magyar Nemzeti Tanács oktatási bizottságának elnöke arra biztatja a szülőket, ne hagyják, hogy a gyerek ne fejezze be a középiskolát.
– Tudjuk, a mai fiatalok sok mindennel szeretnek foglalkozni, talán legkevésbé a tanulással. Ami az iskolai teendőket illeti, kevésbé szorgalmasak, mint az elmúlt évtizedekben voltak a fiatalok, emiatt az iskolai teljesítményük is gyakran gyengébb, mint ami a képességeik, készségeik alapján elvárható lenne tőlük. Ám ennek ellenére a szülőnek azt az álláspontot kell képviselnie, hogy a tudás érték, a gyereknek tovább kell tanulnia és jól kell választania középiskolát. Manapság a legnagyobb biztonságot az adja, ha a széleskörű ismeretet adó iskolát választják. Nem véletlen, hogy a környező országokban már hosszabb ideje megnövelték a gimnáziumba járó diákok arányát, s a hamarosan elfogadásra kerülő szerbiai oktatási stratégia is azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ig a középiskolások fele gimnáziumi végzettségű legyen. Az MNT oktatási stratégiájában is azt a törekvést fogalmaztuk meg, hogy a jelenlegihez képest növekedjen az általános és szakosított gimnáziumot végzett magyar ajkú diákok száma – hallottuk Joó Horti Líviától, aki elmondta: évről évre több magyar ajkú nyolcadikos választja a négyéves szakokat, ezt bizonyítja az az adat is, hogy míg a 2009/2010-es tanévben 1530-an jártak a magyar tannyelvű hároméves és 5049-en a négyéves középiskolai szakokra, addig e tanévben 1388-an tanulnak hároméves- és 5378-an négyéves középiskolában.
Mint megtudtuk, ma már a korábbinál jóval kisebb arányban választják a szerb tannyelvű középiskolában való továbbtanulást a magyar ajkú diákok. A múlt tanévben végzett 2109 nyolcadikos közül e tanévben 2051 a vajdasági magyar középiskolai tagozatok valamelyikén tanul tovább.
– Jó minőségű és széleskörű a középiskolai hálózat, úgyhogy egyre kevésbé merül fel a szülőkben az, hogy szerb nyelvű szakokra írassák gyermeküket, még a szórványban is. Azok számára, akik a szórványban magyar tannyelvű középiskolát fejeztek be, a szerb nyelven való egyetemi továbbtanulás nem jelent semmiféle problémát, akiknek viszont igen, azoknak a nyáron induló intenzív szerb nyelvtanfolyamok segítséget nyújtanak majd, hogy felkészüljenek az egyetemi továbbtanulásra, olyan szakon, amelyhez kedvük, adottságuk van, amellyel könnyebben munkába tudnak állni. Tehát, nagyobb biztonságot nyújt, egyfajta életpályamodell-kiteljesedését segítheti elő a továbbtanulás – adott hangot véleményének Joó Horti Lívia. Megjegyzésünkre, hogy Magyarország déli részén is diákhiánnyal küzdenek a középiskolák, ezért szívesen vesznek fel vajdasági magyar tanulókat, beszélgetőtársunk, aki végzettségét tekintve pszichológus, azt válaszolta, hogy az a jó, ha a szülő, amíg teheti, a maga közelében tartja a 14-15 éves gyerekét, aki – főképp, ha egy határ választja el a szülőtől – olyan helyzetbe is keveredhet, amit nem tud a szülő befolyásolni. – Hiszem azt, hogy a vajdasági magyar középiskolai szakok fel tudják venni a versenyt a magyarországi középiskolák zömének legtöbb szakával. A diákotthoni ellátás is javult: igaz, hogy a zentai diákotthon bővítése és a magyarkanizsai építése még várat magára, ám Szabadkán 120 férőhellyel bővült a kollégium, Adán a várakozások szerint őszre elkészül a diákotthon, Topolyán is jó ütemben épül. Nagybecskereken úgy tűnik, a diáklétszámhoz képest elegendő rendelkezésre álló férőhely lesz őszig – jegyezte meg Joó Horti Lívia.

Folyamatosan érkezik a jóváhagyási kérelem a 15-nél kisebb létszámú osztályok megnyitására a Magyar Nemzeti Tanácshoz. Május 31-éig tart az iratkozás az általános iskolákban, de az olyan oktatási intézmények, amelyek az óvodások létszáma alapján tudják, hogy nem lesz 15-ös létszámú elsős osztályuk, kérik a jóváhagyásunkat, hogy a szülők lássák, nyugodtan írathatják hozzájuk a gyereküket, megnyílik a magyar első osztály. A városokban lassabban halad az iratkozás, a szülők kivárnak: abba az iskolába szeretnék íratni gyereküket, ahova több gyerek jelentkezett, mert a közösségi szellem, a közösségi fejlesztés lényeges szempont számukra. Egyelőre úgy tűnik, ahol tavaly megnyílt, ott idén is indul magyar első osztály.


A magyar állam a 2012-es évet a külhoni magyar óvodák évévé nyilvánította, ezzel is ösztönözni szeretnék, hogy minél több gyerek kapcsolódjon be a magyar nyelvű nevelésbe-oktatásba. Ennek szellemében múlt héten Újvidéken a telepi óvodában a Timár-féle néptáncoktatásból kaptak ízelítőt a gyerekek, óvónők és szülők. Kedden „meseszövés” lesz 10 órától Muzslyán, 15 órától Torontálvásárhelyen és szerdán 10 órától Székelykevén.

Mihályi Katalin, Magyar Szó 2012. május 21-én