Jogászok a magyar nyelvért

Csütörtökön kezdődött, pénteken zárul a tizedik palicsi magyar jogi-terminológiai szeminárium

A Magyar Nemzeti Tanács és a Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság szervezésében csütörtökön tartották meg A magyar nyelv hivatalos használata a közigazgatási szervekben és az igazságügyben című magyar jogi-terminológiai szeminárium első napját. Az immár hagyományossá vált palicsi szaknyelvi konferencia díszvendégedr. Sólyom László, Magyarország volt köztársasági elnöke és Korsós Tamás szabadkai főkonzul volt, a szeminárium mai második, és egyben utolsó napján pedig bemutatásra került Orosz János Magyar–szerb, szerb–magyar jogi és közigazgatási szótára. Deli Andor tartományi közigazgatási és oktatási titkár köszöntőbeszédében kiemelte: jelentős eredménynek tekinti, hogy az MNT segítségével tavaly több szerbiai jogszabályt sikerült lefordítani magyarra, és hogy bemutathatják Orosz János jogi és közigazgatási szakszótárát.

– Amikor tíz évvel ezelőtt belefogtunk a szakmai tanácskozások és képzések szervezésébe, azt reméltük, hogy hétmérföldes léptekkel sikerül majd visszahonosítanunk a magyar nyelvet az államszervezet működésébe, és gyorsan visszaállíthatjuk az 1990-es miloševići fordulat előtti állapotokat. Időközben bebizonyosodott, hogy ez így nem fog működni, és sok illúzióval lettünk szegényebbek. Rá kellett döbbennünk, hogy csupán apró léptekkel lehet haladni, és rengeteg lépést meg is tettünk, aminek köszönhetően igenis javult a magyar nyelv presztízse, de ugrásszerű javulást sajnos nem tudtunk elérni. Időközben azonban a szaknyelvi tanácskozás fejlődött és módosult, hiszen ma már nemcsak a szaknyelvről szól, hanem izgalmas és aktuális tudományos témákat is boncolgat – számolt be a konferenciáról Korhecz Tamás.

Korhecz Tamás szavai szerint a konferencia eredményességét mutatja, hogy számos területen honosodott meg ismét a magyar nyelv, jó néhány, több tízezres példányszámban kiállított közokiratban újból megjelent anyanyelvünk, de napról napra nagyobb a száma a magyar nyelvű eljárásoknak, és több száz kétnyelvű településtáblát helyeztek el. Emellett az elmúlt tíz évben több száz magyarul beszélő jogász, közigazgatási hivatalnok és dolgozó fordult meg a szemináriumon, valamint több tucat akadémikus és egyetemi tanár, sőt köztársasági elnök is akadt az előadók között. Megjegyezte, hogy a magyar nyelvű eljárások mindig többletmunkát jelentek a jogászoknak, s habár ez nem jár többletjövedelemmel, sokan mégis felvállalják.

– Ez nem csupán presztízs vagy vállalás kérdése, hiszen általa megteremthetjük az otthonosság érzetét a magyar emberek számára – mondta Korhecz.

Sólyom László, Magyarország volt köztársasági elnöke megjegyezte, hogy bár ami a jogszabályokat illeti, Szerbiában a bíróságokon első fokon lehet magyar nyelven tárgyalni és az igazgatási hatóságok esetében is van erre lehetőség, mégis megvan annak a veszélye, hogy az eljárásban illetékes nem tud elég jól magyarul, vagy pontatlanok lehetnek a szerbről lefordított szakkifejezések. Hangsúlyozta, hogy ebből a szemszögből nagyon fontos a palicsi szaknyelvi konferencia, hiszen a szaknyelv ápolása óriási segítséget nyújt a vajdasági magyarok érvényesülésében.

Diósi Árpád, Magyar Szó 2012.06.01-jén