Nem csak túléltünk, megerősödtünk
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Királyhalmán elültették a közös múltat, gyökereket és jövőt jelképző almafát
A Magyar Országgyűlés 2010-ben fogadta el a XLV. törvényt a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről. A jogszabály 3. paragrafusa kimondja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. Ennek szellemében az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum aláírásának évfordulóját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította.
A trianoni döntés időpontjára, és nemzeti összetartozásra emlékeztetve ezért, hagyományteremtő céllal fél ötkor számtalan anyaországi és határon túli településen egyszerre kondult meg a harang, majd ültettek el közös múltat, gyökereket és jövőt jelképző almafa csemetéket a történelmi Magyarország földrajzi középpontján Szarvason, valamint Szlovákiában Nagyszelmec, Ukrajnában Kisszelmec, Romániában Marosvásárhely, Horvátországban Csúza, Szlovéniában Szerdahely, Ausztriában Őrisziget és Szerbiában Királyhalma templomkertjében.
A királyhalmi ünnepségen Korsós Tamás, a szabadkai Magyar Főkonzulátus főkonzulja és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke közösen ültette el az almafát. Az ünnepségen többek között részt vettek a VMSZ parlamenti képviselői, valamint a Magyar Nemzeti Tanács képviselői is.
A királyhalmi ünnepségen Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke mondott ünnepi beszédet, kiemelve, hogy a nemzeti összetartozás napjáról hozott magyarországi döntés után csupán két évvel, hagyományteremtő céllal gyűltek össze Kárpát-medence-szerte a magyarok. A VMSZ elnöke kiemelte, hogy jelen volt két évvel ezelőtt a magyar országgyűlésben amikor a plenáris ülés előtt megemlékeztek az összetartozás napjáról.
– A határon túli közösségek politikai képviselőivel ekkor megélhettük azt az odafigyelést, amely az ünnepet áthatotta. Azonban elmondhatjuk, hogy ha nem is 364 napban, de az év rengeteg napjában érezhetjük az anyaország részéről az odafigyelést. Hagyományt teremteni gyűltünk össze, hogy itt Királyhalmán minden évben megemlékezhessünk június 4-éről – mondta Pásztor István.
A VMSZ elnöke köszönetet mondott dr. Német László nagybecskereki megyéspüspöknek, akinek a kezdeményezésére a Magyar Nemzeti Tanács határozatot hozott arról, hogy június 4-e, a nemzeti összetartozás napja legyen a vajdasági magyarság nemzeti emléknapja is, valamint Koncz István királyhalmi plébánosnak, amiért a templomkertben teret biztosított és felelősséget vállalt az almafáért.
– Ugyan ki teheti ezt bátrabban, mint a történelmi egyházunkhoz tartozó plébános és plébániája – méltatta az atyát Pásztor.
Szavai szerint különbözőképpen lehet értékelni a trianoni döntést megelőző éveket és az azt követő évtizedeket, de a különböző értékelések ellenére elmondható, hogy a diktátum aláírása jelentősen befolyásolta Európa és Magyarország jövőjét.
– Ma, 92 év után is befolyásolja életünket és sorsunkat, mert megszabja helyzetünket, amelyből meg kell találnunk mindennapjaink válaszait. Ugyanakkor emelt fővel és tiszta tekintettel tudjuk megünnepelni, hogy túléltük e történelmi determináltságot. Nem csak túléltük, de bármennyire is furcsának hangzik, megerősödtünk. Azonban nem számban és anyagiakban erősödött meg a vajdasági magyarság, hanem szellemiekben, közösségépítő erőben és törekvésben – szögezte le a VMSZ elnöke.
A vajdasági magyarság legitim politikai képviseletével kapcsolatban meggyőződésének adott hangot, hogy ebben a pillanatban azt a VMSZ biztosítja, valamint megjegyezte, hogy a többségi politika oldaláról, baloldalról kísérlik meg megelőzni a VMSZ-t.
– Amíg a nemzeti alapon szerveződő politika képviseli a közösséget, addig nemcsak túlélünk, hanem meg is erősödünk – hangsúlyozta Pásztor.
A VMSZ elnöke elmondta, hogy az almafacsemete-ültetés helyszínéül azért választották Királyhalmát, mert a település többek között az életerejéről közismert, hamarosan megnyílik a határátkelő, valamint almatermő vidékként szinte eleve elrendelte magát erre a tiszteletbeli szerepre.
Diósi Árpád, Magyar Szó, 2012. június 05-én