Gesztusokat várunk

Dr. Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes Szabadkán kiemelte, Magyarország támogatja Szerbia uniós csatlakozását – A két ország sorsközösségben él, a megbékélésért gesztusokat kell tenni egymás felé

Semjén Zsolt, magyar miniszterelnök-helyettes a Magyar Nemzeti Tanács meghívására tegnap Szabadkára látogatott, hogy részt vegyen az MNT szervezte ünnepségen, amelyet a szabadkai városháza fennállásának 100. évfordulója alkalmából tartottak. Az ünnepséget megelőzően a miniszterelnök-helyettes zárt ajtók mögött tárgyalt dr. Korhecz Tamással, az MNT és Pásztor Istvánnal, a VMSZ elnökével. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Semjén Zsolt elismerését fejezte ki a VMSZ-nek és a MNT-nek mindazért, amit a vajdasági és az egyetemes magyarságért tett.

Beszélt a honosítás folyamatáról, amely töretlen lendülettel halad világszerte, de a Délvidék, most is, akár korábban, az élen jár. A magyar állampolgársággal a délvidéki magyarság uniós állampolgárságot kapott, s bár Magyarországnak legfontosabb a nemzeti érdeke, de eltökélt abban is, hogy segítse Szerbia uniós csatlakozását. Azt a horvátországi példán már lehet látni, hogy mit jelentett a magyar támogatás Horvátország esetében.

– Magyarország számára rendkívül fontos a szomszédsági jó viszony, de ezt alapvetően az határozza meg, hogyan viszonyul egy ország az ott élő magyarsághoz. Éppen ezért nagy várakozással és nyitottsággal tekintünk a szerb államfő őszi látogatása elé. Fontosnak tartom, hogy történjenek gesztusok a két állam között. Esetünkben a vajdasági magyarság irányába. Ilyen például a temerini fiúk este, de hasonlóképpen gondolkodom a történelmi tragédiák feldolgozásáról is. Számomra és Magyarország számára sem jelent gondot fejet hajtani a második világháborús szerb áldozatok előtt, de ugyanezt elvárjuk visszafelé is. Szerbiával történelmi sorsközösségre vagyunk ítélve, s mi hajlandóak vagyunk minden támogatását megadni Szerbia mielőbbi uniós csatlakozásához, de a legfontosabb számunkra mégis a nemzeti érdek. Szeretném kihangsúlyozni, a magyar kormány, a magyar állam Pásztor István és a Magyar Nemzeti Tanács mögött áll – nyilatkozta Semjén Zsolt a sajtótájékoztatón.

Korhecz Tamás azt mondta, ez a látogatás a két éve ápolt kapcsolatok folytatása, amelynek eredményeit egyre több vajdasági magyar érzi. Pásztor István a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a szerb köztársasági elnök októberei budapesti látogatása a magyarság számára létfontosságú, hogy azok a folyamatok, amelyek elkezdődtek, folytatódjanak, és életszerű tartalommal töltődjenek fel.

A szabadkai városháza építésének 100-ik évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen részt vett dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete, dr. Babity János, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának vezető konzulja, Pásztor István, a VMSZ elnöke és dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke is. A rendezvényen először egy rövid előadásban emlékeztek meg a szabadkai városházáról, bemutatva az épületet, majd Korhecz Tamás a rendezvény házigazdája üdvözölte a vendégeket, és méltatta a városháza megálmodóit.

– Külön öröm számomra, hogy nemcsak a városházáról hallgatunk előadást, és nemcsak a könyv reprintkiadását ismerhetjük meg, hanem közöttünk köszönthetjük Magyarország miniszterelnök-helyettesét, aki külön előadással készült e jeles napra. Egyesek talán nem veszik észre, mi a közös a nemzetpolitika és a pompás építmény között. Elég, ha belegondolunk, hogy mit jelent nekünk, szabadkai polgároknak. Ez az épület nemcsak Szerbia, de a történelmi Magyarország legnagyobb városházája volt, nemcsak a nagysága teszi páratlanná, hanem a kulturális és építészeti jegyek, amelyet magán hordoz. A városháza szerves része a szabadkai magyarok indentitástudatának, hiszen az elszármazott szabadkaiak is gyakran járnak vissza ide házasságot kötni. És igenis a nemzeti identitás, a nemzetpolitika és ez az épület szervesen kötődik egymáshoz – mondta Korhecz.

Dr. Semjén Zsolt előadásában kiemelte, hogy a nemzetpolitika is olyan, mint az élet sok más része, az alapoknál kell kezdeni. Hiszen csak a tisztázott alapokra lehet egy olyan épületet felépíteni, amely a későbbiekben szilárdan fog állni. Mint megjegyezte, először a nemzetpolitika filozófiai részét kell átgondolni.

– A mai Európában, ha valaki kimondja, hogy nemzet vagy magyarság, akkor leszólnak minket, hogy magyarkodunk, vagy nacionalisták lennénk. Ezért nagyon pontosan meg kell határoznunk, miért tartjuk értéknek a nemzeti létet, miért tartjuk magunkat nemzeti kormánynak, és milyen értelemben értjük azt, hogy a nemzeti lét érték – vetette fel Semjén.

– Ugyanúgy kötelességem van a családom és a barátaim felé, és ugyanúgy kötelességem van a nemzetem felé. A nemzeti lét az emberiség termő formája, s ezért az emberiség megszegényesülését jelentené, ha a nemzetek elveszítenék sajátos karaktereiket – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.

Politikai és filozófiai értelemben két szélsőséges támadás létezik a nemzeti gondolat ellen. Az egyik gondolat, amelyet Semjén szerint kozmopolitizmusnak lehet nevezni, nem tekinti értéknek a nemzeti létet. A másik szélsőség, amely ellentétes a keresztény értékekkel a soviniozmus, amely tagadja a más nemzetek életének jogát. Kiemelte, hogy elutasítják a felfogást, amely tagadja a nemzeti lét jogát, és tagadják a felfogást, amely azt mondja, hogy más nemzetek nem élhetnek.

– Ebben a legszélesebb összefüggésben van a nemzeti elkötelezettségünk. Magyarország küldetése az, hogy az értékgazdagság, amelyet a magyarság jelent, megmaradjon. Az alaptörvény ezért fogalmaz úgy, hogy Magyarország felelősséget visel a külhoni magyarságért. Azonban támogatásokkal nem lehet megőrizni az egyetemes magyarságot, és nem lehet megállítani az asszimilációt. Ehhez erősebb impulzus szükséges, és ez az állampolgárság megadása – mondta a miniszterhelyettes.

A honosítás viszont csak akkor teljes, ha nincs a és b kategóriájú állampolgár. Semjén szerint ezt kétféleképpen lehet kikerülni, a magyar útlevél és szavazati jog megadásával.

– Önöknek jár a szavazati jog. Azok az állampolgárok, akik nem rendelkeznek magyar lakcímmel, kapnak egy levelet, amelyben nyilatkoznak, hogy óhajtanak szavazni, vagy sem, s ezáltal regisztrálva lesznek, mint magyar szavazók, hogy kíván-e szavazni, vagy sem. Ezt követően kapnak egy borítékot, amelyben benne lesz a szavazócédula, amelyet csak vissza kell küldeni, és leadták a szavazatukat – jelentette be a miniszterhelyettes.

Mint megjegyezte, a magyar kormány számára kiemelkedően fontos, hogy külhoni magyarságot az etnikai alapú magyar pártok képviseljék. A vegyes pártok és a többségi nemzetek pártjaiban való részvétel erősíti az asszimilációt. Hogy mi a valóság délvidéken, csupán a délvidéken lehet megmondani, nem Budapesten.

– Világossá tettük szerbiai partnereink számára, hogy a magyar kormány az etnikai alapon szerveződött politikai pártok mögött áll. Nem teszünk olyant, ami ellenkezne az itteni magyarok akaratával, hiszen a nemzeti érdek Magyarországnak mindenek felett van – hangsúlyozta Semjén.

Szavai szerint Magyarország elkötelezetten támogatja Szerbia európai csatlakozását, viszont e tekintetben kulcsfontosságú, hogy a délvidéki magyarság elégedett legyen. Ebből a szempontból autonómia kiteljesedése alapvető fontosságú Magyarország számára – vélekedett Semjén.

Végezetül megjegyezte, ahogy Szent István Magyarországot, mint ahogy a szabadkai városháza építői a városházát, ahogy az MNT a délvidéki magyarság a megmaradás intézményeit, úgy építse ki mindenki Szent Istvánként a magyar nemzetet.

– Magyarország önök mögött áll, és azt kérjük, önök is álljanak Magyarország mögött – zárta szavait Semjén.

Az előadás után bemutatásra került a Magyar Nemzeti Tanács által támogatott, a 100 évvel ezelőtt kiadott Városháza című könyv reprint kiadása. A könyvet László Edit, a Hét Nap Lapkiadó Kft. igazgatója és a Lovas Ildikó, az MNT kulturális tanácsosa mutatta be, majd Nikov Kovaćev Olga művészettörténész tartott előadást a városháza történetéről és magáról az épületről.

K-k, dió