Tudományos diskurzusok Szabadkán

Dr. Korhecz Tamás a Szabadkai Egyetem megvalósíthatóságáról tartott előadást a vajdasági magyar tudóstalálkozón

Vajdasági magyar tudóstalálkozót tartottak szombaton a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács és a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának szervezésében a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar épületében. Az ötödik alkalommal megrendezett tanácskozáson 61 vajdasági és határon túli előadó is részt vett. A délelőtti plenáris előadásokon először dr. Korhecz Tamás tartott előadást Szabadkai székhelyű, magyar nyelven (is) oktató állami egyetem: utópia-e vagy merész vízió címmel, majd szó esett a vajdasági magyar tudományos utánpótlásról, az első Kárpát-medencei magyar kutatóhálózatról, a multikulturalizmusról és az interkulturalizmusról is. A délután folyamán négy külön szekcióban többféle irodalmi, oktatási, uniós, egészségügyi, tudományos és mezőgazdasági előadások is elhangzottak.

Dr. Korhecz Tamás a szabadkai székhelyű egyetemről szóló előadásában kifejtette, hogy elsősorban állami alapítású intézményben gondolkodik, amelynek társalapítója a Magyar Nemzeti Tanács, valamint Szabadka város lenne. Kiemelte, hogy számos példát találni Európában, sőt a régióban is, ahol Szabadkánál kisebb városokban sikeresen működnek a szabadkai magyarságnál kisebb lélekszámú nemzeti közösségek számára fenntartott egyetemek. Szavai szerint egy ilyen egyetem megalapítása a térségnek gazdasági, nemzeti és kulturális szempontból is előnyt jelentene, azonban az akarat kérdésén felül számolni kell például két egyetem közelségével, a szegedivel és az újvidékivel.

– Amikor valami újat szeretnénk létrehozni, a siker egyik záloga az, hogy minél kevesebb érdeket sértsünk meg, minél több szövetségest és minél kevesebb ellenséget szerezzünk – mondta Korhecz.

Előadásában elmondta, hogy a Szabadkai Egyetem elsősorban a vonzáskörzetben ma is magyarul oktató felsőoktatási intézmények által képzett humán erőforrásra alapozna (MNYTTK, SZMSZ, CE-ZKK). Szavai szerint az egyetemen alap, mesteri és doktori képzéséket lehetne tartani társadalomtudományokból (tanító, tanár, esetleg jog), természettudományokból (matematika, fizika), műszaki tudományokból (villamosság, gépészet, mechatronika), agrártudományokból (kertészet, növénytermesztés) és esetleg humán tudományokból (művészet, teológia).

– A Magyar Nemzeti Tanács a szakmaiság messzemenő tiszteletben tartásával az év végéig elkészít egy olyan tanulmánykötet, amely többek között gazdasági, jogi, szociológiai szempontból járja körbe a Szabadkai Egyetem megvalósíthatóságát – tett ígéretet az MNT elnöke.

Berényi János, Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács elnöke megjegyezte, a tanács legfőbb feladata összetartani a vajdasági tudományos és felsőoktatási közösséget, kialakítani a kommunikációt határainkon belül és túl.

– Az idei tanácskozáson egy olyan plenáris előadást is hallhattunk, amelynek a szabadkai egyetem volt a témája. Ezt nem nevezném a tudomány politizálásának, hanem pont fordítva, a politika tudományosításának. A döntéshozóknak szükségük van arra, hogy meghallgassák a tudományos közösség véleményét, javaslatait, hiszen ekkor hozhatnak csak megalapozott döntéseket. Bizonyosak vagyunk abban, hogy így történik majd a Szabadkai Egyetem esetében is, annál is inkább, hogy őszre egy következő tudóstalálkozót szervezünk, amelynek alcíme nem Tudományos diskurzusok, hanem Szabadkai Egyetem lesz – nyilatkozta Berényi János.

Szavai szerint jelenleg már készülnek az elemzések, amelyek számszerűsítik, hogy Szabadka milyen potenciállal rendelkezik az oktatók és a diákok szempontjából, valamint a tudományos kutatás is górcső alá kerül, mert mint megjegyezte, felsőoktatás nem létezik tudományos kutatás nélkül.

Diósi Árpád