„Egy kisgyereket elsősorban a saját kultúrájával kell megismertetni”

Gyakorlati tanácsokat hallhattak, népi játékokat tanulhattak a pedagógusok a népi hagyományok nevű választható tantárgy népszerűsítése céljából az MNT által szervezett képzésen

Mintegy harminc iskolából több mint 70 pedagógus jelentkezett a Magyar Nemzeti Tanács Útmutató a népi hagyományok nevű választható tantárgy tanításához elnevezésű képzésére, amelyet a népi hagyományok tantárgy népszerűsítése céljából szerveztek, s amelyen a három előadó, Raffai Judit néprajzkutató, Rind Melitta néprajzkutató és Beszédes Valéria néprajzkutató a legkülönfélébb témákat érintették. Raffai Judit ismertette a tantárgy javasolt tanmenetét, felvázolta, hogy a pedagógusok mi mindennel és hogyan foglalkozhatnak az órákon, felhívta a figyelmet a beszélgetés, az interaktivitás, az együtt gondolkodás fontosságára. A tanítók a javasolt tanmenetből szemezgetve beszélgethetnek az órákon az alsós diákokkal egyebek mellett a családi fényképek segítségével a család múltjáról, a szülőket, főként a nagyszülőket kérdezve megismerkedhetnek a család történetével. A gazdag tanmenetben helyet kaptak a többi között az ünnepek, a karácsonyi, húsvéti népszokások, a gyermekjátékok, a falusi és városi munkák, a táplálkozás, a disznótor, a búza és a kenyér, a kukorica, a nád, a búcsú, a közlekedés, az őszi betakarítás és még a névadás szokásának témája is. Ahhoz is ötleteket kaptak a pedagógusok, hogy egy-egy témához milyen tárgyakat hozhatnak be az órára a tanulók, egy-egy tárgykör kapcsán milyen csoportmunkát végezhetnek, kiállítást rendezhetnek, pannót készíthetnek. Rind Melitta a zene, tánc, játék kérdéskörével foglalkozott.

– Ahhoz, hogy aktív órát tartsunk a gyerekeknek, ismernünk kell jó néhány népi játékot, itt is megtanultunk néhányat, és a módszertanát is, hogy hogyan is tudjuk ezeket a játékokat hatékonyan átadni a gyerekeknek. A népi játékok aktivitást követelnek, fejlesztik a mozgáskészséget, a gondolkodáskészséget, a beszédkészséget, az emlékezőképességet, és ez nagyban hozzájárul ahhoz is, hogy a tanulók esetleg más tantárgyakban is sikeresebben szerepeljenek. Sok játék tartozik a népi játékokhoz: az eszközös, mozgásos, párválasztó játékok, és ide sorolhatók a mondókák, kiszámolók is, amelyek ugyan nem népi játékok, de mégis ide tartoznak – hallottuk Rind Melittától, aki azt is elmondta, nem is gondolnánk, hogy a mai világban, amikor is a gyerekek szívesen ülnek a számítógép előtt, mégis mennyire meg lehet őket fogni a népi játékokkal. – A gyerek azt fogja csinálni, amit a felnőtt mutat neki, s ha mi nem tanítjuk meg őket játszani, nem is tanulnak meg ilyen játékokat, de amikor ezeket megmutatjuk nekik, hihetetlen sikerük van náluk ezeknek a régi, hagyományos játékokkal. Ez a miénk, ez van a vérünkben és azt gondolom, hogy egy kisgyereket elsősorban a saját kultúrájával kell megismertetni.

Mindemellett Raffai Judit előadásában szó esett a mesékről, mondákról, kisepikai műfajokról, a viseletekről, mesterségekről, népi foglalkozásokról, Beszédes Valéria pedig a népi építészetről, a népi lakáskultúráról és a népi vallásosság színtereiről beszélt a szabadkai képzés résztvevőinek.

Tápai Renáta