„Megnyílt a hét lakattal lezárt ajtó”

Hétfői, 34. rendes ülésén a Magyar Nemzeti Tanács elfogadta a határozatjavaslatot, amelynek mentén a jövőben már a mester- és a doktori képzésre iratkozó hallgatók is támogatásban, pontosabban ösztöndíj-hitelben részesülhetnek. A Várady kiválósági ösztöndíj-hitel annak köszönhetően jöhetett létre, hogy dr. Várady Tibor akadémikus, az MNT tagja magánjövedelméből 100 ezer amerikai dollárt ajánlott fel a legtehetségesebb, tudományos-oktatói pályára készülő fiatalok támogatására.

Dr. Várady adományát az MNT külön a Várady kiválósági ösztöndíj-hitel számára létrehozott számlán kezeli és folyamatosan gondoskodik annak értékmegőrzéséről.

Az MNT tagjai a szerb–magyar történelmi megbékélésről szóló beszámolót is megszavazták. A téma kapcsán felszólalók többsége elismerően szólt a Szerbiai Képviselőház által tíz napja elfogadott nyilatkozatról, amely a vajdasági magyarokról leveszi a kollektív bűnösség bélyegét, valamint történelmiként és a két nemzet között új fejezetindítóként értékelték Áder János és Tomislav Nikolić magyar, illetve szerb államfők múlt heti csúrogi közös főhajtását.

Ifj. dr. Lengyel László, az MNT felsőoktatási ügyekkel megbízott tanácsosa elmondta, hogy a Várady kiválósági ösztöndíj-hitel külön figyelmet és külön értékrendet, rendszert képvisel a tanács ösztöndíjrendszerén belül. Saját költségvetési forrásaiból az MNT ugyanekkora összeget kíván biztosítani, természetesen nem egyszerre, hanem folyamatában, részletezte Lengyel, mondván, hogy az új ösztöndíjprogram harmadik pillére a tervek szerint térségünk azon tehetős, képzett és hasonló értékrendet képviselő egyéni adományozói lennének, akik felajánlásukkal szintén hozzájárulnának a jövő generációja képzettségi mutatójának növeléséhez.

Az ösztöndíj-hitelre az a hallgató jogosult, aki első ízben nyer felvételt Szerbia területén megvalósuló akkreditált akadémiai mesterképzés (MSc) első évfolyamára, valamint az ország területén megvalósuló akkreditált PhD képzés első, illetve második évfolyamára és magyar nyelven végezte általános vagy középiskolai tanulmányait.

Az ösztöndíjak pályázati kiírására a folyó év július 15-től július 20-ig terjedő időszakában kerül sor. A pályázat július 25-től szeptember 15-ig áll majd nyitva. A pályázatot már idén is kiírják.

Évente nagyjából 30 ösztöndíjra tervezik kiírni a pályázatot: 20-at MSc (évi tíz hónapon át havi 150 euró), 10-et pedig PhD (évi tíz hónapon át havi 160 euró) képzésre. Az ösztöndíj fenntarthatóságát az biztosítja, hogy ha tanulmányaik befejeztével a kedvezményezettek munkába állnak, akkor az ösztöndíj bizonyos részét kötelesek lesznek visszafizetni.

A pályázati rangsor megállapításánál előnyt jelent az előző tanulmányok során elért tanulmányi átlag, a megjelentetett tudományos publikációk száma és minősítése, a tudományos szakmai konferenciákon való részvétel, az oktatói státus megléte felsőoktatási intézményben, az, hogy az illető az MNT ösztöndíjasa volt, az, hogy a hallgató olyan területeken tanul, amelyeken aránytalanul kevés a magyar nemzetiségű szakember vagy amelyeken nagy a túljelentkezés a beiratkozásnál, a világnyelvek magas szintű ismerete és az, ha a hallgató a költségvetés terhére tanul.

A hallgatók, akik tanulmányaikat nem végzik el legalább a határidő letelte után egy évvel, azok két éven belül az ösztöndíj teljes összegét lesznek kötelesek visszafizetni. A többiek az oklevél megszerzését követő két éven belül lesznek kötelesek dinárban és kamatmentesen visszafizetni az ösztöndíj 50 százalékát, a legkiválóbbaknak pedig, akik évfolyamaik legjobbjainak a tíz százalékába tartoznak, az ösztöndíj 20 százalékát kell majd visszafizetniük. A visszafizetett pénz az ösztöndíjalapba kerül.

Dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke felszólalásában az új lehetőség kiemelkedő jelentőségéről és annak várható pozitív hozadékáról beszélt. Korhecz hiszi, hogy az ösztöndíjprogrammal új időszámítás, új minőség kezdődik. A Várady kiválósági ösztöndíj-hitel tökéletesen beleillik az MNT oktatásfejlesztési stratégiájába és abba az erőfeszítésbe, hogy a vajdasági magyar közösségben növekedjen a tudás és a képzettség presztízse, hangsúlyozta Korhecz.

Maga az MNT elnöke szintén hozzájárul az ösztöndíjalap „felhizlalásához” és az 1 millió forintot, amelyet a Lőrincz Csaba-díj mellett vehet át, az ösztöndíjalapba fizeti be.

Az ülés folytatásában Korhecz az utóbbi tíz nap történéseiről számolt be, mondva, hogy a történteket joggal értékeljük történelmiként.

Június 21-én a Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Párt kezdeményezése nyomán a Szerbiai Képviselőház elfogadta a nyilatkozatot, amelyben a köztársasági parlament elítéli a vajdasági magyarságot megbélyegző kollektív bűnösséget és az 1944/45-ben elkövetett magyarellenes megtorlásokat.

– A szerbiai képviselőház erélyesen elítéli azokat az atrocitásokat, tömeggyilkosságokat és kivégzéseket, amelyeket a partizán hatalom hajtott végre a kollektív bűnösség elve alapján a magyarok ellen 1944 végén, illetve 1945 elején. A szerbiai honatyák a nyilatkozatban külön foglalkoznak azokkal a hatósági döntésekkel és határozatokkal, amelyek a kollektív bűnösség elvének alapján kollektív háborús bűnösnek kiáltják ki három bácskai falu teljes magyar lakosságát és elrendelik azok kitelepítését. A nyilatkozatnak nagy politikai súlya és közvetett közjogi jelentősége van. Azért nincsen közvetlen közjogi jelentősége, mert ezzel a nyilatkozattal a három közigazgatási döntés elvileg még érvényben van. Ugyanakkor a rehabilitációs eljárások során a bírák számára irányadó lesz a parlamenti nyilatkozat. A megbékélés következő lépéseként formálisan is hatályon kívül fogják helyezni a hetven évvel ezelőtti döntéseket, amelyek a kollektív bűnösségre és a kitelepítésre vonatkoznak. Feltehetőleg már ebben a hónapban megszületnek a szükséges kormányhatározatok – magyarázta Korhecz, a folytatásban pedig a szerb és a magyar államfők közös csúrogi főhajtásáról számolt be részletesen, majd kijelentette: „Az elmúlt tíz napban történtekkel megnyílt a hét lakattal lezárt ajtó.”

A képviselők többsége egyetértett azzal, hogy a parlamenti nyilatkozat, valamint az államfők közös főhajtása kiemelkedően fontos közösségünk és a Szerbia, valamint Magyarország közötti kapcsolatok szempontjából. Egyedül Rácz Szabó László vélekedett erről másképpen, hosszasan fejtegette, hogy miért is illetné meg ennél több a vajdasági magyarságot, valamint arról beszélt, hogy valójában semmi ok az euforikus örömre és a hatalmas sajtófigyelem sem indokolt.

Siflis Zoltán, az MNT Kulturális Bizottságának elnöke Rácz Szabó fejtegetésére reagálva egyebek mellett a következőképpen fogalmazott: „Hosszú évtizedek után egy kiemelkedően fontos, traumatikus eseményt, gondot sikerült megoldani. Ez nemzetközi viszonylatban is óriási jelentőséggel bír. A nemzetet azzal kell támogatni, hogy ha van mire büszkének lenni, akkor azt kimondjuk, és ha ünnepelni kell, akkor azt felvállaljuk.”

Az MNT végül egyhangúlag fogadta el a szerb–magyar történelmi megbékélésről szóló beszámolót.

E mellett a két téma mellett az MNT Zenta község általános iskoláinak a hálózatára vonatkozó véleménynyilvánítást, valamint a 15-nél kevesebb tanuló részére megnyitandó magyar nyelvű tagozatok jóváhagyásának véleményezést is elfogadta.

Pesevszki Evelyn