Véleményütköztetés az alkotmánybíróság előtt
Dr. Várady Tibor szerint a szerb alkotmány vonatkozó rendelkezései mentén megvédhetőek a nemzeti tanácsok hatáskörei
A Szerbiai Alkotmánybíróság kedden nyilvános meghallgatást tartott a nemzeti közösségek nemzeti tanácsairól szóló törvény alkotmányosságát megkérdőjelező eljárás keretében. Az alkotmánybíróság a szóban forgó jogszabály tizennégy rendelkezését tartja megkérdőjelezhetőnek. A meghallgatáson az alkotmányossági felülvizsgálatot kérők képviselői, az illetékes minisztériumok munkatársai, valamint a szakma képviselői vettek részt.
2009 vége óta összesen kilenc alkotmányossági felülvizsgálati kezdeményezés érkezett az alkotmánybírósághoz, ahol az üggyel megbízott referáló bíró az idén, március közepén határozta meg, hogy mely rendelkezések kapcsán indul el az érdemi alkotmányossági felülvizsgálat.
Đorđe Vukadinović, a Nova srpska politička misao (Új szerb politikai gondolat) internetes oldal szerkesztője, egyike az alkotmányossági felülvizsgálatot kezdeményezőknek, úgy véli, hogy a különböző intézmények alapítói és társalapítói jogainak az átruházása a nemzeti tanácsokra túllépi a kisebbségi önkormányzati hatásköröket.
– A közérdekű feladatok feletti hatáskörök átvitelével ezeket az intézményeket rábízzák egyetlen bizonyos nemzeti kisebbséget képviselő nemzeti tanácsra. Az állami közigazgatást a közösségeket képviselő szervektől teszik függővé, ez pedig szemben áll a polgári demokrácia alapelveivel. Minden egyes polgárnak egyforma joggal kell hozzáférnie a szolgálatokhoz és az intézményekhez – érvelt Vukadinović.
A Szerbiai Újságírók Egyesülete (UNS) és a Független Elektronikus Médiumok Szövetsége (ANEM) a nemzeti tanácsokról szóló törvény azon rendelkezése miatt kérték az alkotmányossági felülvizsgálatot, amely mentén a nemzeti tanácsok médiumok alapítói lehetnek. Slobodan Kremenjak ügyvéd, az ANEM képviselője kifejtette, hogy e miatt a rendelkezés miatt a médiumok egy harmadik csoportja alakul ki: ezek nem közszolgálati médiumok, és nem kereskedelmiek. A nemzeti tanácsok alapította médiumok nem tudják kivédeni a hatalom beleavatkozását a szerkesztéspolitikájukba, magyarázta Kremenjak, aki szerint emiatt az ezekből a médiumokból tájékozódó polgárok alárendelt helyzetbe kerülnek.
Az oktatási, a művelődési és az igazságügyi minisztériumok képviselői arról számoltak be, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvényt a törvényhozás összehangolta az oktatás és a tájékoztatás területén hatályos törvényekkel. Mindenkinek joga van az anyanyelvű oktatásra és tájékozódásra, nyomatékosították a minisztériumok képviselői.
Dr. Várady Tibor: Több esetben igazán merev és nem igazán pontos értelmezés volt a támadás alapja (Fotó: Ótos András)
Dr. Várady Tibor jogprofesszor, akadémikus, a Magyar Nemzeti Tanács tagja, aki szintén részt vett a nyilvános meghallgatáson, lapunknak nyilatkozva kifejtette, hogy a i vitában azzal kellett szembesülni, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvénynek lényeges rendelkezéseit támadják. Olyan rendelkezéseket, amelyek nélkül nem működhetne kisebbségi önkormányzat azokon a területeken, amelyeken a szerb alkotmány egyébként elismeri a kisebbségek kulturális autonómiáját, hangsúlyozta Várady.
– Vitatottá vált, hogy lehetnek-e a nemzeti tanácsoknak hatáskörei, hogy lehetséges-e az alapító jogok átruházása, hogy lehetséges-e együttműködés az anyaországi állami szervekkel és szervezetekkel, vagy ez esetleg a külpolitika kisajátítását jelenti. Érdekes észrevenni, hogy ezek a kifogások nem a törvény meghozásakor jelentkeztek, hanem bő három évvel a törvény meghozatala után, azután, hogy a kulturális autonómia gyakorlattá vált. Azt hiszem, újra szembesülnünk kell egy hitetlenséggel és egy gondolkodásmóddal, amely a kilencvenes években volt uralkodó és amely remélem, hogy nem válik ismét uralkodóvá. A kérdés lényege az, hogy a kisebbségek kulturális önkormányzata összeegyeztethető-e a polgárok egyenlőségének az elvével. Véleményem szerint összeegyeztethető, ez volt több vitázó véleménye is, de persze voltak olyanok is, akik más véleményen voltak. Több nemzetközi jogi forrásra hivatkoztam. Ezek egyértelművé teszik, hogy csak azokban a kérdésekben van értelme az egyenlő elbánásnak, amelyekben a polgárok valóban egyenlőek. Nyilvánvaló, hogy az államelnök megválasztásakor minden polgárnak egyenlő szavazati joga kell, hogy legyen. Nyilvánvaló az is, hogy az emberek akkor egyenlőek, ha ugyanazokhoz az egészségügyi intézményekhez azonos hozzáférhetési joguk van. De nem egyenlőek a polgárok, ha, vallástól függetlenül, mindenkinek ugyanabba a templomba van joga járni, vagy, anyanyelvétől függetlenül, csak egyugyanazon a nyelven tanulhatnak az iskolában. Nem akkor van polgári egyenlőség, ha Magyarországon mindenkinek azonos joga van magyar iskolába járni, és Szerbiában mindenkinek azonos joga van szerb iskolába járni. Akkor van egyenlőség, ha itt is, ott is, az emberek a saját anyanyelvükön tanulhatnak az iskolában – fejtette ki Várady.
A szakértő emlékeztetett, hogy a szerb alkotmány elismeri a kisebbségek kollektív jogait, valamint elismeri a kisebbségek azon jogát, hogy nemzeti tanácsokat válasszanak, és ezeken keresztül valósítsák meg a kisebbségi önkormányzatot a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és hivatalos nyelvhasználat területein. Ezeknek az alkotmányos rendelkezéseknek a fényében védhetőek a nemzeti tanácsok hatáskörei, szögezte le Várady.
– A vitában felmerült több olyan kérdés is, amely a gyakorlat folyamán is vita tárgyát képezte. Felmerült például az a kérdés, hogy elég pontosan van-e meghatározva, hogy mi számít egy kisebbség számára „kiemelt fontosságú intézménynek”. Erről valóban lehet vitatkozni, talán nem ártana ezt pontosítani – mint ahogyan az alkalmazás során más törvényekben is módosulnak, illetve pontosítást nyernek egyes szabályok. De ez nem az alkotmányosság kérdése. Több esetben igazán merev és nem igazán pontos értelmezés volt a támadás alapja. Felvetették a kérdést, hogy lehetnek-e a nemzeti tanácsoknak hatáskörei, ha az alkotmány a „hatáskör” kifejezést állami szervekre alkalmazza. Ezzel szemben az a tény áll, hogy a „hatáskör” kifejezés minden jogban igen széles tartalmú, és tudtommal nincsen állam, amelyben a törvényhozók ne használnák a „hatáskör” kifejezést más kontextusban is, mint az alkotmány. Így van ez Szerbiában is, ahol igen sok törvény beszél nem-állami szervek hatásköreiről. A szerb jog szerint hatáskörei vannak a tudományos akadémiának, a részvénytársaságoknak, az alapítványoknak, a választott bíróságoknak. Senkinek sem jutott eszébe, hogy ezeknél a nem-állami szerveknél is megkérdőjelezze a „hatáskör” szó használatát. Igyekeztem kifejteni, hogy a kulturális autonómia egy természetes állapot, amely nem tagadása, hanem része az ország jogrendjének és egy normális közösségi életnek. Véleményemmel nem voltam egyedül. Meglátjuk, mit mond majd az alkotmánybíróság – fogalmazott Várady.
Pesevszki Evelyn