Eggyel több kiemelt jelentőségű oktatási intézmény
Rácz Szabó László a rovásírás oktatását szorgalmazza a magyar osztályokban
A Magyar Nemzeti Tanács csütörtökön megtartott harminchetedik ülése az MNT és a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága szeptember 26-án megtartott első közös díszülése jegyzőkönyvének az elfogadásával kezdődött. Emlékeztetésképpen, a szóban forgó díszülésen két téma került napirendre: Korsós Tamás, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa főkonzuljának beszámolója a főkonzulátus munkájáról és ezen belül a könnyített honosítási eljáráshoz, valamint a magyarországi választási névjegyzékbe való feliratkozáshoz kapcsolódó tevékenységéről, valamint dr. Korhecz Tamás, az MNT elnökének beszámolója az MNT idei évi nemzetpolitikához kapcsolódó tevékenységéről.
Joó Horti Lívia: Szerbiában hat tankönyvkiadó intézet foglalkozik magyar tankönyvek kiadásával (Fotó: Molnár Edvárd)
Az ülés folytatásában az MNT a nagykikindai Fejős Klára Általános Iskolát a szerbiai magyar közösség részére kiemelt jelentőségű oktatási intézmények közé emelte. Ezek az iskolák a magyar nemzeti közösség oktatása, nemzeti identitása megőrzésének, előmozdításának és fejlesztésének szempontjából bírnak kiemelt jelentőséggel, hiszen az adott intézményekben magyarul is folyik oktatás és nevelés. A Fejős Klára Általános Iskola 18 tagozatából 8-ban 62 diák részesül magyar oktatásban. Mint azt Joó Horti Lívia, a Közoktatási Bizottság elnöke kiemelte, egy ehhez hasonló szórványiskolában a kiemelt jelentőségűvé való nyilvánítás védernyőt is jelenthet és hozzájárulhat a magyar oktatás megőrzéséhez.
A Tankönyvkiadó Intézet 5. osztályos történelem tankönyv, olvasókönyv és munkafüzet című kiadványát, valamint a belgrádi M&G Dakta Kft. 8. osztályos műszaki és informatikai oktatás című munkafüzetét a tanács teljesen elfogadhatónak minősítette és javasolta az oktatási-nevelési folyamatban történő alkalmazásukat. A magyar nyelvű tankönyvek témájához kapcsolódóan Joó Horti beszámolójából kiderült, hogy Szerbiában hat tankönyvkiadó intézet foglalkozik magyar tankönyvek kiadásával. A legtöbb kiadóház elsősorban a természettudományok terén kínál kiadványokat. Ami a hiányt illeti, magyar nyelven a 8. osztályos zeneművészet tankönyv, valamint két kiegészítő tankönyv, a hetedik osztályos képzőművészet és a nyolcadik osztályos történelem hiányzik. A magyar nyelvű gimnáziumi tankönyvek terén szintén nem rossz a helyzet. A többi középiskola tekintetében valamelyest kedvezőtlenebb a helyzet, ám nem igaz az állítás, hogy nincsenek magyar nyelvű középiskolai tankönyvek, jegyezte meg Joó Horti.
A folytatásban a Szabadka város iskoláskor előtti intézményei hálózatának a véleményezéséről szóló záradékot fogadta el a tanács. A tavalyi tanévhez képest kedvező irányú változás történt, hiszen Kelebián több évtized után a fél napos óvodai ellátás mellett napközi is nyílt, Dušanovóban pedig egy szerb és magyar nyelvű csoport nyílt meg.
Utolsó napirendi pontként megszavazták a Forum Könyvkiadó Intézet 2013. évi pénzügyi, valamint kiadói és munkaterveinek módosítását, amely az intézet 866 ezer dináros többletbevétele miatt vált szükségessé.
|
Az ülésen elfogadott záradék értelmében az MNT a szabadkai Bosa Milićević Közgazdasági Középiskolában a következő szakokon tartja indokoltnak az érdeklődők átképzését és továbbképzését: hároméves szakács szak (átképzés, 10 tanuló), hároméves pincér szak (átképzés, 10 tanuló), négyéves konyhai kisegítő szak (továbbképzésen 20 tanuló, átképzésen 20 tanuló), négyéves vendéglátóipari technikus szak (továbbképzésen 20 tanuló, átképzésen 20 tanuló), szakács szakképesítés (20 tanuló specializációra), pincér szakképesítésre (20 tanuló specializációra), hároméves kereskedő szak (átképzés, 10 tanuló), négyéves kereskedelmi ügyintéző szak (továbbképzésen 20 tanuló, átképzésen 20 tanuló), kereskedelmi menedzser szakképesítés (20 tanuló specializációra), négyéves közgazdasági technikus szak (átképzés, 10 tanuló), négyéves pénzügyi technikus szak (átképzés,10 tanuló), négyéves idegenforgalmi ügyintéző szak (átképzés, 10 tanuló). A szabadkai Politechnikai Iskolában 5 tanuló hároméves falfelület-díszítő, 5 tanuló hároméves műköves-kályhás, 3 tanuló hároméves vízépítész, 5 tanuló fatermék-gyártó, 3 tanuló pedig fényképész szakra iratkozhat átképzés céljából. Ugyanebben az oktatási intézményben 5 tanuló négyéves épületbelső-szerelési vállalkozó, 3 tanuló négyéves fafeldolgozó technikus, 4 tanuló négyéves nyomdaipari technikus, 3 tanuló négyéves nyomdai utómunka-asszisztens, 3 tanuló pedig négyéves fényképész szakra iratkozhat továbbképzés céljából. A Politechnikai Iskolába specializációra 1 tanuló asztalos szakképesítésre, 1 tanuló tapétázó-díszítő szakképesítésre, 2 tanuló nyomdaipari technikus szakképesítésre, 2 tanuló pedig nyomdai utómunka- asszisztens szakképesítésre iratkozhat. A magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpontban 11 tanuló négyéves kertésztechnikus szakon képeztetheti át magát, 2 tanuló négyéves állategészségügyi technikus, 1 tanuló négyéves mezőgazdasági gépésztechnikus, 1 tanuló pedig négyéves mezőgazdasági technikus szakon képeztetheti át magát. A zombori Dr. Ripp Rózsa Egészségügyi Középiskolába 30 tanuló négyéves általános ápoló, 15 tanuló négyéves gyógyszerészeti technikus, 15 tanuló négyéves csecsemő- és gyermekápoló, 15 tanuló négyéves fizioterápiás asszisztens, 15 tanuló pedig négyéves nőgyógyász-szülész asszisztens szakra iratkozhat átképzés céljából. Ugyanebben az intézményben 5 tanuló a négyéves általános ápoló szakon képeztetheti át magát. |
A képviselői kérdés lehetőségével élve Rácz Szabó László afelől érdeklődött, hogy miért nem végzi már hosszabb ideje munkáját a Tájékoztatási Bizottság, valamint azt is megkérdezte, hogy dr. Korhecz Tamás milyen megbízatás alapján vesz részt a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításával megbízott munkacsoport munkájában, a folytatásban pedig abbéli véleményének adott hangot, hogy több mint három év után értékelni kellene az MNT tagjainak a munkáját.
Ezt követően Rácz Szabó javasolta, hogy az MNT a rovásírás oktatásának bevezetését kezdeményezze a köztársasági oktatási minisztériumnál a magyar diákok számára a 2014/15-ös tanévtől kezdve. A rovásírást már az óvodás korban el lehetne kezdeni oktatni, tette hozzá Rácz Szabó, aki úgy véli, hogy azokban az önkormányzatokban, ahol hivatalos használatban van a magyar nyelv, ott a rovásírást is alkalmazni kellene, mondjuk ezzel az írásmóddal is fel lehetne tüntetni a települések nevét a helységnévtáblákon.
Az ülésen vendégként részt vett Kormos László, a néhány hónapja megalapított felvidéki Magyar Tanács polgári társulás elnöke, valamint dr. Horváth Róbert, a tanács ellenőrző bizottságának tagja.
Az egyesület legfontosabb célkitűzése a felvidéki magyarság önrendelkezésének kiharcolása. Mint azt Horváth Róbert elmondta lapunknak, elsősorban a magyar közösség gazdasági távlatainak és lehetőségeinek a témájában tart előadásokat.
Pesevszki Evelyn