Érintetlenek a hatáskörök

nemzeti közösségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosításának előkészítésével megbízott közel húsztagú szakértői munkacsoport több hónapon át zajló egyeztetés után a közelmúltban befejezte munkáját. A módosítás célja az, hogy a következő évben esedékes nemzeti tanácsi választásokig pontosabb és érettebb törvényes keret vonatkozzon a nemzeti tanácsokra. Dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki tagja volt a munkacsoportnak, lapunknak nyilatkozva rámutatott, hogy a törvényt előkészítő munkacsoport munkájának befejeztét követően már nem tud hatni arra, hogy mi kerül a törvénymódosítás tervezetébe. Ettől kezdve ez elsősorban Nikola Selaković igazságügyi miniszter, illetve a szerb kormány felelőssége. Korhecz reményét fejezte ki, hogy az előkészített módosításnak csak kevés olyan pontja lesz, amelyet a miniszter felülbírál vagy módosít.

Mint az kiderült, a módosítás alapos, a törvény mintegy 140 szakaszából több mint hatvanat érint. Amit nem érint, azok a nemzeti tanácsok hatáskörei, mondta Korhecz.

Az autonómia, az önkormányzat vonatkozásában a hatáskörök a leglényegesebb pontjai a törvénynek, nyomatékosította Korhecz, mondván, hogy a módosítás azért kerülte el a hatáskörökre vonatkozó rendelkezéseket, mert az igazságügyi minisztérium elfogadta azt az álláspontot, hogy nem kellene megelőlegezni a Szerbiai Alkotmánybíróság döntését a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel kapcsolatban.

– Volt egy olyan elképzelés, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény bizonyos rendelkezéseinek az alkotmányossági felülvizsgálatára vonatkozó beadványok mentén revideáljuk ezeket a szakaszokat. Ez elsősorban a hatáskörök megkurtítását eredményezte volna. Egyesek úgy gondolják, hogy az alkotmánybírósági eljárásnak úgyis ez lesz a vége. Elmondtam: jómagam nem értek egyet azzal, hogy az alkotmánybírósági döntés ebbe az irányba fog megszületni, és ha meg is születik, akkor sem tudjuk, hogy melyik szakaszok vonatkozásában hogyan fog dönteni az alkotmánybíróság. Ilyen légkörben a jogosítványok bővítése sem volt elvárható, még ha ennek örültem is volna. A módosítások négy csoportba sorolhatók: az első csoport a nemzeti tanácsok általános jogállására vonatkozik, a második a külön választói névjegyzékre és a szavazati jogra, a harmadik a nemzeti tanácsok regisztrációjára és feloszlatására, a negyedik csoport pedig a választások lebonyolítására vonatkozik. Ezeken a területeken markáns változások lesznek. A változások legnagyobb része a törvény szövegének pontosítását, érthetőbbé tételét szolgálják. A tizenkilenc nemzeti tanács megválasztása, megalakulása és munkája során számtalan tapasztalat halmozódott fel. Ezekből kiderült, hogy a törvényes rendelkezések egy része hiányos, nem ad választ bizonyos életszerű kérdésekre, és nehezen értelmezhető. A nemzeti tanácsok jogállásával kapcsolatban a szöveg pontosítja azokat a kérdéseket, hogy a tanácsok hogyan tartják meg alakulóülésüket, hogyan és milyen periódusban kell az alakulóülést követően megválasztani az elnököt, hogyan történik a regisztráció, milyen határidőkön belül kell a nemzeti tanácsok nyilvántartásába bejegyezni a változásokat, ki miért felelős ebben a vonatkozásban, mik a következményei annak, ha ebben az eljárásban szabálytalanságok történnek, és milyen jogorvoslattal élhet akár adott nemzeti tanács is. Itt jegyezném meg azt a lehetőséget is, hogy egy nemzeti közösségnek a nemzeti tanácsát a jövőben törölhetik a nyilvántartóból. Erre abban az esetben lesz lehetőség, ha adott nemzeti közösségből senki nem kezdeményez választást, ha nem jelöl jelölteket, vagy elegendő jelöltet a választásokon. Ebben az esetben elhalhat a nemzeti tanács intézménye. Az is megtörténhet a jövőben, hogy egy sikertelen választási folyamat után nem is kerül bejegyzésre egy nemzeti tanács. A magyar közösség esetében ez egy teljesen hipotetikus kérdés, más kisebb, identitás szempontjából gyengébb közösségek esetében azonban már előfordultak az előbb részletezettekhez hasonló problémák – magyarázta Korhecz.

A névjegyzékre vonatkozólag is jelentős változásokra számíthatunk: erősödni fog a névjegyzék hivatalos nyilvántartás jellege. A külön választói névjegyzék az eddigiekhez képest egy fokkal komolyabb nyilvántartás lesz. Olyan kérdéseket is tisztázott a munkacsoport, mint az adatok folyamatos frissítése, és az, hogy ez kinek a feladata. Ennek köszönhetően a jövőben feltehetőleg nem történhet meg, hogy ha mondjuk valaki másik lakcímre költözik, akkor az új önkormányzatban nem vezetik át automatikusan a magyar vagy bármelyik másik választói névjegyzékbe, emelte ki az MNT elnöke, majd hozzátette: a módosítás értelmében nemcsak a közvetlen választás esetében feltétel a külön választói névjegyzéken való szereplés, hanem az elektori választások esetében is: az elektorok csak azok közül kerülhetnek ki, akik rajta vannak a névjegyzéken, és csakis azok támogathatják az elektorok jelölését, akik teljesítik ezt a feltételt. Valószínűleg az a lehetőség is megszűnik, hogy a nemzeti közösségek képviselői ne személyesen iratkozzanak fel a névjegyzékre, illetve ha a jövőben meghatalmazott által iratkoznának fel, akkor hitelesített meghatalmazásra lesz szükség.

Korhecz megjegyezte: a jogos és a kevésbé jogos kritikusok számára biztosan fontos, hogy több lesz a törvényes garancia, amely élővé, komolyan védetté és felhasználttá teszi a névjegyzékeket.

– A választásokkal kapcsolatban talán az a leglényegesebb változás, hogy azokat az országos választási bizottság fogja bonyolítani. Ezt mindenféleképpen jó megoldásnak tartom. A köztársasági választási bizottság minden szempontból hétpróbás, nagyon jól felkészült szervezet, amely garancia a nemzeti tanácsi választások, valamint maguk a nemzeti tanácsok presztízsének a növekedésére, valamint arra, hogy a választások sokkal inkább a jogbiztonság elveivel összhangban fognak zajlani. Arról is vita folyt a munkacsoportban, hogy korlátozni kellene-e a politikai pártok részvételét a nemzeti tanácsi választásokon. A jelenlegi megoldás értelmében csak az úgynevezett polgári pártok nem vehettek részt a választásokon, adott nemzeti közösségek politikai csoportosulásai viszont igen. Nemzetközi szervezetek nyomására volt olyan javaslat, hogy a kisebbségi pártok se vehessenek részt a választásokon. Ez a lehetőség ellen a végsőkig ellenkeztem, és a munkacsoport végül elállt ettől az elképzeléstől. Azt is kiemelném, hogy a nemzeti tanácsok belső szervezetét érintő módosítások mentén olyan megoldás született, hogy a jövőben a nemzeti tanácsok végrehajtó szervei – az MNT esetében ez a Közigazgatási Hivatal – kizárólag a nemzeti tanácsok tagjaiból állhatnak fel. Ez nem azt jelenti, hogy a végrehajtó szervben nem lehetnek hivatalnokok vagy egyéb alkalmazottak, de ők a döntéshozatalban nem vehetnek részt. Ezek a változások csak a 2014-es választások után lépnek hatályba, vagyis az MNT-nek sem kell megbolygatnia struktúráját a törvénymódosítás elfogadása után. Az is felmerült, hogy mikor legyenek a választások. A munkacsoport azon az állásponton van, hogy ezeket 2014 májusában vagy júniusában, a négyéves ciklus végén kellene megtartani. De arra az esetre, ha esetleg lesznek köztársasági parlamenti vagy egyéb választások, az igazságügyi miniszter megtartotta magának azt a jogot, hogy a nemzeti tanácsi választások esetleg az őszi időszakban legyenek. Ez a kérdés tehát nem dőlt el a munkacsoportban – foglalta össze Korhecz.

Az igazságügyi minisztérium a törvénymódosítási tervezet közvitáját is kilátásba helyezte, erre már december elején sor kerülhet, majd ezt követően kerül a módosítás a szerb kormány, illetve a köztársasági parlament elé.

Pesevszki Evelyn