Rejtett hősök

Magyar Terézia önkormányzati fordító és Đorđija Zvicer informatikus kapta idén a Magyar Nyelv Hivatalos Használatáért Díjat

A Magyar Nemzeti Tanács nyelvhasználati bizottsága szerdán, a kisebbségek világnapján másodízben ítélte oda a Magyar Nyelv Hivatalos Használatáért – Díjat, a hivatalos magyar nyelvhasználat területén kimagasló teljesítményt nyújtó személyek eddigi munkásságának elismerésére. Az idei díjakat Magyar Terézia önkormányzati fordító és Đorđija Zvicer informatikus vette át. A díjátadót Várkonyi Zsolt, az MNT közigazgatási elnöke nyitotta meg, majd elmondta, hogy a díjat minden évben a Bizottsághoz beérkező jelölések alapján ketten nyerik el, egy a magyar közösség tagja és egy más nemzetiségű személy, akik hozzájárultak a magyar nemzeti közösségi nyelvi jogainak fejlesztéséhez és gyakorlati érvényesítéséhez, szűkebb, valamint tágabb környezetünkben.

Dr. Várady Tibor akadémikus, az MNT nyelvhasználati bizottságának elnöke méltató beszédében kiemelte, fennmaradásunknak hősei voltak és vannak. Hozzátette, hogy a hősök és az állhősök mellett van egy nagyon fontos kategória is: a rejtett hősök. Szavai szerint ilyen rejtett személyek azok az emberek, akik bemutatkozás nélkül visszaadják a zsebből véletlenül kirántott pénzt.

– Azt hiszem, hogy azok, akiket a magyar nyelv hivatalos használata terén ma díjazunk, ugyanilyen rejtett hősök – mondta Várady.

Mint megjegyezte, idén kevesebb, csupán öt jelölt volt és azok is dicséretet érdemelnek, akik nem kaptak díjat: Miladin Nešić topolyai polgári jogvédő, Joksimović Lidija törökbecsei referens, valamint Bada István is.

Đorđija Zvicer informatikus a szabadkai egészségügyi intézet informatikai osztályán dolgozott, 2005 óta viszont a szabadkai Városi Közigazgatási Hivatalban az informatikai szolgálat vezetője.

– Az ő vezetése alatt került kidolgozásra az irodai munkához, anyakönyvekhez és választói névjegyzékhez szükséges számítógépes program. A program legfőbb jellemzője a többnyelvűség. Egyedülállóságát elismerte az akkori tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzetiségi közösségi titkárság és modellként javasolta más többnyelvű községek számára Vajdaság területén. Az általa kidolgozott szoftvernek köszönthetően minden hivatalos dokumentum a kisebbségek nyelvén is kinyomtatható, sőt azokat a magyar és horvát konzulátusok is elfogadják – méltatta a díjazottat Várady Tibor.

Magyar Terézia Székelykevén született és Kevevára községben dolgozik fordítóként. A díjazott fordított a tartományi fordítószolgálatnál, valamint a kevevári rádiónak, a kevevári újságoknak is.

– A nyolcvanas években tudósított az újvidéki rádió magyar szerkesztőségének és már harmincöt éve szóbeli fordítást végez a helyi bíróságon, szabálysértési szerveknél, rendőrségnél és más állami szerveknél. Mindezt ott teszi, ahol nélküle ez nem biztos, hogy létezne – méltatta a másik díjazottat a bizottság elnöke.

Magyar Terézia köszönő beszédében kiemelte, mindenki számára ismert tény, hogy a magyar nyelv hivatalos használata, kiváltképp a déli végeken, a mai napig sem valósul meg kellő mértéken, ezért a magyar közösségnek mindent meg kell tennie anyanyelve érvényesítésének érdekében.

– Ezt a harcot kötelezően vállalnunk kell azokért az emberekért, akiknek nem volt alkalmuk, esetleg nem sikerült elsajátítaniuk az állami nyelvét. Ügyes-bajos dolgaik rendezésekor a nyelvi akadályok olyan kellemetlen helyzetbe sodorhatják az embert, amelyből lelki sérelem nélkül nincs is kiút. Ez a díj számomra nem más, mint a magam mögött tudott harmincöt év munka koronája, amely a január elsején kezdődő nyugdíjas napjaimat majd bearanyozza – mondta Magyar Terézia.

Đorđija Zvicer elmondta, hogy egy személy alkotása akkor válik igazán jelentősé, ha túléli magát az alkotóját, de ez az informatika világára nem igaz.

– Az informatika olyan gyorsan fejlődik, hogy ami ma korszerű, az pár év múlva ósdi lesz, így a mi programunkat is előbb-utóbb kicserélik. Ugyanakkor egy másik szemszögből nézve a történteket, művünk túlélte az alkotóit – mondta Zvicer, majd köszönetet mondott a programot alkotó csapatnak, amelyek közül sokan már más munkahelyen dolgoznak.

Mint megegyezte, jól működő rendszert hoztak létre és programjukkal magasra emelték a lécet. Hozzátette, hogy a program 2006-os megalkotásakor Szerbiában senkinek sem volt hasonló szoftvere, és az állam csupán 2010-ben szánta el magát sokkal nagyobb költségvetésből hasonló rendszerek létrehozására, de kevés sikerrel, ugyanis az általuk létrehozott program meg sem közelíti a szabadkai csapat által létrehozottét.

Diósi Árpád