„Kispajtásom gyere hát, menjünk iskolába”

Magyarkanizsán tartotta az MNT beiskolázási programjának kampánynyitó rendezvényét

 

image

A Magyar Nemzeti Tanács idén is meghirdette beiskolázási programját Vackor iskolába indul, én is... címmel, amellyel az anyanyelvi szinten történő oktatás fontosságára és hosszú távú előnyeire szeretné felhívni a figyelmet.

Szerdán a magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola adott helyszínt ezen kampány nyitórendezvényének, ahol a Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény iskola-előkészítős csoportja tett látogatást az elsősöknél, akik műsorral kedveskedtek leendő diáktársaiknak. Ezáltal az óvodások betekintést nyerhettek az iskola életébe, s a saját szemükkel is megfigyelhették, mi fog majd rájuk várni szeptembertől. Ilyen jellegű események már évek óta zajlanak, és az elkövetkezendő hetekben a község valamennyi iskola-előkészítős gyermekének lehetőséget nyújtanak majd, hogy ellátogassanak az általános iskolákba.

Az MNT ezen program keretein belül kívánja eljuttatni a családokhoz azt az üzenetet, hogy a gyermek anyanyelvén történő tanulás milyen szinten hat ki az ő pszichofizikai fejlődésükre, az oktatás minőségére, valamint az életpályájuk várható alakulására. Emellett ezen kezdeményezés másik célja megteremteni a feltételeket, hogy mindazon családok, akik magyar nyelven szeretnék taníttatni gyermekeiket, meg is tehessék.

Ahogyan Joó Horti Lívia, az MNT Közoktatási Bizottságának elnöke kifejtette, a gyermek akkor tud a legjobban fejlődni, s a legnagyobb eredményességhez jutni, ha az anyanyelvén tanul. Elmondása szerint a magyar oktatás gyerekközpontú, interaktív, és élménypedagógiai módszerekkel teli. Mindez annak köszönhető, hogy az MNT már évek óta igyekszik olyan korszerű módszertani képzéseket nyújtani a tanároknak, amelyekkel ezen eredmények és előnyök a leginkább elérhetők. A szemléletváltást célzó továbbképzések által a pedagógusok olyan újszerű oktatási módszerekkel ismerkedhetnek meg, melyekben a diákok is nagyobb szerepet kapnak, kimozdulhatnak a passzív befogadó ingerszegény szerepéből, és jóval több játékkal egybekötött foglalkozás részeseivé válhatnak. Ezen oktatás minőségét, valamint a gyermekek kompetenciáinak a lehető legeredményesebb fejlesztését az elnök asszony szerint nagyban meghatározza az anyanyelvi oktatás kulcsszerepe.

Az ilyen jellegű beszólító programok már negyedik éve zajlanak, s Joó Horti Lívia szerint pozitív irányúak a változások, és a szülők egyre inkább hisznek abban, hogy jól járnak a gyerekeik, ha a magyar oktatást választják. S habár a demográfiai adatok szerint egyre fogy az itteni népesség, a statisztikák azt mutatják, hogy az oktatásban való részvétel mutatói felívelőben vannak. Továbbá, az elnök asszony elmondása szerint, azok a családok, ahol a gyerekek vegyes házasságból jönnek, illetve azok, akik nemzetiségükről nem nyilatkoznak, egyre többen választják a magyar oktatást. Ugyanis, míg nyolc évvel ezelőtt az ilyen hátterű gyerekek csupán 3 százalékát tették ki a magyar osztályba járó diákoknak, napjainkra ez a szám meghaladta a 7 százalékot.

A szakmai továbbképzések eredményességét mutatja az a felmérés is, mely szerint az oktatás színvonala az utóbbi tíz évben majdnem 100 pontot ugrott a PISA felméréseinek skálája alapján. Ezen növekedés úgy a magyar, mint a szerb nyelven történő oktatásra is igaz. (A PISA azt vizsgálja, hogy a tizenöt éves tanulók milyen mértékben képesek felhasználni a tudásukat életszerű helyzetekben megjelenő feladatok megoldására, és ezt hogyan befolyásolja a tanulók és iskoláik háttere. 2012-ben a szerbiai oktatás a PISA felmérés alapján hozzávetőlegesen 490 pontot kapott, amely nagyjából egyenlő a magyarországi eredményekkel.)

A Magyar Nemzeti Tanács a gyermekek beiskolázását egyéb módokon is igyekszik támogatni, úgy mint az elsősöknek szánt tanszercsomagokkal, iskolabuszjáratok biztosításával, valamint a már említett gyermek- és pedagógusképzéseikkel. Mindezeket az MNT továbbra is szeretné életben tartani, s lehetőség szerint egyre bővíteni.

 

T. Kiss Tamás