Megnövelni a magyarul tanulók és diplomázók számát és arányát!
Április 11. Hétfő
Ez a hét végre jól kezdődik, gondoltam magamban, amikor az MNT vezetői kollégiumának hétfő délelőtti ülése előtt, a kezembe foghattam a vajdasági parlament hivatalos határozatát, amivel a két magyar elit-gimnázium alapító jogait (50%-ban), április 5-i ülésén, a Magyar Nemzeti Tanácsra ruházta. Még akkor is örültem a gyorsan postázott határozatnak , ha tudtam, hogy az alapítói jogok átruházását sok tárgyalás, komoly szakmai előkészítés, politikai egyeztetés előzte meg. Azt is tudom, hogy még sok ilyen határozatra, rengeteg munkára lesz szükség ahhoz, hogy autonómiánk valóban megvalósuljon. Ugyanis, a maradék nyolc, kizárólag magyarul oktató iskolán kivül, tucatnyi olyan iskolának is át szeretnénk venni az alapítói jogait, amelyeket a múlt hét folyamán nyilvánítottunk kiemelt jelentőségűvé. Sőt mi több, akármennyire is nagy politikai és jogi huszárvágásnak számít az, hogy az MNT, a magyarul okatató intézményekkel szoros közjogi kapcsolatba kerül, ez csak az elengedhetetlen első lépés. Ahogy a puding próbája az evés, a magyar autonómia próbája az lesz, hogy intézmények irányításának, alapítói jogainak az átvétele milyen haladást hoz az oktatás minőségében, az oktatás szellemiségében, a tanárok és tanulók helyzetében? Eltökélt szándékunk, hogy ezek a pozitív változások következetesen megvalósuljanak, csak az a kérdés bírjuk-e szusszal, tudjuk- e tartani ezt a magunknak diktált fergeteges iramot?
Délután, a magyarkanizsai polgármesterrel és munkatársaival tárgyaltunk a horgosi általános iskolában kialakult gondok megoldásáról. Egy évtizedes, lappangó probléma törte át a hallgatás falát elemi erővel Horgoson - a romakérdés, illetve annak közvetlen hatása az oktatásügyünkre, az emberek biztonságérzetére, a közösségek közötti viszonyokra. A horgosi problémákról értesülve egy pillanatra sem próbáltam elhárítani a problémát magamtól, az MNT-től, annál is inkább mert a horgosi általános iskola, kiemelt jelentőségű oktatási intézményünk, az öt legnagyobb magyar általános iskola egyike, melyben több mint hatszáz diák tanul magyar nyelven, magyar kultúrát! A megbeszélésen pontos cselekvési terv körvonalai rajzolódtak ki, amely reményeink szerint egyaránt alkalmas lesz a felmerült problémák gyors kezelésére, és a tervszerű, pedagógiailag fenntartható középtávú megfelelő rendezésre egyaránt. Rövid távon, helyre kell állítani az iskolában és környékén a rendet és fegyelmet, a tanulók és szüleik biztonságérzetét, a következő iskolaévtől kezdve pedig arra kell megoldást találni, hogy a magyarul beszélő romák és magyarok iskoláztatása ugyanazon intézményben ne hasson ki negatívan az oktatás minőségére, a szorgalmas gyermekek tanulmányi előmenetelére.
Április 12. Kedd
Az MNT képviselői Belgrádban, a Népképviselőházban tárgyaltak a többi nemzeti tanács képviselőivel. Noha többéves tapasztalat, hogy az immár 19 szerbiai nemzeti tanács kevés dologban tud közösen fellépni, közös érdekek mentén cselekedni (annyira különbő helyzetben vagyunk!) a párbeszédet nem szabad elutasítani. A keddi ülésen elsősorban a koordináció új ügyrendjéről, valamint a Nemzeti Közoktatási Tanácsba jelölendők személyéről tárgyaltunk.
Április 13. Szerda
Formabontó, több, mint kétórás élő műsorban voltam Ternovácz István vendége a tartományi közszolgálati rádió magyar műsorában. Az újvidéki rádió hallgatóinak betelefonálásaival tarkított beszélgetésben áttekintettük az MNT jelenleg megvalósuló, két legfontosabb oktatásfejlesztési programját. A Felsőoktatási ösztöndíjprogramunkat és a magyar elsősök beiratkozási kampányát. Ahogy a műsorban is fogalmaztam, csomós, bükkfába vágta a fejszéjét az MNT, amikor prioritásként, célként fogalmazta meg, hogy már az idén jelentősen megnöveli az egyetemi diplomát szerző vajdasági magyar fiatalok számát és arányát, és csökkenti a szerb iskolába iratkozó magyar tanulók számát és arányát! Életbevágóan fontos dolgok ezek, de amennyire könnyű megfogalmazni és egyetérteni ezekkel a célokkal, oly nehéz a gyakorlatban megvalósítani őket. Az MNT akármennyire is erőlködik, nem tanulhat a magyar fiatalok helyett és nem irathatja a szórványban a magyar szülők helyett, a gyermeket a magyar tagozatra. Amit azonban megtehet, sőt kötelessége is megtenni, hogy ezekhez minden feltételt megteremtsen - napról-napra!