Felfelé és lefelé

Május 4., szerda

Újvidék nyilván közelebb lehet Szabadkához, mint Szabadka Újvidékhez. Mi mással magyarázható, hogy Újvidékről Szabadkáig 370, míg Szabadkáról Újvidékig 250 dinár az újságírói kedvezményes buszjegy? Ugyanaz a szállító ugyanazon a rázós, „öreg” úton, be-bekanyarodva ugyanazokra a megállóhelyekre, miközben a buszban a kalauz oda és vissza is ugyanaz az órarend szerint kezeli a jegyeket, illetve árúsítja is, ugyancsak 50 százalékos engedménnyel a press-kártyatulajdonosnak, mégis 32 százalékkal olcsóbb, illetve 48 százalékkal drágább az egyik irányba a másiknál, attól függően, melyiket melyikhez viszonyítjuk. Kezdő mindennapi utazóként rácsodálkozok, s napokon át az utazás közel két-két órányi zötyögése, sőt még az otthoni tesz-veszezés közben is időnként azon tépelődök, mi lehet a rejtélyes díjszabás nyitja. Kalauzfüggő? Vagy irányfüggő? Délről északra miért drágább az utazás, mint északról délre? Az EU felé miért kerül többe, mint onnan el? A pénztáron váltott jegy ára egy irányba mellesleg egyaránt 830 dinár, illetve press-igazolvánnyal fele ennyi mindkét buszállomáson. A menettérti jegyre azonban nincs engedmény, akár a hónapos bérletre sem, ami mellesleg 17.640 dinár. Havi szintre emelve a többi árat is - feltételezve, hogy egy hónapban hússzor utazok Szabadkára -, ha a pénztáron váltanék teljes díjszabású jegyet, az összeg 33.200, illetve 50 százalékos engedménnyel 16.600 dinár lenne. Ha viszont ezt a buszban teszem minden egyes utazáskor, mindössze 12.400 dinár, ami 37 százaléka a 33.200-nak, illetve 168 százalékkal több a legkedvezőbb utazási árnál, amely 30 százalékkal kevesebb a hónapos bérletnél! Csodálatos tudomány a matematika!

Az oknyomozás hetekig nem járt eredménnyel, mert még halvány gőzöm se volt, mi lehet a rejtélyes díjszabás oka. Az okozat annál kézzelfoghatóbb, hiszen tíz hónap alatt – ami a szabadsággal és ünnepnapokkal együtt egy egész szolgálati évet tesz ki -, a megtakarítás 208 ezer dinár lehet!

A Google korlátlan lehetőségeinek köszönhetően aztán mégis találtam megfejtést a rejtélyre: Újvidék 84, Szabadka pedig 114m tengerszint feletti magasságon fekszik. Tehát felfelé drágább az utazás, mint lefelé.

Május 6. péntek

A Vajdasági magyar médiastratégia hatása alatt számokkal álmodok mostanában.

A Vajdasági Magyar Újságíró Egyesület Médiatárában 25 rádiót és 17 televíziót sorol fel, amelyek naponta 156 óra rádióműsort és 66 óra tévéműsort sugároznak magyar nyelven. Ez összesen 9 óra 15 perc adás óránként. Rengeteg? Vagy mégsem? Összesen 2,75 másodperc, ebből szűk 2 másodperc rádióműsor, és nem egész 1 másodperc televízió műsor  magyar lakosonként naponta. De nem mindenki médiafogyasztó! A tavalyelőtti szerbiai felmérés adatai ismételten azt mutatják, hogy az 50 éven felüliek hallgatnak rádiót, mégpedig átlagban 174 percet naponta. A TV ennél jóval kedveltebb, a képernyő előtt napi 303 percet tölt az átlagnéző. A 99 TV között egy szám éktelenül szemet szúr: az RTV2 nézettsége 0,6%.

A Szerbiában szabályosan bejegyzett 193, és feltehetően még ennyi kalózrádió közül mindössze 17 éri el az 1%-os piaci részesedést, a többi hallgatottsága szinte mérhetetlenül kicsi.

Összehasonlításként: a 83 millió lakosú Németországban 11 elektronikus médium működik, Dánia 5,5 millió lakosának médiaigényeit 8 TV és 11 rádió elégíti ki.

Európai szakértők szerint 5 körzeti frenkvenciacsomag lenne ésszerű Vajdaságban. A fő stratégiai cél az egész tartományban fogható 24 órás magyar nyelvű rádió- és tévéműsor, valamint egy napilap és egy hetilap fenntartása, továbbá a hálózatosítás révén a közösség- és értékorientált helyi médiumok fennmaradása.