Európai mércék

Június 27., Hétfő

Szerbia fokozott figyelmet szentel a kisebbségvédelemnek, hogy ezzel is mielőbb kieszközölje a tagjelölti státust, mert az Európai Unió nagyon odafigyel, hogy mi történik a kisebbségi jogok terén a csatlakozni kívánó országokban.

Hétfőn az Európai Parlamentben került sor a "Nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után" című konferenciára, mely arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon az új szerződés életbe lépése óta előremozdult-e a kisebbségi és nyelvi jogok védelme az Európai Unióban.  A válasz: lassú, de pozitív előrelépés tapasztalható a kisebbségi jogok védelme terén. Elhangzott, hogy az antidiszkriminációt felügyelő intézmények sokszor nem rendelkeznek megfelelő kompetenciákkal, illetve munkájukat nehezíti az is, hogy a jogsérelem esetén a polgárok gyakran nem élnek törvény adta jogukkal, és nem nyújtanak be panaszt. Vajon a csatlakozás hozhat-e nagyobb előrelépést a vajdasági magyar kisebbségnek?

Mindenek előtt tudatosítani kell, hogy az Európai Unió nyújtotta lehetőségek önmagukban és automatikusan sem a gazdasági felemelkedés, sem a kisebbségi jogvédelem területén nem biztosítják a célok megvalósítását. Ugyanakkor figyelembe kell venni a kisebbségi jogvédelem Európai Unión belüli lehetőségeinek korlátait is. A nemzeti kisebbségek helyzetének rendezésére, a kisebbségi kérdések megoldására az EU-n belül nincs általánosan elfogadott norma és gyakorlat. Fontos tudni: az EU, bár nem kellő mértékben ösztönzője, de semmilyen értelemben sem akadálya annak, hogy a magyar kisebbség abban az országban, ahol él, a közösség hosszú távú fennmaradását és egyenjogúságát biztosító intézményrendszert építsen ki. Nem kell arra várni, hogy az Európai Unió „ráerőszakoljon” bizonyos kisebbségvédelmi normákat az országra, hanem azon kell dolgozni, hogy Szerbia a magyaroknak, mint saját állampolgárainak a lehető legelőnyösebb nemzeti fejlődési feltételeket önérdekből teremtse meg.

A konferencián hangzott el az is, hogy az emberi és kisebbségi jogok Unión belüli érvényesítésének és betartásának kezdettől fogva komoly akadályát képezi a heésinki alapelvek közötti ellentmondás, amely „az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának” (7. alapelv), másfelől pedig „a belügyekbe való be nem avatkozásnak” (6. alapelv) a követelményei között áll fenn. Vagyis azokban az esetekben, amikor valamely tagállamban sértik meg az emberi és kisebbségi jogokat, az Uniónak nem áll rendelkezésére megfelelő eszköz ennek számonkérésére, hiszen az európai jog az egész kérdéskört a nemzeti kompetencia körébe utalja. Éppen ezért indokolt idejekorán a megfelelő és hatékonyan működő nemzeti érdekvédelmi intézményrendszer kiépítése.

Június 28., Kedd

Lezárult a szerbiai médiastratégia-tervezet közvitája. Az észrevételeket még július 15-ig fogadja a Művelődési és Tájékoztatási Minisztérium. A menetrend szerint augusztusban a kormány véleményezi, és szeptemberben kerül a Parlamentbe elfogadásra. Mint ismeretes, a vajdasági kormány egyértelmű állást foglalt a médiaprivatizálás ellen. Az eddigi magánosítás nem volt eredményes, és attól tartunk, hogy a többnyelvű közösségek helyi médiumainak privatizálása veszélybe sodorja a Vajdaságban kivételesen fontos többnemzetiségű jellegüket – nyilatkozta Milorad Đurić tartományi művelődési és köztájékoztatási titkár. Az Európai Bizottság megfigyelője, a szlovéniai Sandra Bašić Hrvatin az utolsó, Čačak-iközvitán megjegyezte, hogy az állam kivonása a médiából nem annak az automatikus magánosítását jelenti. Hogy mit jelent, azt nem magyarázta.

Június 30. Csütörtök

Újvidéken 27 elsős iratkozott magyar tagozatra, tehát mind a négy általános iskolában lesz magyar tagozat.

A kampányunk eredményeként a szórványban jelentősen többen iratkoztak. Az MNT kiáll minden 5 tagú osztályért. A szavakat tett követte, s a számok bizonyítják ennek eredményességét. Meg azt is, hogy a hatékony intézményrendszer szavatolhatja a kisebbségi érdekérvényesítést.