A hűsítő jogérvényesítés

Július 11.

A tény, hogy összefestik a többnyelvű táblákat, már általános jelenség, meg sem lepődünk. Délebbre utazva az egynyelvűeknél is gyakran tapasztalhatunk hasonlót. Az elkövetők sokszor ugyanazok, akik megdobálják a meleg-felvonulás résztvevőit, vagy betörik a kirakatokat, amikor Novak Đoković világelső lesz. De felmerül a kérdés, mi a jobb, ha a „nép” lefirkálja, vagy a hatóság (szándékosan) elfelejti a magyar kiírást. Temerinben a második eset történt, amikor a községből ki- és beveztő utakon elhelyezett új helységnév táblákat csak szerb nyelven, cirillül helyezték ki.

A bejelentést követően a Magyar Nemzeti Tanács rendkívüli felügyeletet indítványozott a Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárságnál. Tudtommal azóta megtörtént a terepi ellenőrzés. Ironikus, hogy pont ezen napon érkezett meg az előbb említett titkárság éves jelentése is, amely a város/község névtáblák kérdéskörét viszonylag megoldottnak tekinti - a többi problémához képest: a községeknek jóformán nincs fordítószolgálata, magyar nyelvű honlapja, az esetek parányi százalékban folytatnak magyar nyelvű eljárást, sok, magát magyarnak valló ügyintéző nem beszél magyarul.

A jelentés a hozzátartozó kitöltött kérdőívekkel egyébként fontos információforrás, mégha közvetett is, a készülő hivatalos nyelvhasználati stratégia helyzetfelméréséhez. Mostanában több stratégia(terv) született, de látva a temerini esetet, ránk is fér a fejlesztési célok, valamint azokat segítő programok mielőbbi meghatározása a hivatalos nyelvhasználat területén is.

Július 12.

Miközben a kulturális intézmények alapítói jogainak átruházása, átvétele körül még javában zajlanak az egyeztetések, addig a zentai Bolyai és szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium esetében a folyamat végéhez közeledünk. A szerződés aláírásával a mai naptól Vajdaság AT és a Magyar Nemzeti Tanács fele-fele arányban osztják a két iskola alapítói jogait. Persze (majdnem) mindenkit az ilyen formán átvett intézmények pénzelése érdekel.

Az MNT, amit a neve is kötelez, elsősorban a magyar értékek megmaradásáért, fejlődéséért küzd majd akár az oktatáson belül akár azon kívüli aktivitások keretében. Továbbképzések, felvételi felkészítők, külföldi versenyek, könyvbeszerzés, projektmenedzsment stb. mind egy sikeres, modern iskola alapjai. Természetesen ez pénzügyi segítséget is jelent, de a cél elsősorban, mégis a magyar fiatalok bátorítása, magyarság tudatuk, lehetőségeik bővülése. Ugyanis kérdéses, hogy egyébként megmaradna-e ez a kis magyar sziget, ha nem lennének anyagi gondjai? A közösséget közösséggé kovácsolja-e, a kishitűséget lerombolja-e a pénz? Csak akkor beszélünk (szebben) magyarul, ha televan a pénztárcánk?

Július 14.

Még hat középiskola és húsz általános iskola alapítói jogainak átvételét kezdeményezte az MNT, amely ezidáig kisebb-nagyobb buktatókkal haladt, elsősorban az oktatási kerettörvény és a nemzeti tanácsokról szóló törvény hatáskörökre vonatkozó részének összehangolatlansága miatt.

A mai nappal, talán végre, az ellentmodásos jogértelmezésekből eredő viták is elhárulnak a VMSZ képviselőinek módosítási javaslatainak elfogadásával. Ezzel megerősítést nyert, hogy a kiemelt jelentőségű és a többségében magyar iskolákban az MNT 3 iskolaszéki tagot javasol, míg az igazgató választásakor kötelező egyetértését kell adnia.

Reméljük, ezek után csökken majd az ellenállás, különösen, hogy a Magyar Nemzeti Tanács közzé tette nyílt pályázatra való felhívását, mely szerint a magyarul (is) oktató iskoláknak anyagi támogatást biztosít az évvégéig, pontosabban „amíg a készlet tart”. Ugyanis kérdéses, hogy egyébként megmaradhat-e ez a kis magyar sziget, ha anyagi gondjai vannak?

Beretka Katinka