Létezik-e ideális többnyelvűség?

Augusztus 7.

Hogyan valósulhat meg a többnyelvűség az egyházban? Paskó Csaba mai plébánosi beiktatásának ünnepélyes szentmiséjén alkalmam volt látni a nyelvek közötti eszményi harmóniát. Magyar és horvát nyelvű imák, latin énekek. Megboldogult nagymamám mondta mindig, hogy amikor még latinul folytak a szentmisék, volt bennük valami misztikum. Senki nem értett semmit, mégis szívesen hallgaták a prédikációt. Gondolom a jelenlevő hívek sem ismerték mind a három nyelvet tökéletesen, de úgy tűnik, a nyelvi gátak eltörpülnek, ha azokat teljesen más dimenzióba helyezzük.

Augusztus 8.

2011 a népszámlálások éve, amikor több ország is kénytelen (lesz) szembesülni egyre fogyatkozó lakosságával. A munkanélküliség, elvándorlás, a nők társadalmi pozíciója, a rossz óvoda-infrastruktúra stb. mind olyan tényezők, amelyek a nemzeti elemektől függetlenül befolyásolják a  demográfiai mutatókat. Úgy gondolom, ahelyett, hogy azt keressük mit tehet (vagy kell, hogy tegyen) a Magyar Nemzeti Tanács a még meg nem született magyar gyerekekért, azzal kell foglalkoznia, milyen módon juttathatja érvényre a létező magyar közösség érdekeit. A népszámlálás körüli teendők jó lehetőséget adnak erre.

Jelenleg az olvhasható kézírás, legalább középiskolai végzettség és az elmúlt három évben a Statisztikai Intézetnél folytatott kérdőívező tevékenység szolgálnak kiindulópontként az összeírók kiválasztása során. Senki nem tette fel eddig a kérdést azonban, hogyan tölti ki az egyébként olvhashatóan cirillül író személy a magyar nyelvű nyomtatványokat. Megérti-e a falusi nénike magyar válaszait? Ezért a Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezte a  Köztársasági Ombudsmannál és a Statisztikai Intézetnél, hogy elsősorban a 20%-os magyar lakosságot meghaladó településeken az összeírók szelekciója során előnyt élvezzenek azok, akik mind szerb mind magyar nyelven beszélnek. Sokan már jelezték bizalmatlanságukat a nem magyar összeírók felé, különösen olyan érzékeny adatok tekintetében, mint a nemzeti hovatartozás vagy a vallás. Ezért elkerülendő az esetleges jogsértéseket az MNT megfogalmazta elvárásait az egyébiránt törvény adta jogunk gyakorlati megvalósulásáért, hogy a magyar közösség anyanyelvén kommunikálhasson a köztársasági szervekkel (így a Statisztikai Intézet foglalkoztatottjaival is).  Habár a mai válasz nem teljesen azt nyújtja, amit kértünk, tehát kétnyelvű összeírókat, lehetőség nyílt, hogy a helyi összeíró bizottságokhoz (amelyek többek között a bejelentkező összeírók végleges szelekcióját is végzik) csatlakozzanak a nemzeti tanácsok által delegált tagok is a nemzetileg heterogén közösségekben. Így közvetlen információt kaphatunk az összeírók végleges kiválasztása során azok nyelvtudásáról, a részarányok tiszteletben tartásáról. Ha nincs ló...

Augusztus 11.

Az MNT Nyelvhaszálati Bizottsága technikai szempontból a legaktívabb testület, hiszen nyolc elektronikus ülésen van túl. Vannak azonban témák, amikor a személyes jelenlétet semmi sem pótolja. Ilyen volt a mai, hatodik rendes ülés is, amikor a készülő hivatalos nyelvhasználati stratégia tartalmi elemeit vittatuk meg: honnan hova tartunk, és hogyan érhetjük el a célokat.

A mai világban a többnyelvűség a civilizált társadalmak alapvető értéke: minél több nyelvet beszélsz, annál több vagy. Vajon a stratégia is ezen út mentén kell, hogy megfogalmazza programjait? És ha igen, mely nyelvek tudásával számítunk igazán jó többnyelvű polgárnak? Magyarokat tanítsunk szerbre, vagy szerbeket magyarra? Hiszen a többnyelvűség máshogyan is értelmezhető, különböző nyelvi közösségek harmonikus együttéléseként. Abban az esetben pedig elég csak egy nyelvet ismerni, a többit meg elfogadni és tisztelni.

Így kezdődik egy stratégia megírása. Rálépünk egy útra, amit nekünk kell építeni magunk előtt.

Beretka Katinka