Kenyeret és cirkuszt

Szeptember 3.

Nem tagadom, hogy dupla erőfeszítésébe kerül egy-egy pályakezdőnek, ha magyar létére, szerb tudás híján itthoni egyetemre iratkozik. Nekem is sok vicces és néha szánalmas szituáción kellett átesnem, hogy Újvidéken diplomálhassak a Jogi Karon. Az anyanyelvem mellé társuló szerb nyelvtudás azonban időtálló élményeket szerzett. Ennek a nyelvnek köszönhetem, hogy egy Kragujevac-i, ízig-vérig szerb barátnőt kaptam, akinek első önálló magyar mondatára: „kérek egy tejeskávét!” valószínűleg büszkébb voltam, mint ő maga. Hasonlókat érezhettek az én valamikori évfolyamtársaim is, amikor az egyetemi évek kezdetén próbáltak szerbre tanítani.

Mivel számtalan fiatal küzd ilyen problémákkal vagy fél a nyelvi gátaktól (akiknek itt megsúgom, hogy csak bátran, mert megéri), az MNT felsőoktatási ösztöndíj programjának része egy nyelvi felzárkóztató képzés. Cél, hogy a hallgatók minél rutinosabban kezdhessék meg szerb nyelven a tanulmányaikat, miáltal könnyebbé válik számukra a szerb nyelvű egyetemi környezetbe való beilleszkedés is. A ma megszervezett tudásszint felmérésen 70 potenciális MNT ösztöndíjas jelent meg, akik szeptember folyamán legalább heti négy alkalommal vehetnek majd részt ezen az intenzív nyelvi képzésen, amely a külföldről érkező, szerbül nem beszélő cserediákoknak szánt programot használja. Emellett az egész első szemeszter során lesz lehetőségük egyéni konzultációkra a felkészítő tanárokkal.

Vajdasági magyarként kaptuk, és nem választottuk a környezetünket. Minél előbb ismerik fel a fiatalok, hogy ezt a maguk hasznára fordítsák, annál többre vihetik majd az életben. Az MNT ebben nyújt ezzel a programjával segítséget.

 

Szeptember 4.

Ma bizonyos körök nyílt levélben követelték az MNT elnökének lemondását az „oktatás terén vállalt kötelezettségének csak részbeni megvalósulása miatt”.

Tény: a Magyar Nemzeti Tanácsnak, aktivistáinak köszönhetően idén legalább harminccal több elsős volt a magyar osztályokban a szórványban, mint a 2010/2011-es tanévben. Tény: a Magyar Nemzeti Tanács hatására háromszor többen iratkoztak négyéves középiskolába és gimnáziumba, mint választottak hároméves szakmunkásképzést. Tény: a Magyar Nemzeti Tanács mindig is támogatta az 5 fős osztályok megnyitását, ideértve az újvidéki Nikola Tesla iskola június 30-ai, 15 főnél kisebb létszámú osztály megnyitására vonatkozó kérelmét is, amelyről a 12. ülésén, ez év június 15-én döntött (tény: a Nikola Tesla iskola esetében az érintettek az iskolakezdés előtt végül visszaléptek). Tény: négy év óta először nyílt meg magyar nyelvű első osztály Hertelendyfalván. Tény: a Magyar Nemzeti Tanács ösztöndíj és iskolabusz programjaival, az elsősöknek szánt beiskolázási csomagjaival, a magyarul is oktató iskoláknak kiírt pályázataival inkább „kenyeret” szán a népnek. Tény: a Magyar Nemzeti Tanács a jövőben sem kíván ezen változtani, hiszen a cirkuszhoz jobban értenek mások.

 

Szeptember 5.

A nem egész egy hónap múlva esedékes népszámlálás kapcsán folyamatos a kommunikáció a nemzeti tanácsok megfigyelőivel és a Köztársasági ombudsmannal, aki például külön tájékoztatást kért a moholi esetről, mivel a 65%-ban magyarlakta településen csak elvétve választottak ki magyar kérdezőbiztost. Az MNT kifogást emelt, Ada község pedig fellebbezett a Statisztikai Intézetnél. Habár nem ilyen nagy mértékű, de szintén hasonló jogsértést jelentettek be Törökkanizsáról is. Persze vannak pozitív visszajelzések, mint például Kishegyes vagy Óbecse esetében, de keserű szájízt okoz, hogy egyes önkormányzatok el sem küldték a magyar lakosok kérdezőbiztosi helyekre vonatkozó jelentkezőlapjait Belgrádba, illetve hogy a csúnya kézírásra hivatkozva utasították el őket.

És mit tesz az MNT? Cirkuszt csinál, aminek a célja azonban már nem a szórakoztatás.

 

Beretka Katinka