Messze van még Strasbourg...
Messze van még Strasbourg...
Hétfő, október 24.
Miután az MNT múlt csütörtöki ülésén módosította a vonatkozó ösztöndíj szabályzatokat lehetővé vált, hogy újabb pályázati fordulót hirdessünk az itthon tanuló egyetemistáink részére. Hétfőn, két újabb ösztöndíj-pályázatot hirdetett meg a Közigazgatási Hivatalunk. Az egyik pályázaton 30 felsőbbéves, jó tanulmányi átlaggal rendelkező demonstrátor hallgató nyerheti el a nagy összegű tanulmányi ösztöndíjat, a másikon viszont újabb elsőévesek is juthatnak ösztöndíjhoz, ezúttal az önköltséges hallgatóknak is lesz esélye ösztöndíjat kapni. Ugyancsak ezen a napon, csendben átutaltuk, a már leszerződött 432 ösztöndíjasunk részére az októberi ösztöndíjakat. Rengeteg tervezés, előkészület, szervezés után az igéretekből, az álmokból valóság lett, megcsináltuk.
Szerda, október 26.
Jó hírt kaptam sms-ben. A terepről megerősítették, hogy megérkezett a miniszteri utasítás, nem vonják össze a magyar alsós iskolai tagozatokat Beodrán, Feketetón, Oroszlámoson és Kisoroszon. Pontosabban, ezeken a helyeken sem vonják össze, ugyanis a tartományi oktatási titkárság, a VMSZ, az MNT, az önszerveződött szülők közös fellépésének köszönhetően a többi iskolákban már korábban sikerült megakadályozni a magyar oktatást veszélyeztető összevonási kísérleteket. A bánáti iskolaigazgatóság azonban sokáig nem tágított és ragaszkodott az összevonásokhoz, folyamatosan a Minisztériumra mutogatva. Az MNT tisztségviselői többször is tárgyaltak az bánsági iskolai körzet vezetőjével mindhiába. Érdekes és tanúlságos, hogy Banjanin úr más körzetvezetőkhöz képest is elutasítóbb volt, miközben nemegyszer hangsúlyozta, hogy ő bizony nyitott ember, aki „nagyon is” támogatja a magyar nyelvű oktatást a Bánságban – legfeljebb szóban tehetnénk hozzá egy csipetnyi iróniával. Végül, amikor már úgy tűnt az összevonástól semmi szín alatt sem áll el a Minisztérium, mégis sikerült megoldást találni: az egyetlen magyar parlamenti párt elnöke, pártelnöki szinten oldotta meg a problémát. Örülünk, de örömünk nem felhőtlen, hiszen igen sokat árul el társadalmi körülményeinkről, a magyar nyelvű oktatáshoz való államigazgatási viszonyulásról az a tény, hogy négy magyar nyelvű iskolai tagozat megszüntetéséről vagy megmaradásáról két parlamenti párt elnökének kell tárgyalnia...mégis amondó vagyok, a magyar oktatás megmaradása és fejlesztése érdekében semmi sem drága!
Csütörtök, október 27.
Strasbourgban, az Európa Parlament munkatestületének ülésén vettem részt, Beretka Katinka tanácsos kisasszonnyal együtt. Az őshonos kisebbségek és nyelvek európai védelméért közdő parlamenti munkacsoport ülésének egyik témája az MNT bemutatkozása volt, valamint Szerbia Úniós csatlakozási folyamata a kisebbségvédelmi elvárások tükrében. Az ülés átlagosnál nagyobb látogatottsága talán annak is köszönhető, hogy a szerbiai kárpótlási törvény miatt felmerült magyar vétó lehetősége a magyar kisebbség helyzetére vonta az európai közvélemény figyelmét. A vitában felszólalt Posselt bajor EP képviselő is, aki egy érdekes adalékkal szolgált a honvédeket kollektív bűnöséggel sújtó szerbiai vitához. Posselt elmondta, hogy a Strasbourg környéki elzásziakat, németeket és nem németeket is kényszerrel besorozták a Wermacht-ba a II. világháború során. De őket a francia állam, miután a terület újból Franciaország részévé vált nem nyilvánította kollektív bűnösnek, hanem kártérítést fizetett nekik, mert ezeket az állampolgáraikat kényszerrel besorozták a német seregbe. Sok értékes tanúlsággal szolgálhat a két „győztes” állam viszonyának összehasonlítása saját állampolgáraihoz, egy biztos messze van még (Nyugat-) Európa.