Szívvel-lélekkel
Szívvel-lélekkel
Október 28.
„Katinka, ne élje még bele magát” – mondták tavaly szeptemberben, amikor a Szerbiai Pszichológusok Társaságával folytatott megbeszélésen körvonalazódni látszott az oktatásban dolgozók pszichofizikai alkalmasságának magyar nyelven történő tesztelése.
De én beleéltem magam, minek is tagadni. Hiszen olyan megállapodás született, ami a hosszadalmas standardizáció folyamatában egy hatékony megoldást jelentett/jelenthetett volna minden résztvevőnek: írásbeli logikai feladatok és a pályázók személyiségét vizsgáló interjú magyar nyelven. Ki gondolná, hogy több mint egy év eltelte után érkezett csak meg a folyamatot lezárni látszó levél a Magyar Nemzeti Tanácsba?! Mivel a törvény értelmében a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat hatáskörébe tartozik a fenti eljárás lebonyolítása, természetes, hogy annak községi kirendeltségeitől indult az ügy, majd tavaly szeptember óta a kérdés bejárta az Oktatási Minisztériumot, a Tartományi Ombudsman és a Polgári Jogvédő hivatalát, a Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság, valamint a Munkaügyi, Foglalkoztatási és Nemek közötti Egyenlőségi Titkárság irodáit, mígnem újra vissza nem került a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz Belgrádba, amelytől a mai levél is érkezett.
E levélíróinak olvasatában az Alkotmány deklarálta nemzeti kisebbségi egyenranúság azt jelenti, ha a magyarok magyar nyelvű teszteket kapnak, azzal megsértik a többi kisebbséget, akik részére nem készült anyanyelvű teszt. Haviszont minden kisebbségnek csak szerb nyelvű, szerb szocio-kulturális tartalmú tesztekre van lehetősége, akkor az esélyegyenlőség megvalósul: mindenkinek egyformán rossz (kivéve a többségnek). Ezek szerint az a nyelvi alapú diszkrimináció, amit az oktatási dolgozók munkába állásakor évek óta tapasztalunk valójában nem is diszkrimináció, hiszen minden kisebbség egyenlő feltételek mellett pályázhat, szerb nyelven. Azzal már nem foglalkozott a belgrádi igazgatóság, hogy csak az MNT vállalta magára az ezévi költségeket, fordította a teszteket és szervezte a pszichológusok tréningjét, alkotott meg egy mindenki számára elfogadható értékelési rendszert. Persze egyes kisebbségek, amelyeknek nincs semmilyen oktatási intézményhálózata, valószínűleg soha nem támasztanak majd hasonló igényeket, de ettől függetlenül a magyar tanítóknak, tanároknak akkor is várniuk kell a görög, askáli, cseh stb. nyelvű és nemzeti szellemiségű tesztek elkészülésére a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat jogértelmezése alapján.
Strasbourgban járva találkoztam az európai felfogású multikulturalizmus minden előnyével, hazaérve pedig a szerbiai értelmezés e „gyögyszeme” fogad. Még szerencse, hogy mindenki szívvel-lélekkel dolgozik a kisebbségi jogérvényesítésen: valaki építi és valaki rombolja.
November 2.
Mindig hiányoltam, hogy a jogban nincs egy megfogható, látható, hallható „termék”. A jogérvényesítés annyira absztrakt tevékenység, hogy csak beszélhetünk róla, kiknek, milyen esetekben sikerült segíteni. Az MNT gondozásában készülő szerb-magyar/magyar-szerb jogi és közigazgatási szótár viszont megfogható, látható és majdani elektronikus változata hallható is lesz egyben, amely kiadásához szükséges anyagi támogatás ma érkezett meg a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. jóvoltából. A Hivatalos Nyelvhasználati Stratégia céljait is szolgáló, a mai szótárkiadás és a szakma kívánalmainak megfelelő kötet létrehozása alapot teremt az egységes törvényfordítások kidolgozásához, magyar nyelvű határozatok meghozatalához, más közérdekű szövegek minőséges összeállításához, és reméljük lassítja a magyar nyelv hivatalos kommunikációból történő eltűnését. Persze igazi sikerről mégis csak akkor beszélhetünk, ha majd a jogalkalmazók szívvel-lélekkel használják is.
Beretka Katinka