Lázas készülődés

2011. november 14., hétfő

A szokásos hétfői koordináció egyik központi témája a Magyar Nemzeti Tanács november 22-i ülése volt. Pontosabban annak a napirendje, a kiküldésre váró anyagok elkészültek. Várkonyi Zsolt jegyző konstatálta, hogy a bizottságok által korábban elfogadott stratégiák  formátumban és kellő időben kiküldhetőek. Ennek kapcsán merült fel a hivatalban az MNT-tagok részéről folyamatosan beérkező telefonhívások alapján a kérdés (tekinthető ironikusnak is), hogy vajon meddig fog tartani a novemberi ülés? Mindenki kifejezte reményét, hogy ha hosszú is lesz az ülés, de konstruktív és lényegre koncentráló, inkább a szakemberekre alapozó és nem üres szócséplésbe fulladó, amire már sajnos volt példa.

Ha nem lett volna példa, nyilván nem érkeznek az említett telefonok.

A másik fontos témája a koordinációnak a hivatalos nyelvhasználathoz kötődött. Mint Beretka Katinka részletesen beszámolt róla, november 11-én a nyelvhasználati bizottság elfogadta a hivatalos nyelvhasználat 2012–2017 tervezetét, amelynek közvitája november 23-tól veszi kezdetét. A stratégiatervezet nagy elégedettséggel töltötte el a bizottsági tagokat, mert mint kifejtették, nem került sor vitára sem a célok, sem a fejlesztési programok  tekintetében.

Ehhez a témához szorosan kötődik a hamarosan megjelenő közigazgatási-jogi szótár. Ez egyébként már többször volt téma, most csak azért említjük, mert jelentős tény a különböző területeken összehangolt működés, aminek hatása, eredménye és előremutató iránya érezhető.

2011. november 15., kedd

Nyilvánossá tették a 2001-es évi népszámlálás előzetes eredményeit, mely szerint 5%-kal csökkent Szerbia lakosságának száma. A nemzeti közösségekre vonatkozó adatok jövő év tavaszán lesznek nyilvánosak, de az oktatási bizottság legutóbbi üléséről annyit máris tudunk, hogy a jövőre elsőbe induló magyar gyerekek száma jelentősen csökkent.

Nem az a kérdés, vajon kevesebben vagyunk-e mi, vajdasági magyarok, hiszen a csökkenő tendencia bennünket sem kerül el.  A kérdés az, vajon hogyan tudunk úgy összefogottan cselekedve egy irányba haladni, hogy intézményrendszerünket, kulturális, oktatási- és civil életünket szinten tudjuk tartani, fejleszteni tudjuk és átadni az utánunk jövőknek.

2011. november 16., szerda

Elkezdődött a lázas készülődés a demonstrátori ösztöndíjak kiosztási ünnepségére, amire jövő hétfőn kerül sor Szabadkán és Újvidéken. Ez az ünnepség száz vajdasági magyar egyetemista és főiskolai hallgató részére jelent havi 130–150 eurónyi ösztöndíjat. A demonstrátori ösztöndíj elnyerésének feltétele a minimum 8,00-as átlag másodévtől felfelé.

Az ünnepségen neves színművészeink szerepelnek, akik nem csak emelkedetté teszik a pillanatot, de a kitartó munka és a kibontakozott tehetség megmutatkozását is jelentik. A Pro Musica illetve a Kapszitrán Ferences Ifjúsági Kórus előadásában csendül  majd fel a Himnusz.

2011. november 17., csütörtök

Többen megkerestek azzal a kérdéssel, mi történik az Aracs körül? Az ember nem tud jó válaszokat adni ilyenkor, mert semmivel nem tud többet azoknál, akik a kérdést felteszik, ugyanúgy a sajtóból értesülve a történésekről. Azonban a tanulság levonható: amikor a kizárólagosság lesz a mérce, alig marad megfelelő ember, hogy ne fogalmazzunk túlzón. Viszont van egy rendkívül fontos üzenete ennek a történésnek: végre megfogalmazódott, hogy vannak, igen sokan vannak, akik a teljesítmény teljes és tökéletes hiányában  is úgy gondolják, van helyük az adott területen.

–        ,,Ha jobban belegondolunk, lehet, hogy van helyük. Csak nem ott, ahol nekünk.” – ezt a bonmot-t megjegyeztem, kérdeztem, megírhatom-e. Azt mondta a szerzője, nyugodtan, csak a nevét nem adja hozzá, mert aztán holnaptól kiszerkesztik mindenhonnan. (Őt is.) Írd azt, hogy Montaigne. Neki úgyis mindegy. 

  Tehát ahogy Montaigne is megmondta...

Lovas Ildikó