Kész a leltár
Kész a leltár*
2011. december 29.
A Magyar Nemzeti Tanács tizenhetedik rendes ülésének terjedelmes napirendje méltán váltott ki első olvasatra felhördülést, hogy lehet, a Magyar Ház tanácstermében ér minket az éjszaka. És ott is ért. Itt jegyezném meg, hogy a maratoni távfutás több mint 42 km-ét a jegyzett csúcstartók átlagban 3-3,5 óra alatt teszik meg. Az MNT öt és fél órán keresztül ülésezett. Bizonyos napirendi pontok megtárgyalása során egy-egy résztvevő egy kimerült, levegő után kapkodó maratoni hosszútávfutóhoz hasonló tüneteket produkált. És az ülésről is, sajnos, elmondhatjuk, hogy csak részben telt az ünnepek utáni jóleső lelki-testi telítettség érzete közepette. Ezúttal nem éppen „fájdalommentes” iskolai hálózattervek (gondolok itt Nagykikindára), tankönyv-véleményezések mellett napirendre került az MNT és az MNT alapítású intézmények 2012-es évi munkaterve, valamint költségvetési terve, az oktatásfejlesztési stratégia egy éves megvalósításáról szóló beszámoló, sőt, a középtávú hivatalos nyelvhasználati stratégia is.
Habár a hangulat nem volt éppen felhőtlen, hiszen előjöttek a szokásos ellentétek, politikai viták, a „csak azért is máshogy gondolom” szócsaták, nincs szívem az év végén negatív érzéseket keltő vagy azokra emlékeztető dolgokról írni, különösen, hogy a hivatalos nyelvhasználati stratégia, a számomra legközelebb álló napirendi pont kapcsán, a Magyar Nemzeti Tanács üléseinek általános tapasztalatát tekintve kivételesen, nem volt véleménykülönbség. Mindenki egyetértett, hogy szükség van a nyelvi jogokhoz való viszonyulás változtatására, a jogszabályok garantálta lehetőségek hatékonyabb érvényesítésre, egy élhetőbb, a magyar nyelvet tisztelő és méltányoló környezet kialakítására és fejlesztésére. Az MNT egyhangúan kiállt a törökbecsei Jókai Mór egyesület érdekei mellett, egyhangúan támogatta a nyelvhasználati stratégiát, az MNT jövő évi költségvetését és munkatervét is. Talán a jövő év elhozza azt a fajta együttgondolkodást és együtt-cselekvést, ami nem igazán jellemző a magyar közösségre. Talán megtanulunk minden kérdésben közösségként viselkedni, még akkor is, ha néha különbözik az álláspontunk.
2011. december 31.
Az év utolsó napján illene még pár szóban megemlékeznem az MNT 2011-es évéről, erről a mindannyiunk számára vegyes érzelmekkel teli, immáron óévről. Szót érdemelnének az oktatási és kulturális intézményeknek, valamint civil szervezeteknek szánt milliós értékű pályázatok, a jogi szakszótár, az ingyenes tájékoztató jellegű kulturális kalauz és a hozzá tartozó honlapok, a magyar tannyelvű első osztályba induló diákoknak kiosztott közel 2000 tanszer csomag, az egyetemisták több száz ösztöndíja – bizonyos pártok az Esélyegyenlőségi Biztoshoz intézett panasza ellenére, az MNT megfigyelőinek a népszámlálás során kifejtett sikeres, nyelvi jogvédő tevékenysége, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat visszalépése az oktatásban foglalkoztatottak alkalmassági tesztelésének magyar nyelvű bevezetésétől (azóta az MNT – többek között – kérte a vezérigazgató leváltását), az iskolabusz program újabb önkormányzatok területére való kiterjesztése, az anyanyelv-használati útmutató összeállítása, a tucatnyi jogsértés miatt indított, majd lefolytatott eljárás, melyben az MNT kérelmének adott helyt az eljáró szerv, a személyi változások, melyek lényegesen befolyásolták a közhangulat alakulását szűkebb és tágabb környezetünkben, az elkészült fejlesztési stratégiák, minden jó és rossz döntés… „Akárhogy lesz, immár kész a leltár”. 2012 végén pedig kiderül majd, melyik év leltárja, és ami fontosabb, kinek a leltárja sikerült jobban. Addig is boldog új esztendőt kedves olvasó, te ismeretlen ismerős!
* József Attila verse
Beretka Katinka