Fej a vízben

2012. március 5., hétfő

Olyan hét vette kezdetét, amely a hét utolsó munkanapjáig, vagyis a pensum megírásának pillanatáig ezt a címet követelte ki magának.

Amíg átgondoltam a hetet, ez kristályosodott ki bennem, egy vízbe került/nyomott fej, arc. Ott, ahol a levegő bekerül a szervezetbe, víz veszi körül, az orránál, a szája körül.

Pedig ahogyan a hét indult, talán nem így kellett volna. Végül is, ez volt az első hét, amit az 1991 óta  eltelt időszakot követően úgy kezdtem meg, úgy kezdtünk meg, mint akik közelebb kerültek Európához.

Egy művelődési tanácsosnak, egy nemzeti közösség/mások szeretik így: nemzeti kisebbség kulturális autonómiáját működtető testület Közigazgatási Hivatalában dolgozó művelődési tanácsosnak ez remek hír – kellene, hogy legyen.

A hétvégén megnéztem a hírműsorokat, amelyekben a köztársasági elnök több alkalommal elmondja, hogy a mi szerb módunkon (naš srpski način) megyünk végig ezen az úton. Igaz, hogy pártelnökként mondta, de állítólag egy baloldali, liberális párt első embereként, így mondatára joggal kaphattam fel a fejem.

2012. március 6., kedd

Mitől ez a fej a vízben? Talán attól, hogy a postaládámban kitűnő minőségű szórólapon azt közli velem a DP, hogy mindenkinek jó ez az európai út, amin hétfőn elindultunk?

Én szeretném elhinni, szórólap nélkül is szeretném elhinni, csak az a baj, hogy a tartományi ombudsman által megfogalmazott feladatokat, amelyek a nemzeti tanácsokról szóló, a DP által beterjesztett törvény tiszteletben tartását írja elő – többek között –  a szabadkai önkormányzat részére, semmi nem valósul meg, abból a városvezetés semmit nem tart tiszteletben: 2010 novembere óta a kiemelt jelentőségű intézményekről szóló döntést semmibe véve, az ombudsmani átiratra fütyülve masíroznak.

2012. március 7., szerda

Megjelent a Hét Nap első, az új megbízott főszerkesztő*  által jegyzett  száma. A sok csatát megjárt Dudás Károly főmunkatársként  szerepel az impresszumban, a szerkesztőségben, minden érzelmen átemelte őt, átemelte saját magát a valamikori Képes Ifiben történt újságíróvá válása, az a fajta szocializáció, ami csakis  Újvidéken, a Dominóban, a Piros Csizmában, a vajdasági tanyákon, Dormán Laci fényképezőgépén, füstös és politikától terhes albérletekben alakulhatott ki. Voltak ennek a korszaknak jó és rossz pillanatai, akadtak emberi gyöngeségek. Most akadt nemes viszonyulás.

*És most a Magyar Szóban is nemes viszonyulás, a hétpróbás (értsd: huncut)  karikaturista-művész, Léphaft Pál ábrázolásában Tomek Viktor erőművész, végzettségét tekintve filozófus,  emeli a súlyt.        

 2012. március 8., csütörtök

A postaládában újabb szórólap, most boldog nőnapot kívánnak. Kék-sárgát.  

Az irodában Biacsi Karolina fiatal szobrász-restaurátorral a nagykikindai Szűz Mária szobor megmentéséről beszélünk, a Hagyatéki Bizottság által meghatározott ezévi prioritási listán szereplő köztéri emlékek egyik legrosszabb állapotban lévő gyönyörű barokk műemlékéről.

Szóba kerül a szabadkai Szentháromság. A szakma megcsúfolása, ami vele történik.

A néptáncoktatói tanfolyam mentorainak köszöntése, élő szövet. Kiemelt jelentőségű nemzeti programunk megvalósításának első konkrét lépése. 

2012. március 9., péntek

Tegnap este ülésezett a törökbecsei Jókai ME elnöksége. A város vezetősége ugyanolyan úton halad Európába, mint a hatalmon lévő párt, a felújított Jókai sorsa bizonytalanabb, mint valaha. Várkonyi Zsolt folyamatosan értelmezi, magyarázza a helyzetet, a mulasztásokat is, a bürokrácia útvesztőit, ami ezt eredményezhette. Rövid távon a próbaterem használata, hosszú távon a felújított épület a tét. Össze kell fognunk, csak úgy emelkedhetünk a víz fölé.    

Lovas Ildikó