Folytatódik az autonómia építése

Május 21., hétfő

Hétfőre virradóra izgalommal követtem a választási eredményeket. A tartományi választások második köre többé-kevésbé kedvezően alakult. Csak Szabadkán, a négy VMSZ-es egyéni jelölt együttesen kb. 26 ezer szavazatott kapott, Csókán pedig tíz éve először nyert magyar párt jelöltje, Kormányos László személyében. Vajdasági magyarként, de úgy is mint az MNT elnöke azért szorítottam, hogy minél erősebb legyen a kisebbségi sorsba kényszerített nemzeti közösségünk politikai képviselete, az önkormányzatoktól kezdve a belgrádi parlamentig. Sohasem rejtettem véka alá, hogy az MNT, a Tanács munkáját irányító háromnegyedes többség elemi érdeke, hogy a meghatározó politikai erőnk, a Vajdasági Magyar Szövetség megőrizze, és lehetőség szerint tovább bővítse politikai befolyását a hatalom minden szintjén. Csakis ezáltal folytathatjuk a közösségi építkezés megkezdett folyamatát, csakis ez biztosíthatja a magyar intézményrendszer erősödését az autonómiaépítés folyamatát. Ehhez elengedhetetetlenül szükség van arra, hogy megőrizzük azt a szinergiát, amellyel az elfogadott stratégiákat életre hívhatjuk, otthonosabbá tehetjük a magyar emberek számára az ezeréves szülőföldünket. Az eredményeket magyar szempontból értékelve, a tényeknél maradva, megállapíthatjuk, hogy a májusi választásokon sokadszor bizonyosodott be, hogy VMSZ az egyetlen releváns magyar politikai párt a szerbiai politikai színtéren, valamint, hogy ez a párt most igenis élvezi a szavazó magyar választópolgárok abszolút többségének a bizalmát. Szóval talpon maradt a magyar politikai érdekképviselet, a  VMSZ, sőt a mandátumok és a várható polgármesteri helyek vonatkozásában 2008-hoz képest meg is erősödött a helyzete. Mindazonáltal, mi magyarok aligha lehetünk maradéktalanul elégedettek politikai teljesítményünkkel, hiszen  közülünk továbbra is tízezrek szavaznak nem magyar pártok jelöltjeire, valamint az sem örömhír, hogy a kis magyar pártok (miután éveken át folyamatosan a VMSZ lejáratására öszpontosították minden erejüket) a politikai súlytalanság és a klinikai halál állapotába kerültek.

Május 22. kedd

A Kosztolányi Dezső Gimnázium levélben értesített arról a súlyos incidensről, amelynek egyes sértettei és szemtanúi a gimnázium tanulói voltak. Szombat éjjel, Szabadka központjában, a múzeumok éjszakáján magyar fiatalokra támadt egy 15-20 fős, szerbül beszélő, ugyancsak középiskolás korú fiatalok csoportja. A minden előzmény nélkül támadó csoport vasrudakkal felszerelkezve üldözte, ütötte verte a magyar fiatalokat, már akit ért, útól ért. Ezúttal az esetnek kórházi és rendőrségi epilógusa lett, ami szomorú de legalább ezúttal az eset nem marad visszhang és következmények nélkül, hiszen a szemtanúk már találkoztak a duhajkodó, agresszív csoporttal a  belvárosban. Az MNT intézkedett és továbbra is jogi tanácsot, segítséget fog nyújtani mindazoknak a magyaroknak, akiket nemzeti alapon ér támadás, akiket megfosztanak alkotmányban és törvényben szavatolt jogaiktól.

Május 24, csütörtök

Újvidéken a Közszolgálati Rádió M Stúdiójában,  nagyszabású médiatanácskozáson képviseltem az MNT-t. A résztvevők a közszolgálati média szerepéről tanácskoztak a többnemzetiségű régiókban. Felkért előadóként a vonatkozó jogszabályok megvalósításáról, gyakorlati érvényesüléséről beszéltem. Talán kicsit ünneprontó voltam, de a tényeket nem hallgathattam el. Ezek pedig arról árulkodnak, hogy két és fél évvel a Nemzeti tanácsokról szóló törvény elfogadása után a tartományi közszolgálati médiaház fütyül a törvény rendelkezéseire és belső jogi aktusaiban, igazgatási gyakorlatában nem vesz tudomást a Magyar Nemzeti Tanács jogosítványairól. A törvénysértést sokan azzal indokolják, hogy a törvény érvényesítése veszélyeztethetné a közszolgálati rádió és tv magyar adásának a függetlenségét. Hallatlan cinizmust érzek az érvek, vagyis inkább a kifogások mögött: csak azt tudnám miféle függetlenséget féltenek egyesek az MNT-től?

Dr. Korhecz Tamás