Félidőben

Július 2., hétfő

A Magyar Házban sajtótájékoztató keretében ismertettem az MNT két évét taglaló ötven oldalas beszámolót. Megbízatásunk félidejéhez érve, kifejezetten fontosnak tartottam a legszélesebb közvélemény elé tárni két éves tevékenységünket. A beszámoló tudatosan és szándékosan kerüli a két éves teljesítményünkkel kapcsolatos minősítéseket, csupán ellenőrizhető tényeket, dokumentumokat, számokat és más adatokat foglaltunk össze, lehetőséget teremtve ezzel a közvélemény számára, hogy tényekre alapozva értékelje munkánkat.  Sőt mi több, a beszámoló elején, kendőzetlenül az olvasó elé tárjuk a Magyar Összefogás 2010-es választási ígéreteit, legyen mivel összevetni a tényeket. Azt gondolom, ez így tisztességes, még akkor is, ha a politikusok többsége „fél országát” odaadná azért, ha feledtethetné mit is ígért a választopolgároknak szavazataikért  cserébe.    

Július 3.,  kedd és szerda

Éppen alkotmányjogból vizsgáztattam Újvidéken, miközben az állami egyetem jogi karáról bosszantó híreket kaptam: minden előzetes bejelentés nélkül az idei felvételi vizsgát a magyar fiatalok nem történelemből és anyanyelvből, hanem történelemből és szerb nyelvből és irodalomból írták meg – magyarul! Az érintett fiatalokat valóságos  hideg zuhanyként érte a jogfosztás, hiszen a 2001-es tartományi képviselőházi rendelet meghozatala óta, a Jogi Karon (is) magyar nyelven és magyar nyelvből és irodalomból felvételizhetett mindenki, aki anyanyelvén tanult a középiskolában. A tíz éves töretlen gyakorlat esélyegyenlőséget biztosított a fiatalok számára, hiszen nehezen képzelhető el, hogy szerb nyelvből és irodalomból egyforma eséllyel felvételizhet az a tanuló aki tizenkét éven át magyar nyelvet és irodalmat tanult heti öt órán keresztül, illetve az a diák aki ugyanennyi órában szerb nyelvet és irodalmat tanult. A bajt csak tetézi, hogy a Jogi Kar minderről egyáltalán nem tájékoztatta se a nyilvánosságot, se a diákokat, sem a Magyar Nemzeti Tanácsot (aki a felvételi felkészítőjét is a magyar nyelven megírt vizsgatételek alapján folytatta). Másnap, az előzetes rangsor kihirdetésekor kiderült, hogy szerb nyelvből és irodalomból a megtévesztett magyar fiatalok eredményei, önhibájukon kívül lesújtóak lettek és ezért egyikük sem jutott be a költségvetésből finanszírozott helyekre.  Természetesen az MNT megtesz mindent annak érdekében, hogy a megtévesztett, jogi pályára készülő magyar fiataloknak segítsen, hogy a jogorvoslati eljárásban a váratlan probléma megoldódjon. Az eset kapcsán tanulságos rámutatni a neves japán jogtudor, Kotaro Tanaka  gondalataira, amelyet az egyenlőség kérdésköre kapcsán fogalmazott meg. A volt ENSZ Főbíró a jog és az egyenlőség viszonyát boncolgatva rámutatott, hogy az egyenlőség nem mindig azt követeli meg, hogy mindenkit mechanikusan egyenlő bánásmódban részesítsen a jogalkotó és jogalkalmozó, sőt az egymástól lényegesen különböző egyének és csoportok esetében éppen a különbözőségeket méltányoló eltérő bánásmód teszi lehetővé az egyenlőséget. Esetünkben a Tanaka által megfogalmazott egyenlőséget pontosan az szolgálná, ha mindenki anyanyelvéből felvételizhetne,  a szerb anyanyelvű, szerbül tanuló szerb nyelvből és irodalomból, míg a magyar fiatal magyar nyelvből és irodalomból, úgy ahogy az elmúlt tíz éveben mindvégig. Kotaro Tanaka értekézését az egyenlőségről valószínűleg az állami jogi kar egyes oktatói is olvasták, a kérdés az, hogy az intézmény mennyire érzi magára vonatkozóan kötelezőnek az egyenlőség biztosítását?

Július 5., péntek

Jubileumi tizedik alkalommal szervezték meg a Vajdasági Szabadegyetemet Kishegyesen. A szervezők ezúttal arra kértek, tartsak előadást arról, mit jelent a gyakorlatban autonómiát építeni, kisebbségi önkormányzást folytatni. A téma megmarkolása korántsem volt könnyű. Igaz ugyan, hogy a kisebbségi jogokról és autonómiáról már tucatnyi tanulmányt írtam, rengeteg előadást tartottam az elmúlt tíz évben, de a gyakorlati problémák megragadása és ismertetése teljesen mást igényel az előadótól. Belülről, egyenesben és élesben minden másként néz ki. Egy apa ugyan egy könyvtárnyi anyagot is kiolvashat a szülésről, a gyermek születéséről, mindazonáltal az anyákon kívül, a szülésről, gyakorlatilag senki, semmit sem tud...   

Dr. Korhecz Tamás