A kód: 07

December 15., szombat

A Röpülj páva döntőjében Csizmadia Anna a 07, a telefonszám pedig, amire az sms-t küldhetjük:  00 36 20 /9000 629.

Amit mondani tudtam erről a kiváló tehetségről, már leírtam legutóbbi, amikor rajtam volt a sor ebben a rovatban. Nem tudok hozzátenni, nem is akarok, az ember elhalkul, fél és félt a túlzásoktól azt, akit ünnepel, akinek szurkol.

December 14., péntek

Elkészült Szabadka fejlesztési stratégiája a 2012–2023 közötti időszakra. A közvita december 7-e és 16-a között zajlik, a megjegyzéseket, észrevételeket is ezen időszakban lehet benyújtani. Ma, december 14-én nyilvános beszélgetés keretében Korhecz Tamás ismerteti az MNT észrevételeit. Többek között a kultúra területén is számos érdekes tényt tartalmaz az egyébként vaskos Stratégia, amennyiben véletlen hiba, hozzá nem értés, vagy a sietés volt az oka, úgy bizonyára örömmel veszik a szerzők a megjegyzéseket. Többek között az áll a dokumentumban, hogy ,,létezik néhány’nyitott’, nemzetközi jellegű rendezvény is, mint a Palicsi nemzetközi Filmfesztivál és a Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztivál...” – a nyitott kifejezés értelmezési szabadsága mellett is hiányos a felsorolás, hiszen a Desire nemzetközi színházi fesztivál, a Guitar Open Festival és itt kellene, hogy helyet kapjon, nemzetközi jellege és nyitottsága, befogadóirányú szellemisége okán az Interetno Fesztivál és az Etno Fest is. Vagy szintén abban a részben az áll, hogy ,,a hagyományos kultúra ápolása lehetőséget jelent a közösség önazonosság tudatának megőrzéséhez és annak igényét jelenti, s ezért törvénnyel szavatolt jogot képvisel – ugyanakkor egyetlen alkalommal sem hivatkozik a dokumentum sem a nemzeti tanácsokra és a velük való együttműködésre azokon a területeken, ahol jogosítványokkal rendelkeznek. A továbbiakban felsorolt, a hagyományok (az előző bekezdés folytatása, tehát logikusan a közösség önazonosság tudatának ápolását célzó hagyományőrző rendezvényekről van szó) ápolását és őrzését célzó rendezvények között a Dužijancát és a majálist noha ez utóbbinak  nehezen van köze az özanosság őrzéséhez –indokolt volna ehelyett a nemzeti közösségek és a többségi nemzet hagyományőrző rendezvényeinek felsorolása.

Az is olvasható a dokumentum célkitűzései között, hogy ,,egy megőrzött falusi épület revitalizálása a város területén, az építészettörténet e szegmensének átörökítése jegyében – indokolt volna a pontos fogalmazás és amennyiben tájházra utal a fogalom, akkor nem egy, hanem a többségi nemzet és nemzeti közösségek egy-egy tájháza.

Akkor is problémát jelent az ilyen megfogalmazás, ha csak tájékozatlanság van mögötte, hiszen ezáltal a Stratégiában folyamatosan hangsúlyozott és túlhangsúlyozott interkulturalizmus és multikulturalizmus fogalma sérül, sértik meg azok, akik hivatkoznak rá.

Egyébként ez a  Szabadka város helyi fenntartható fejlődési stratégiája 2013–2022 nagyon fontos dokumentum-tervezet, hiszen meghatározza a város fejlődési irányait, programterveit, célkitűzéseit, prioritásait. Éppen ezért támogatnunk kell meglátásainkkal, hiszen a szabadkaiak közös jövőjéről van szó. Nekünk, akik a magyar közösséghez tartozunk, különös figyelemmel kell átolvasnunk ezt a dokumentumot és jelezni meglátásainkat, hiszen a vajdasági magyarok 20%-át érinti ez a Stratégia, hiszen a vajdasági magyarok 20%-a Szabadkán él.

Egyébként a Stratégia, amely egészen a közelmúltiug készült, egyetlen adatot sem közöl a nemzeti hovatartozás kapcsán, azt mondja el az ezzel foglalkozó részben, hogy harminchét helyi közösségbe szerveződve élnek a lakosok. Pedig nem mellékes adat, amit bárki elolvashat a Statisztikai Hivatal hivatalos honlapján, hogy Szabadka 141.554 lakosából 27 % szerb, 35,6% magyar, 10% horvát és 9,57% bunyevác, 2,1% roma.

Hiszen minden, amivé Szabadka alakult, fejlődött,  a különböző kultúrákhoz, nyelvekhez, vallásokhoz tartozó szabadkaiak teljesítményének összessége, az ő történelmük. A nemzeti közösségek fejlődését, együttműködésen alapuló közös életét nem volna jó arctalanná mosni az interkulturalizmussal és multikulturalizmussal.

Lovas Ildikó