Pénz és (a független bírói) hatalom
Április 15, hétfő
Kora délután hosszabb telefonbeszélgetést folytattam Suzana Paunović igazgató asszonnyal, aki március óta vezeti az emberi és kisebbségi jogok belgrádi kormányirodáját. Paunović asszony, csakúgy mint a váratlanul és diszkréten távozó elődje a poszton, Dušan Ignjatović könnyen elérhető és a kisebbségi közösségek képviselői iránt nyitott főhivatalnok. Ez a nyitottság persze gyakran nem elegendő a gondok megoldásához, ám eme nyitottság nélkül a gondok megoldása elképzelhetetlen. Egy, az MNT-t érintő probléma viszont megoldódott: a kormány végre elfogadta azt a rendeletmódosítást, amely lehetővé teszi, hogy a nemzeti tanácsok költségvetési finanszírozása végre megfelelő nagyságrendben elkezdődhessen. Ha minden igaz, a Kormányiroda még ebben a hónapban törleszti a nemzeti tanácsoknak a felhalmozódott adósságát. Beszélgetésünk során érintettük a nemzeti tanácsokról szóló törvény esetleges módosítását is. Az igazgató asszony megerősítette, hogy az illetékes minisztérium valóban létrehozott egy törvény-előkészítő munkacsoportot, de az érdemi munka még nem kezdődött el. Állítólag a minisztérium hajlik arra, hogy a munkacsoportba a nemzeti tanácsok által delegált szakértők is helyet kapjanak. Ne szaladjunk a rúd elé, várjuk ki a történet végét, de nem árt résen lenni, hiszen az alkotmánybíróság előtt zajló eljárás bizonytalan kimenetele, és a törvénymódosítási szándék látszólag azok helyzetét erősíti, akik eddig is a nemzetiségi önkormányzás a kulturális autonómia vehemens ellenfelei voltak, akik szerint a nemzetiségeknek máris túl sok joga van Szerbiában...
Április 16, kedd
Rövid munkamegbeszélésen találkoztam Glatz Ferenc akadémikussal, a szerb-magyar akadémiai vegyes bizottság magyarországi társelnökével. Áttekintettük a II. világháború végén elkövetett kegyetlen megtorlásokat feltáró eddigi kutatások részeredményeit és a feltáró munka elkövetkező állomásait. Abban messzemenően egyetértettünk, hogy a kutatást folytatni kell, de abban is, hogy az esetleges közös államfői főhajtást követően a közvéleményt is tájékoztatni kellene a feltárt történelmi tényekről, dokumentumokról, adatokról. A kutatások ugyan sok új, megválaszolásra váró kérdést vetnek fel, de így is, a feltárt levéltári dokumentumok mentén máris alaposabb tudományos ismeretekhez jutottunk a megtorlásról, a vak bosszúról, a partizánok kegyetlenkedéseiről.
A keddi munkanap a szokásosnál is hosszabbra sikeredett. A Szekeres László Alapítvány kuratóriumának ülése a késő esti órákig tartott. Nem véletlenül, hiszen a Bethlen Gábor Alap idei kis összegű pályázatait bíráltuk el. Az ágazati szaktestületek előkészítő munkája sokban megkönnyítette a döntéshozatalt, de a gyűlés így sem szűkölködött vitákban, indulatos érvelésekben, korteskedésben. Nem is csoda, hiszen a kiosztandó negyven millió forintra sok száz egylet és intézmény pályázott, és az igényelt összeg megközelítette a kétszázmillió forintot.
Április 17, szerda
Hallgatóim egy népes csoportjával ellátogattunk az újvidéki Ítélőtáblára, az ország egyik elismerten legeredményesebb bíróságára. A célom az volt, hogy a legfontosabb vajdasági székhelyű bíróság működését maga a bíróság elnöke Slobodan Nadrljanski és közvetlen munkatársai mutassák be. A hallgatóimnak, már az első előadásaimon elmondom, a jog nem az, amit a hivatalos közlönyből megismerhetünk, hanem az, ami a kötelező szabályokból a mindennapi életben is megvalósul, az alkalmazott, a kikényszeríthető jog. Ebben a folyamatban, a jogállamban a független bíróságoknak kulcsszerepe van. Független bíróság nélkül nincs jogállam, joguralom, felelősség és rend. Ezért is tartom fontosnak, hogy a jogász hallgatóim idejében „kézbe vehessék” a paragrafusokat, „kézzel tapinthassák” meg a bíróságot, az államot, első kézből tájékozódhassanak a valós problémákról. A jól előkészített bíróságlátogatás váratlanul valódi beavatássá vált: a törvényszék elnökét a látogatás előtti napon, váratlanul felmentették tisztségéből! Igazi látlelet a jogról, független bíróságról, a valóságról.
Dr. Korhecz Tamás
az MNT elnöke