Májusi eső...

Májusi eső...

2013. május 7., kedd

Rumenyákovity Melinda nevét mindenki ismeri, aki egyetemi hallgató Vajdaságban. Én azt hiszem, ő pedig mindenkit ismer, aki egyetemi hallgató bármely vajdasági karon. Nem tudtam, hogy ez így van, ha nem megy tönkre a számítógépe, és emiatt nem kényszerül arra, hogy a beszámolókat és a nyomtatást ott végezze, ahol egyébként a legtöbb nyomtatás zajlik, a Közigazgatási Hivatalban, én továbbra sem tudok erről semmit. Az évek folyamán kialakulnak a mozgásterek, területek, feladatok. Ahogyan a kultúra területén Kuti Andrea, a civilek számára Tómó Szalma Beáta, a közoktatásban tevékenykedők számára Lajkó Szonita neve az ismerős, hozzájuk fordulnak, ha pályázat, elszámolás, kérvény, bármi ügy van, úgy az egyetemisták ,,felelőse” Rumenyákovity Melinda.

Fáradhatatlanul nyomtatja a beszámolókat és az indexet az utolsó két vizsgaeredményről. Izgul, hogy sikerüljenek a vizsgák, hogy ne legyen fennakadás. Persze, fennakadás mindig van, ahogyan a vizsgák sem mindig sikerülnek. A helyzet nem rózsás, a pénzek akadozva érkeznek. Nincs ebben semmi újszerű, jól tudják az érintettek, az élet minden területén.

Azon gondolkodom, míg Melinda türelmesen válaszol a telefonokra, beszélget a hallgatókkal, akik személyesen hozzák be az indexet és a beszámolót, hogy itt, a Hivatalban fénymásolják, hogy mennyiben fog változtatni az egyetemistáink életén az, ha átadásra kerül az Európa Kollégium. Amire minden esély megvan, bár biztos, hogy a helyzet nem rózsás, fennakadás lehet, előfordulhat, de az is biztos, hogy lassan a szobák berendezése készül.

Az egy másik kezdet lesz. Biztos vagyok abban, hogy egészében változtat az újvidéki egyetemistaléten. Lehetőségeivel, közösségformáló erejével és azzal, hogy – végre – a vajdasági magyar egyetemi hallgatók döntő többsége koleszban lakhat. Vajon ez többeket rávesz arra, hogy hazai egyetemre iratkozzon? Remélem, hogy így lesz. De igazából az elmúlt évek, évtizedek tendenciájából nem is ezt remélhetjük, hanem azt, hogy többen próbálkoznak majd olyanok, akik különben nem felvételiztek volna, nem vállalták volna, akiknek az ösztöndíj fontos ösztönző volt, de nem annyira, mint a lakhatás biztosítása. Bizonyára vannak ilyen fiatalok.

2013. május 7., kedd délután, majd május 8., szerda

Gomboson a lakosságnak több mint 50%-a magyar. Ez az adat dél körül érkezett be az irodába. Abban a pillanatban, amikor beérkezett a panasz Beretka Katinkához, hogy elbocsájtják a jelenlegi anyakönyvvezetőt, és a helyébe olyan valaki fog kerülni, aki nem tud magyarul. Egyáltalán. A törvény szerint kívánatos volna a környezet, a közösség nyelvének ismerete. De nem feltétel. Pelt Ilona tartományi képviselő és Beretka Katinka közösen próbálják kitalálni, miképpen volna lehetséges, hogy egy törvényes, de méltatlan helyzeten változtassanak. Ugyanezt tennék, ugyanezt teszik a helyi emberek és az MNT, ha a lakosságnak nem több mint a fele magyar. Megpróbálják meggyőzni a helyi hatalmat arról, hogy az együttélést szolgálva, annak szellemében járjanak el. Egészen furcsa dolgokat tud produkálni az élet. Azokat kell győzködni, akik az Európai Szerbia és Vajdaság elkötelezett hívei.

2013. május 9., csütörtök

A májusi eső aranyat ér, állítólag ez a mondat hangzott el legtöbbször ezen a héten. Egy kicsit megnyugtatásul, amiért mégis bosszantóan sokat esik. Mintha semmi nem volna elég jó. Máskor meg mintha minden jól alakulna.

Lovas Ildikó

az MNT művelődési tanácsosa