Boncasztalon a nemzeti közösségek egyenrangúsága

Május 20., hétfő

A Közigazgatási Hivatalban hozzáláttunk az ösztöndíjszabályzataink finomhangolásához. Júliusban újabb elsőéves nemzedék számára írjuk ki a pályázatot, legalább négyszáz, szülőföldön tanuló fiatal nyerheti majd el a kiemelt havi támogatást és a többi ezzel járó kedvezményt. Várhatóan a 2013/2014-es tanévben immár ezernél is több hallgatónk tanulhat majd az MNT támogatásával, megalapozva jövőbeni érvényesülését a szülőföldjén. A felsőoktatási ösztöndíjprogramunk az elmúlt két esztendőben megérett, ismertté és elismertté vált az egész Kárpát-medencében, és ami nem mellékes, máris megmutatkoznak pozitív eredményei. A magyar fiatalok körében kimutathatóan nőtt a továbbtanulás presztízse és igénye, többen tanulnak tovább, többen választják a szülőföldi továbbtanulást. Az eredmények ellenére a rendszert minden évben újrahangoljuk, finomítjuk a folyamatosan gyarapodó tapasztalati tőke birtokában. Most, a soron következő júniusi ülésünkön is elfogadunk bizonyos módosításokat: a rangsorolást maghatározó pontrendszerben értékelni fogjuk a tanulmányi versenyeken elért sikereket, pontosítjuk a külön támogatott hiányszakokat, a havi ösztöndíjak összegét hozzáigazítjuk a továbbtanulás valós költségeihez, és némileg szigorítjuk az ösztöndíj megtartásának a feltételeit is stb. Az apróbb módosítások remélhetőleg további motivációt jelentenek majd az ösztöndíjasainknak, és középtávon fenntarthatóbbá tehetik az ösztöndíjrendszerünket.

Május 21., kedd

A szerbiai Alkotmánybíróság nyilvános vitát, tárgyalást tartott abban az eljárásban, amelynek keretében a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) kezdeményezésére a Vajdaság Statútumának alkotmányosságát vizsgálja. Valódi szakmai elismerésnek számít, hogy az Alkotmánybíróság, más egyetemi tanár kollégáimmal együtt, szakértőként hallgatott meg a keddi tárgyaláson. Az alkotmányjogi, jogértelmezési érvek felsorakoztatása során egy-két kollégám attól sem riadt vissza, hogy minősítse, leminősítse és kioktassa saját kollégáit, azok érvrendszerét, de magát az Alkotmánybíróságot is. A gyerekszoba hiányát az egyetemi titulusok sajnos nem helyettesíthetik, főleg ha mindez a tudomány, az ellenérvek és szakma iránti alázat krónikus hiányával párosul. A tárgyalás azonban nem erről marad leginkább emlékezetes a számomra, hanem arról a zsigerből táplálkozó ellenszenvről, amely a Statútum egyes rendelkezéseivel szemben nyilvánult meg, a felülvizsgálatot kezdeményező DSS-es képviselők és az érveiket vehemensen támogató alkotmányjogászok részéről. Különösen azok a statutáris rendelkezések verték ki a biztosítékot náluk, amelyek a nemzeti közösségek jogaira vonatkoznak, s amelyek Vajdaság lényegeként határozzák meg a többnyelvűséget, vallási sokszínűséget és a multikulturalizmust. Ezen rendelkezések közül is a legtöbb ellenszenvet a Statútum 6. szakasza váltotta ki, amely a Vajdaságban élő őshonos népeket, egyformán nemzeti közösségként határozza meg és kinyilvánítja a szerbek, a magyarok és más nemzeti közösségek egyenrangúságát. Hogy is vetemedhettek erre a Statútum megalkotói, a jogszabályt megszavazó képviselők? Hát csak úgy, szándékosan és tudatosan, mert azért vagyunk néhányan még, akik szerint az egyenrangúság értéke és tartós szükséglete ennek a többnemzetiségű sajátos kis Közép-Európának. Volt azért egy pozitív tapasztalat is, a hat alkotmányjogász kollégám közül (öten belgrádiak) négyen hozzám hasonlóan érveltek és támasztották alá a vitatott rendelkezések alkotmányosságát.

Május 22., szerda

Az MNT öttagú küldöttsége Szegeden tanuló vajdasági diákoknak tartott előadást a Márton Áron szakkollégiumban. Azokat a programokat ismertettük, amelyekbe a határon túl tanuló, vagy ott oklevelet szerzett fiataljaink is bekapcsolódhatnak. Azt szeretnénk, ha ők is éreznék, az MNT mindenkire számít, mindenkit támogat, aki a közösségünk építkezésébe új értékek hozzáadásával be tud kapcsolódni. Meggyőződtünk róla, hiánypótlóak az ilyen találkozók, mert fiataljaink és családjaik hihetetlenül alulinformáltak a lehetőségeik kapcsán, és mindarról, ami a szülőföldön történik és közösségünket érinti. Jó magyar hungaricumként sokan egymással versengnek abban, ki tudja a szülőföldet, annak előnyeit és értékeit jobban megtaposni, leminősíteni. Hát ilyenek (is) vagyunk és ezen is változtatni szeretnénk.

Dr. Korhecz Tamás

az MNT elnöke