A vajdasági magyar nők

Március 4.

Jelenleg az MNT Közigazgatási Hivatalában három kismama is van, és egyikük ma adott életet a kisfiának.
A Magyar Nemzeti Tanács sikerei és létjogosultsága, valamint a vajdasági magyarság helyzete a jövőben elsősorban attól függ, marad-e, születik-e elegendő magyar ember; és mivel bizonyos kérdésekben (különösen az októberi népszámlálást követően) a magyar nemzeti közösség nagysága döntő lehet, mi mással is járhatna elő jobb példával az MNT, mint hogy maga is ilyen formán bátorítja a vajdasági magyar nőket és a már nagyon esedékes vajdasági magyar baby-boomot.

Március 9.

Az elmúlt hónapok során kiemelt jelentőségű intézményektől hangos sajtóban a magyar-magyar nézetkülönbségek mellett, elsiklottunk a magyarok többi nemzeti kisebbséggel való viszonyán. Habár nem kérdéses, hogy egy magyar művelődési egyesületet csak az MTN tart az általa képviselt közösség sajátosságai, identitása szempontjából fontosnak, felmerül a kérdés, mi lesz azokkal az „ernyőintézményekkel”, amelyek valamilyen módon mindenkihez, mégis nemzeti jellegét tekintve meghatározhatóan senkihez sem kötődtek, kötődnek. Hiszen kompromisszum híján alapvető funkcióik és működőképességük kerülhet veszélybe, ha több kisebbség egyszerre tart igényt az igazgatási jogokra. Erről tárgyalt ma az MNT elnöke, Dr. Korhecz Tamás a tartományi kormányfővel és tartományi művelődési titkárral. Megegyeztek, hogy a felmerülő gondok kiküszöbölése végett a Magyar Nemzeti Tanács és az illetékes tartományi szervek a jogállásbeli-, igazgatási kérdések rendezése mellett egy kritérium-rendszerben fektetik le mindazokat a szabályokat, amelyek megoldást nyújtanának a fenti dillemákra.

Március 10.

Az e héten ünnepelt nőnap kapcsán, ami habár nem piros betűs ünnep, egy piros betűs tényre hívnám fel a figyelmet: a Magyar Nemzeti Tanács bátran versenyre szállhat mind a szerbiai -, mind az európai szervek nagy részével, már ami a foglalkoztatottak, képviselők neme közötti arányokat illeti. Jelenleg az MNT 35 tanácstagjából 12 nő, a Közigazgatási Hivatal 14 hivatalnoka és tanácsosa között pedig a nemek aránya a nők javára billen. Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke ünnepi beszédében kihangsúlyozta, hogy az EP összetétele példaértékű a tagállamok körében a képviselőnők 35%-os részarányával. Felmerül a kérdés, ha a gazdaságilag fejlett, nemzetileg homogén társadalmak is küzdenek a nemi alapú diszkrimináció bizonyos kérdéseivel, milyen lehetőségei lehetnek egy magyar nőnek itt, Szerbiában. Az MNT, egy nem uniós ország kisebbségi érdek-képviseleti szerveként nem csak a nők reprezentáltságára fektet hangsúlyt, hanem a vajdasági magyar nők jelenlétét is növeli a közéletben. E tekintetben is egyedi nem csak Szerbiában, hanem magában a régióban.
E jelenség egy másik pozitív példájával szembesülhettem, amikor a tartományi ombudsman és a nemzeti kisebbségek jogaival megbízott helyettese (hangsúlyozandó két vajdasági magyar nőről van szó), tartott megbeszélést a bírák szaknyelvi továbbképzéséről. A tanácskozáson rámutattak, hogy a hivatalos használatban lévő kisebbségi nyelvek kiszorulása a bírósági eljárásokból nagy mértékben a megfelelő terminológia tudás hiányából ered. Maguk a bírák, még ha anyanyelvi szinten is beszélik a magyar nyelvet, ritkán ismerik az alkalmazandó helyes magyar terminusokat, és nem vállalják be a teljesen magyar nyelvű eljárás lefolytatását. Az Igazságügyi Minisztérium illetékeseivel együttműködve a tartományi ombudsman és helyettese ennek kiküszöbölésére terminológiai képzést kezdeményez, melynek az Igazságügyi Akadémia adna otthont. A nemzeti tanácsok, és így az MNT feladata pedig, hogy közreműködjenek az operatív teendők összeállításában, íly módon is megkönnyítve a magyarok bíróságokon töltött egyébként nehéz perceit.

Beretka Katinka, hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsos