Azért, hogy emberek maradhassunk

Kisebbségi közösségben mindig hangsúlyos a civil szféra jelenléte, hiszen a még mindig nemzeti alapon szerveződő kelet-európai társadalmakban a többségi nemzet által uralt állam közel sem tesz meg mindent a kisebbségi közösség létfeltételeiért. Ezért a nemzeti kisebbség kénytelen saját magát megszervezni, s e célra jelenleg a legmegfelelőbb jogi kategória a civil szervezet.

Civilként is mondhatom azonban, hogy minden erénye ellenére egy civil szervezet közel sem tud minden témát a leghatékonyabban képviselni, hiszen megakadályozza őt ebben az, hogy tagjai mindezt önkéntes munkában teszik. Ezért adott nekünk nagy lehetőséget egy országos kisebbségi önkormányzat létrehozatala, amely az egyes fontos közösségi témákban a folytonosságot és az állandó intézményi háttért biztosítja.

November 12.

Szabadkán egy civil tájékoztató fórum került megrendezésre, amelynek az aktualitását az adta, hogy Magyarországon kiírták a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) pályázatait. Ez a délvidéki civil szervezetek életében azért releváns, mert magyarországi szervezettel közösen ők is pályázhatnak e forrásra.

A magyarság esélyeit az adja meg, s attól válunk újra igazán erős nemzetté, ha minél sokszínűbb és gazdagabb hálózatot alakítunk ki a Kárpát-medencében: egyszerű emberekből, vállalkozásokból, civil szervezetekből. A legerősebb kapocs e cyberizálódó világban ugyanis továbbra is a közvetlen emberi kapcsolat, s ezt kell nekünk minden formában erősíteni. A Nemzeti Együttműködési Alap által nyújtott pénzügyi lehetőség pedig ennek egyik dimenzióját nyitja meg.

A fórum azonban nem csak a NEA-ról szólt, hanem a következő előadó már a délvidéki magyar szervezetek által eddig továbbra is kihasználatlan nemzetközi pályázati lehetőségeket ismertette. A korábban Zomborban megszervezett hasonló fórumon a helyi szervezők az előadás címének frappánsan az „Élet a Bethlen Gábor Alapítványon túl” címet adták. Korántsem a Bethlen Gábor Alapítvány jelentőségét kívánom megkérdőjelezni, azonban az egyik kitörési és további fejlesztési lehetőséget az jelenti, ha szervezeteink forráslehívó látóköre is kibővül. Az elmúlt években a délvidéki civil szféra egyik sikertörténetét pontosan az Európai Uniós támogatások sikeres lehívása jelentette, s ezt kell nekünk most tovább bővítenünk a többi nemzetközi pályázat irányába.

S e fórumon mutatkozott meg a frissen megnyitott 6 civil központ jelentősége is, hiszen az előadók többsége a civil központok munkatársai, illetve külsős szaktanácsadói voltak.

November 14.

A Magyar Házba Gál Kinga és Schöpflin György európai parlamenti képviselők látogattak el, ahol az MNT és a VMSZ képviselőitől tájékoztatást kértek a délvidéki magyar közösség aktuális nehézségeiről, problémáiról.

Szerbia Európa Uniós csatlakozása nagyon nagy lehetőséget nyújt nekünk, hiszen az országnak nagyon sok dologban meg kell ahhoz változnia, hogy az EU ténylegesen is a tagjává avassa őt. A megkövetelt feltételek egyik kiemelt szegmense ugyanis a kisebbségi jogoknak a biztosítása.

Sajnos a történelmi tapasztalat óvatosságra is int bennünket, hogy e lehetőséggel ténylegesen is élni tudjunk, s ne járjunk úgy, mint felvidéki és erdélyi testvéreink, akik mellett e lehetőség elment, s a csatlakozás után a többségi társadalom, levetve Janus – arcú maszkját, kisebbségi politikáját pont ott folytatta, ahol a csatlakozási folyamat előtt abbahagyta. Hiszen az EU a kisebbségi jogok biztosítását csak a csatlakozni kívánó országoktól követeli meg, s nem pedig a tagállamoktól.

Ezért nagyon fontos, hogy az elkövetkező években minél szilárdabb alapokra helyezzük kulturális autonómiánk eddig megszerzett szintjét, illetve az esetlegesen adódó lehetőségekkel élve tovább bővítsük azt.

Zsoldos Ferenc

Az MNT alelnöke, a Civil Konzultatív Bizottság elnöke