Fagyosszentek és színjátszó ovisok

2014. május 12., hétfő

Nem akarom elfelejteni, hogy a fagyosszentek napjai vannak. Mintha valahol, az évek múlásával kiveszne a közbeszédből.

Pongrác, Szervác, Bonifác (máj. 12, 13, 14) alakját és napjait a közép-európai, tehát a hazai néphagyomány is ismeri. Pongrác egyébként ókeresztény vértanú (†304), Szervác püspök (†384), Bonifác (†303) szintén mártír volt.

Évszázados paraszti tapasztalat szerint ebben az időszakban a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor fagyot is hoz, amely a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti. A szorongás olyan erős, hogy szakrális kultuszuknak nincs nyoma: még patrociniummal, szoborállítással sem remélik, hogy jóindulatuk megnyerhető.

2014. május 13., kedd

Készülődés a kulturális bizottság ülésére. A tartományi, ,,Deli-féle” pályázatra, ahogyan nevezik a Tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkárság által kiírt pályázatot, a 14 millió dináros összegre 40 millió dináros pályázati anyag érkezett. Bizonyára nehéz dolga lesz a bizottságnak, noha az is biztos, egyre kisebb a szükséglet, ami a felszereléshez kell, és egyre nagyobb az igény a rendezvények vonatkozásában. Ez jó, legalábbis úgy vélem, jó, hiszen azt mutatja, művelődési házaink, ha már fényképezőgépet, laptopot vennének, akkor alapvető gondjaink nincsenek – ezen a területen. Viszont rendkívül komoly igények mutatkoznak a nyári rendezvényekre. Mindennél fontosabbnak tartom, hogy ezeket támogassuk, a gyerekeink számára tartalmas nyarat biztosítani, a szülőket tehermentesíteni anyagilag, ez most a legfőbb feladatnak tűnik.

2014. május 14., szerda

A kulturális bizottság véleményezte a Kosztolányi Dezső Színház igazgatói pályázatára beérkezett egyetlen jelölt, Urbán András pályázatát. Sikeres igazgató és intézmény. Talán a város, amelyben húsz éve megszületett és ilyen kiváló intézménnyé nőtte ki magát, nem érzékeli, milyen mértékben.

Azt mondják a most folyamatban lévő művészeti igazgatói pályázatra több pályázó fogja benyújtani az elképzelését. A szabadkai Népszínház magyar társulata válaszút előtt áll, talán ez a magyarázat a komolynak mutatkozó érdeklődésre.

2014. május 15., csütörtök

Demográfiai tanácskozás. Az MNT XLII ülése. Hatalmas eső, kidöntött fák. Billeg a határozatképesség. Végül minden jól alakul. Az ülés rövid, mindenki csodálkozik, az önmagát minden témától függetlenítő szónokon. A hallgatásnak is oka van.

2014. május 16., péntek

Kishegyesen lépnek fel az ovis színjátszók. Izgalmas, csivitelős, nagyszerű és verseny szellemű. Szőke Anna mindenkit átfog, ez a XIX. Vajdasági Magyar Óvodás Színjátszó Találkozó. Fellépnek: Bácsfeketehegy, Topolya, Zenta, Óbecse, Újvidék, Csóka, Magyarkanizsa, Ada, Temerin, Kishegyes óvodásai, egy-egy városból, községből több óvoda több csoportja. Kérdezem: a szabadkai ovisok? Ők nem szoktak jönni, mondják nekem. Miközben megnyitom a rendezvényt, figyelem a fitos orrú, fonott hajú, bájos kislányokat, komoly képpel várakozó fiúcskákat, azon töröm a fejem, vajon mi kell ahhoz, hogy a magyar ovisok találkozzanak, barátkozzanak, megtapsolják egymást, mi ünnepeljük őket? Vagy a magabiztos felnőtté váláshoz nem az ilyen fellépéseken keresztül (is) vezet az út?

2014. május 17., szombat

Kárpát-medencei népdalkörök találkozója. Énekelt Versek Fesztiválja. Bemutató az Újvidéki Színházban.

A fagyosszentek bekerget a szobába, fűtött szobába. De ahogy kikandikálunk a benti melegtől párás ablakon, egy nagyszerű világot látunk. Legalábbis a kulturális kínálat és színvonal tekintetében. Bekapcsoljuk majd az ovis színjátszókat is az MNT kulturális területéhez. Belőlük lesznek a KMV-sek. Szükségünk van rájuk: ahogyan őket biztatjuk, úgy mi gyűjtjük az erőt a holnaphoz.

Lovas Ildikó