A Magyar Nemzeti Tanács október 18-ai ülésén elfogadta az oktatásfejlesztési stratégiát
Szabó Attila felvétele
,,Olyan helyzetben vagyunk, hogy nem tűzhetünk magunk elé szerény célokat. Ez az oktatásfejlesztési stratégia pedig megfelel ennek a követelménynek: nagyon ambiciózus, átgondolt és megvalósítható. Érzek annyi erőt, lendületet, politikai szerepvállalást ebben a közösségben, hogy a megvalósítás lehetséges legyen. Olyan dokumentumról van szó, melyért európai tapsot is érdemelnénk - s ha már tapsot, akkor talán európai pénzeket is a célkitűzések megvalósításához'' - mondta dr. Várady Tibor akadémikus, a Magyar Nemzeti Tanács tagja az MNT október 18-ai ülésén, melynek napirendjén az oktatásfejlesztési stratégia elfogadása szerepelt. A dokumentumot egyhangúlag - egyetlen tartózkodás, egyetlen ellenszavazat nélkül - fogadta el a vajdasági magyarok kisparlamentje. S ha már taps - a szavazás eredményét tapssal nyugtázta a testület.
Egy hosszú, alapos és kimerítő közvita után került a Magyar Nemzeti Tanács elé a dokumentum, mely a 2010-2016-os időszakra azokat a célokat és víziókat vázolja fel, melyek a megvalósításhoz szükséges konkrét intézkedéseket, programokat is tartalmaz. S ami legalább ennyire fontos: minden számon kérhető. A stratégia egy kormoly, objektív és teljes helyzetfelmérésből indul ki. A valósra alapoz és a megvalósíthatót célozza meg - nem utópia. Ezek az MNT-elnök, dr. Korhecz Tamás szavai, ő ismertette az elfogadásra beterjesztett dokumentumot. Van egy komoly demográfiai valóság, mondta. Az a valóság, hogy a vajdasági magyarság körében kétszer annyian halnak meg évente, mint ahányan születnek - és ez egy az asszimilációtól és az elvándorlástól független tendencia. A meg nem született gyerekeket nem lehet pótolni. De még így is van kitörési pontunk. Van, ha a megszületett gyerekek esetében elérjük, hogy lényegesen többen érettségizzenek, ha elérjük, hogy az eddiginél jóval többen válasszák az egyetemi továbbtanulást, akkor tíz éven belül megduplázódhat a továbbtanuló fiatalok száma. A vajdasági magyarságnak - ha nem akar a társadalom peremére szorulni, ha nem akar másodrendű polgár lenni - egyetlen kitörési pontja a képzettség, a tudás. A képzettségi szint emelése terén pedig jócskán van mit tennünk, hiszen a képzésben a magyar közösség - az országos átlaghoz képest - kétszeresen alulreprezentált. Ahogy nyílik az olló, annál nagyobb a baj, a többségi nemzethez viszonyított lemaradás: az érettségiző magyar fiatalok esetében 30%-os, a főiskolások esetében 40%-os, az egyetemisták esetében több mint kétszeres. ,,Az MNT oktatásstratégiai céljai között az első: a vajdasági magyarság képzettségi és iskolázottsági szintjének növelése. Ez a szíve az egésznek. Ez az a pont, ahol meg kell változtatnunk a megörökölt valóságot. Az univerzitáson, az Újvidéki Egyetem karain jelenleg 2 300 magyar hallgató van. Kimutatható növekedésről majd akkor beszélhetünk, ha 2016-ra számuk meghaladja a 3 000-et'' mondta az MNT elnöke. Majd a bűvös számról, a 80%-ról beszélt: a vajdasági magyar általános iskolásoknak a 80%-a tanul az anyanyelvén, és ez a szám évtizedek óta nem változik. A cél az, hogy az anyanyelvükön tanuló gyerekek száma az általános iskolákban, a középiskolákban is 5%-kal növekedjen. Ennek a célkitűzésnek az elérést szolgálja majd a 12 program közül az a kettő, amely az iskolabuszokról (általános iskolások) és középiskolai diákotthonok bővítéséről szól.
Dr. Korhecz Tamás a dokumentum 12 programja közül külön kiemelte az Újvidéken épülő Európa Kollégiumot. A vajdasági magyar fiatalok 80%-a Újvidéken folytat egyetemi tanulmányokat, de a vajdasági magyarok 80%-a nem Újvidéken él. Ezért lesz hiánypótló ez a 350 férőhelyes Európa Kollégium, melyben a férőhelyek 90%-át magyar fiatalok vehetik birtokukba. ,,Kis magyar város lesz Újvidék szívében'' a jövő értelmiségi nemzedékeit kinevelő város, olyan szellemi műhely és találkozóhely lesz - mondta kicsit tréfásan, kicsit nosztalgiázva -, mint a valamikori színházklub vagy a Dominó. Az ösztöndíjprogram pedig - a jövő tanévtől az MNT havi 130-150 eurós havi ösztöndíja azoknak, akik az állami költségvetés terhére jutottak be az egyetemre - egy komoly szakpolitikai eszköz. Ösztönző, hogy többen válasszák az egyetemi továbbtanulást. Olyan fiatalok is, akiket a szüleik egyébként nem tudnának iskoláztatni, de ebből a minimálbérnek megfelelő összegből már vállalhatják a továbbtanulást. Az a cél, hogy már a jövő tanévtől az eddigi 350 elsőéves magyar hallgató helyett 500 válassza az egyetemi továbbtanulást. A diákhitel-program 2012-ben indul: ezt a tanulmányok idejére folyósított anyagi támogatást ugyan vissza kell fizetni, de az érdekeltek szélesebb tábora veheti majd igénybe. Azok is, akik magánegyetemekre járnak; azok is, akik az állami egyetemekre ,,fizetős'' hallgatóként jutottak be; s tanulmányi kölcsönhöz juthatnak a középiskolás diákok is. A külföldön szerzett diplomák esetében pedig az oklevelek honosításának költségét az MNT átvállalja.
A közvitában több mint százan szóltak hozzá a dokumentumtervezethez, amiből az MNT elnöke azt a következtetést vonta le: vége azoknak az időknek, amikor az járta, hogy ,,fogjuk meg és vigyétek!''. A Magyar Nemzeti Tanács a stratégiába foglaltakat egyedül képtelen megvalósítani, de a jelek azt mutatják, hogy segít majd a vajdasági magyar politikum, a civil szféra, az oktatási szakértők. Értékelése szerint az eddigi eredmények biztatóak, az út járható. A harmincöt tagú vajdasági magyar kisparlament is egyöntetűen úgy látja: az út járható.
OROSZ Ibolya