Előtérben az oktatás, tanulás és a gyermeknevelés

Mozgalmas éven van túl a Magyar Nemzeti Tanács. Az intézmény számos stratégiát, illetve tervezetet dolgozott ki, és mintegy 28 ülést tartott az elmúlt esztendőben. Dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke sikeres időszaknak tekinti a 2012. évet. Véleménye szerint a kisebb-nagyobb nehézségek ellenére jó úton haladnak terveik megvalósításában. A legutóbbi népszámlálási adatok ismeretében azonban kiemelte: „Az előttünk álló időszakban össze kell fognunk annak érdekében, hogy elkerüljük a magyar közösség felmorzsolódását”.

* Országos választások, új kormány megalakulása, a politikai paletta átrendeződése. Ezek az események határozták meg a 2012. esztendőt. Mennyiben befolyásolták ezek a folyamatok a Magyar Nemzeti Tanács munkáját? Lehetett-e a politikai viharok közepette építkezni, terveket szőni, stratégiákat kidolgozni és megvalósítani?

— Úgy gondolom, hogy minden szerénytelenség nélkül megállapíthatjuk, hogy a Magyar Nemzeti Tanács ebben az esztendőben is folytatta — a hatáskörébe tartozó szinte minden területen — a 2011-ben megkezdett építkezési és fejlesztési folyamatot. Ez a szakmailag megalapozott építkezés, illetve közösségfejlesztés könnyű is volt meg nehéz is. Azért volt könnyű, mert 2012-ben már megszülettek azok a középtávú fejlesztési stratégiák, amelyek szakmai alapon kijelölték a Nemzeti Tanács számára a megvalósítandó programokat és célokat. Tehát a tervek, azaz a cselekvés mezeje adva volt, nekünk csak lépnünk, azaz cselekednünk kellett. Nagyban segítette a munkánkat a magyar kormánnyal való együttműködés is. Az MNT ugyanis meglehetősen jó kapcsolatot alakított ki a jelenlegi magyar kormánnyal, és az anyaországi segítség nélkül nehezen valósultak volna meg az ambiciózus terveink. Megállapodásra jutottunk abban, hogy a közösen kidolgozott stratégiákat, programokat maradéktalanul végrehajtjuk. Enélkül az egyezség nélkül vállalásaink java része valószínűleg csak papírra vetett terv maradt volna, mert a több helyen tapasztalt ellenállás és a forráshiány miatt elképzeléseink nem valósulhattak volna meg. Mindazonáltal a kedvező körülmények ellenére is nagyon nehezen tudtuk vállalt feladatainkat teljesíteni.

* Melyek voltak azok a folyamatok, amelyek gátolták a Magyar Nemzeti Tanács munkáját, azaz milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük?

— A nehézségek oka elsősorban az volt, hogy a mögöttünk álló esztendő első fele a választások jegyében telt. A választás pedig a kampány kezdetétől a kormány megalakításáig, illetve az önkormányzati erőviszonyok átrajzolásáig tartott. Ez a legalább öt hónapos időszak pedig semmiképpen sem segítette a Magyar Nemzeti Tanács munkáját, mivel céljaink megvalósításához rengeteg olyan intézmény, illetve szervezet együttműködésére van szükség, amelyek nagymértékben függtek a választások kimenetelétől. Munkájukat jelentős mértékben meghatározta a kampányidőszak és a választásokat követő bizonytalanság. Tehát ha ezt is figyelembe vesszük, azazhogy milyen körülmények közepette építkeztünk, akkor véleményem szerint valóban nagy sikernek számít, hogy a vállalásaink nyolcvan-kilencven százalékát teljesítettük. Tudni kell, hogy az MNT nem egy légüres térben működő szervezet, hanem egy olyan erőtérben mozgó intézmény, amelyre a választások és a politikai szintér átrendeződése jelentős hatással van. A választások után felvetődött a kérdés, hogy az új hatalmi többség az országban vajon mennyire lesz hajlandó a Magyar Nemzeti Tanács munkájával kapcsolatban egyfajta pozitív folytonosságot felmutatni. Mivel új kormány erősen nacionalista politikai pártokból alakult, fennállt annak a veszélye, hogy megpróbálja ellehetetleníteni az MNT munkáját is. Voltak erre utaló egyértelmű aggasztó jelek is. Például augusztusban és szeptemberben nem kaptuk meg a költségvetési támogatásunkat, azonkívül Újvidék városa számos olyan döntést hozott, amely ignorálta a Magyar Nemzeti Tanács jogköreit, illetve jogosítványait. Tehát nem voltak éppenséggel alaptalanok az új kormánnyal szembeni félelmeink. Most már elmondhatom azonban, hogy beigazolódott: az új szerb politikai többség nem kíván magyarellenes politikát folytatni. Sőt bizonyos jelek arra utalnak, hogy talán jobban is szeretnék bizonyítani elkötelezettségüket a nemzeti egyenrangúság iránt. Tehát az aggasztó jelek, vagyis az újvidéki döntések ellenére enyhülés következett be a viszonyunkban. Ma már jelentős partneri együttműködést folytatunk az Újvidék városi önkormányzattal. Fontos kiemelni tehát, hogy sikerült túlélnünk ezt az esztendőt, a megpróbáltatásokban pedig bizonyos szempontból meg is erősödtünk. Bizonyosságot nyert mostanra az is, hogy ambiciózus stratégiai terveink java részét sikerült végrehajtanunk. Leszögezhetjük tehát, hogy a stratégiai tervezés olyan eszköz, amellyel a kapacitások nagyon hatékonyan kihasználhatóak. A kidolgozott stratégiák egyébként nagyon sok intézmény, illetve polgár számára eredményeznek kedvező változást a jövőben. Ha nem is mi irányíjuk az ország sorsát, de bizonyos szempontból mindenképpen sikerült az emberek életét tervezhetőbbé, illetve kényelmesebbé tenni — egyszóval bizonyos perspektívát nyújtani az itt élő lakosság számára.

* Melyek a Magyar Nemzeti Tanács 2013-ra vonatkozó tervei?

— A 2013-ban szeretnénk folytatni, amit elkezdtünk. A különböző ágazati stratégiákra gondolok, melyek fontos feladatokat, célokat, követelményeket fogalmaznak meg számunkra. A megkezdett programjainkat szeretnénk még hatékonyabbá tenni, egyben korrigálni az esetleges hibákat. Úgy gondolom, hogy a következő időszakban egyre több vajdasági család fogja érzékelni azt, hogy a Magyar Nemzeti Tanács valóban tervszerűen építkezik, hogy teljesíti vállalt feladatait, azaz tartja a szavát. Két olyan új tervünk is van a következő esztendőre, amely nem szerepelt a választási ígéreteink között. Egy rendkívül fontos dologra szeretnénk felhívni az itt élő közösség figyelmét. A 2011-es népszámlálás ránk vonatkozó adatai egyértelműen arra figyelmeztetnek bennünket, hogy többé nem dughatjuk homokba a fejünket. Az itt élő magyar közösségnek egyszerűen rá kell döbbennie, hogy ha a jövőben sem változik a születés és halálozás aránya, akkor felmorzsolódik. Erre a súlyos problémára mindenképp megoldást kell találni. A Magyar Nemzeti Tanács ezért a közösségünk fogyását befolyásoló problémákra májusig konkrét intézkedéstervet próbál megfogalmazni. Nagyon fontos tudatosítanunk közösségünkben, hogy ezt a népességfogyást elsősorban a gyermekvállalási kedv csökkenése okozza, nem pedig az asszimiláció vagy az elvándorlás. Nagyon fontos még azt is tudatosítanunk közösségünkben, hogy mindennek nem gazdasági okai vannak. Össze kell kapaszkodnunk, és segítenünk kell egymást. Kijelentjük tehát, hogy vállaljuk: a népességfogyás elleni küzdelem motorjai leszünk. Csodákra mi se vagyunk képesek, de sikerült már többször is évtizedes lemaradásokat pótolnunk, problémákat orvosolnunk. Az említett gondok megoldásán kívül szeretnénk az előttünk álló esztendőben Szabadkán egy magyar tannyelvű egyetemet is megalapítani, vagy a megalapítását előkészíteni. E jövőbeni intézménynek nagyon fontos szerepe lehetne közösségünk szellemi megújulásában. Hosszú távon bizonyosan elősegítené közösségünk szellemi és anyagi gyarapodását.

Talpai Lóránt