Az MNT XXXVI. rendes ülésén elhangzott képviselői kérdések és válaszok
I. László Bálinttanácstag felszólalásában két képviselői kérdésre kért választ a következők szerint:
1./ a Magyar Nemzeti Tanács azzal, hogy nekilátott létrehozni és megvalósítani a népesedési/demográfiai akciótervet túllépett a már sokat emlegetett önmagára szabott felesleges kereten, mely szerint ez a testület csak a négy fő területtel, kell, hogy foglalkozzon. Ennek tükrében, tervezi-e az MNT Közigazgatási Hivatala, hogy a magyarországi Nemzeti Jogvédő Szolgálat most kiépülő Kárpát-medencei hálózatára rákapcsolódva hozzájáruljon a délvidéki magyar egyénekkel, csoportokkal és szervezetekkel szembeni jogsértések hatékony kivizsgálásához és orvoslásához?
2./ Délvidéken is megkezdődött a tanév. Túl vagyunk a beiskolázási programon. Készült-e dokumentált elemzés a Magyar Nemzeti Tanács beiskolázási programjának folyamatáról és eredményeiről? Ha igen, akkor ezek tartalmazzák-e a részletes számszerű adatokat is, illetve hozzáférhetőek lesznek-e az MNT tagjai számára is? (a kérdéseket László Bálint írásos formában is átadta Várkonyi Zsolt jegyzőnek).
Képviselő úrnak a Magyar Nemzeti Tanács XXXVI. rendes ülésén 2013 . szeptember 11-én elhangzott képviselői kérdéseivel kapcsolatosan a következő válaszokat adom:
1./Az Nemzeti Jogvédő Szolgálat képviselőivel volt egy találkozása illetve megbeszélése a Magyar Nemzeti Tanács vezetőinek ez év tavaszán, amikor is szóba került az MNT szerepvállalása a jogsértések kivizsgálásában és orvoslásában, amennyiben annak a személyi költségeit a magyar fél vállalni tudná. A Magyar Nemzeti Tanács ebben a munkában az infrastrukturát (iroda, munkaeszközök) tudná adni, esetlegesen megfelelő személyt is tudna biztosítani. Azóta nem történt előrelépés az ügyben.
2./ Az erről szóló elemzés illetve beszámoló a Magyar Nemzeti Tanács Közigazgatási Hivatalának a jelentésében illetve az Oktatásfejlesztési stratégiáról szóló éves beszámoló keretében található. Erről az évről is készülni fog hasonló jellegű beszámoló illetve elemzés ez év végén illetve a 2014-es év elején. Amennyiben parciális adatokra van szüksége, azokat a hivatal munkavállalói készségesen a rendelkezésére bocsátják.
Dr. Korhecz Tamás
az MNT elnöke
II. Rácz Szabó László tanácstag felszólalásában elmondta, hogy a tanácsnoki kérésekkel kapcsolatban lennének észrevételei, amelyeket már feltett az elmúlt ülésen és amelyekre elvileg kapott válaszokat, gyakorlatilag viszont nem. Rácz Szabó László kifejtette, hogy az egyik kérdése az volt, hogy hogyan végeztek a magyar diákok a középiskolákban, különösen a negyedik évfolyamon akik diplomát szereztek középiskolai fokon, és hogyan jutottak tovább a felsőfokú intézményekbe. A kérdés azokra az iskolákra vonatkozott ahol magyar osztályok is léteznek. Erről kért egy statisztiaki kimutatást. Elmondta, hogy érdekes választ kapott, amelyben az áll, hogy az ilyen kimutatások elkészítése túlhalad a naemzeti tanács hatáskörén. A magyar nemzeti Tanács kulturális autonómiát jelent, vagyis a válasz azt jelenti, hogy a Tanács nem kérdezheti meg a saját maga által jóváhagyott igazgatóktól, hogy a tanulók milyen eredménnyel végezték tanulmányaikat. Rácz Szabó László elmondta, hogy ha ez igaz azonnal meg kell szüntetni a nemzeti tanácsot. Ez a kulturális autonómia minimumát sem jelenti. Ezért kéri a Tanácsot, hogy a 2./ kérdésre adott válaszát gondolja újra és adjon új, teljes választ a feltett kérdésre. Tudni kellene, hogy milyen eredményt értek el szerb diákok, szerb tagozaton, szerb nyelvből és fordítva, magyar diákok, magyar tagozatokon, magyar anyanyelvből. Elmondta, hogy azt tapasztalta, hogy a szerb diákok több elismerésben részesültek amei előnyt jelent egy esetleges egyetemi felvételi alkalmával. A következő kérdés a médiatámogatásokkal volt kapcsolatos, amire a válasz az volt, hogy ő is tagja a Tájékoztatási Bizottságnak, tehát tudnia kellene ezekről. Azonban ezt a választ sem tudja elfogadni, hiszen arra nem kapott választ, hogy azon kívül ami átment a bizottságon a médiák milyen támogatást kaptak illetve kapnak és milyen szerződések alapján.
Dr. Korhecz Tamás megkérdezte, hogy akkor pontosításra gondol-e?
Rácz Szabó László elmondta, hogy igen tehát ami nem ment át a Tájékoztatási Bizottságon.A nyelvhasználatra vonatkozó kérdés kapcsán sem kapott megfelelő választ és számára nem elegendő hogy létezik egy tartományi kimutatás. Rácz Szabó László zentai példákat hozott fel, melyszerint a tartományi kimutatás hamis, ha nem is rosszhiszeműen. Ezért a válasz pontatlan, és ezt kellene kiküszöbölni a saját elemi érdekeink miatt.
Rácz Szabó László kifejtette, hogy ezzel a három témakörrel kapcsolatban kéri a Magyar Nemzeti Tanácsot, hogy adjon új válaszokat és nem a bántás szándéka miatt, hanem azért mert ezekkel a kérdésekkel kénytelenek vagyunk foglalkozni.
Dr. Korhecz Tamás elmondta, hogy ő is szeretne kérni valamit a képviselőtársától, mégpedig azt, hogy gyakran tesz fel ömlengős és általános jellegű kérdéseket, amelyeknek az alapos kikutatása egy tudományos akadémiának is jelentős feladat lenne. Jó lenne, ha a jövőben egy kicsit konkrétabban tenné fel a kérdéseit ahol valóban lehetne lépni és segíteni. Valószínűleg az iskolák egy részétől lehetne kérni adatokat, azonban ha mind a 38 iskolától kérnénk adatokat, akkor valószínűleg nem jönnének az információk be vagy nem azonos módszerek alapján történnének, és ha be is jönnének ezek feldolgozása valószínóleg hatalmas erőket és enrgiákat kötnének le. Különösen említésre méltó a harmadik eset kifogása, hiszen annál nagyobb elemzést mint a tartományi titkárság a Tanács hivatala valószínűleg nem tudna elvégezni. Célravezetőbb lenne talán, ha egyes konkrét, kirívó eset kapcsán fordulna a Tanácshoz Rácz Szabó László képviselő úr, hiszen akkor célzottan tudna a hivatal lépni és segíteni. Dr. Korhecz Tamás elmondta, hogy a jószándék megvan és ennél konkrétabb kérdésekre lenne szükség.
Képviselő úrnak a Magyar Nemzeti Tanács XXXVI. rendes ülésén 2013 . szeptember 11-én elhangzott képviselői kérdéseivel kapcsolatosan a következő válaszokat adom:
1./ Az elhangzott kérdésre, hogy miért nem kerületek megválaszolásra az előző ülésen feltett kérdések részben már megválaszolásra kerültek szóban az ülésen, kérve a kérdésfeltevőt konkrétabb kérdések feltételére, hiszen a hivatalnak sem kapacitása sem hatásköre sincs sok esteben a kért adatok beszerzésére, mégha valamilyen adatokat be is tudna szerezni. Az ülésen szóban tájékoztatva lett, hogy célravezetőbb lenne talán, ha egyes konkrét, kirívó eset kapcsán fordulna a Tanácshoz vagya a hivatalhoz, hiszen akkor célzottan tudna a hivatal lépni és segíteni.
A médiák támogatása kapcsán melléklem a tájékoztatás támogatására vonatkozó kimutatást, amelyet a Magyar Nemzeti Tanács nyújtott a 2010-2013-as időszakban a válaszadás napjáig.
Dr. Korhecz Tamás
az MNT elnöke
III. Vass Tibor tanácstag felszólalásában kifejtette, hogy a felszólalásra korlátozására vonatkozó ülésvezetési záradék a jövőben a képviselői kérdésekre is vonatkozzon, hiszen nem az a cél hogy a munka hatékony és célravezető legyen.
Képviselő úrnak a Magyar Nemzeti Tanács XXXVI. rendes ülésén 2013 . szeptember 11-én elhangzott képviselői kérdésével kapcsolatosan a következő választ adom:
1./ A Magyar Nemzeti Tanács ülésein eddig nem került sor a napirendi pontoknál az első felszólalás időtartamának a korlátozására, ez első ízben történt meg a XXXVI. rendes ülésen, és mivel Rácz Szabó László tanácstag nem volt jelen az ülés kezdetén elfogadott ülésvezetési záradék meghozatalakor, ezért nem lett megvonva tőle a szó.
Dr. Korhecz Tamás
az MNT elnöke
IV. Dr. Sarnyai Zoltán tanácstag felszólalásában kifejtette, hogy a kérdések és indítványok ideje alatt, kérdéseket és indítványokat kell-e feltenni vagy lehet különféle világnézeti szempontokat kifejteni, sületlenségeket beszélni minden szakmaiságot mellőzve, belekapni mindenbe, a nyelvi törvényekről beszélni. Ennek a napirendi pontnak ez nem a témája. A kérdése az, hogy elnök úr miért engedte ezt meg.
Képviselő úrnak a Magyar Nemzeti Tanács XXXVI. rendes ülésén 2013 . szeptember 11-én elhangzott képviselői kérdésével kapcsolatosan a következő választ adom:
1./ Azért nem került korlátozásra Rácz Szabó László tanácstag a képviselői kérdések illetve indítványok kifejtésére szánt időben, mivel a szólásszabadság joga előtérbe lett helyezve a többi tanácstag türelmének kárára, figyelembe véve a Tanács munkájának nyitottságára vonatkozó illetve az alapszabályban meghatározott képviselői kérdésekre vonatkozó rendelkezéseket, holott a tanácstag valóban eltért attól amire az ülésnek ezen szakasza elő van látva.
Javaslatát indokoltnak látom és a jövőben megfontolandónak tartom ennek szigorúbb ellenőrzését illetve következetesebb betartatását.
Dr. Korhecz Tamás
az MNT elnöke