Az MNT XXXVIII. rendes ülésén elhangzott képviselői kérdések és válaszok

Az MNT XXXVIII. rendes ülésén elhangzott képviselői kérdések és válaszok

 

I./Rácz Szabó László tanácstag a következő kérdéseket tette fel: 1./ Miért gúnyolódik már nem első alkalommal a Magyar Nemzeti Tanács elnöke akkor, amikor a magyar őstörténelemmel vagy a magyarság gyökereivel kapcsolatos kérdést vagy észrevételt tesz a Magyar Nemzeti Tanács ülésén?  2./ A nemzeti tanácsokról szóló törvény vagy a nemzeti tanács valamilyen autonómia forma. A nemzeti tanácsokról szóló törvény mely paragrafusait tudnál felsorolni amely arra utal, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény valamilyen autonómia forma. 3./ Zenta vissza fogja kapni a bíróságát, most viszont az adóhivatal viszik el. Sérül a nyelvhasználati jog és a kisebbségi jogok. Kiáll-e a Magyar Nemzeti Tanács amellett, hogy ne vigyék el az adóhivatalt Kikindára, amelynek egyedülállóként van magyar igazgatója?

     Képviselő úrnak a Magyar Nemzeti Tanács XXXVIII. rendes ülésén 2013 . december  3-án elhangzott  képviselői kérdéseivel kapcsolatosan a következő válaszokat adom:

 

1./Az elhangzott első kérdésére, elmondom, hogy nem volt szándékom gúnyolódni és bárkit is megsérteni, az ülésen csupán a tanácskozó demokrácia elveihez szerettem volna hozzájárulni az ülésen történt  reflexiók alapján.

 

2./A második  kérdésére a következő választ adom. Az autonómia a kollektív nemzeti kisebbségi jogok egyik formája.Kovács Péter szerint az autonómia „az állam és a kisebbség közötti hatalommegosztás formája, amely keretében a kisebbség dönt illetve részt vesz a döntéshozatalban bizonyos társadalmi területeken, amelyek az önazonossággal kapcsolatosak.” Míg Küpper meghatározásában„közhatalmi hatáskör számos kisebbséget érintő kérdésben.”

Elemei: a) a közjogi szabályozottság, b)a nemzeti kisebbségek által (vagy elsősorban általuk) demokratikusan megválasztott (közjogi) testület létrehozása, valamint c)közfeladatok ellátása, közhatalmi jogosítványok, amelyeket a testület az állammal megosztva gyakorol, és amelyek a kisebbség önazonosságát érintik.

       Az autonómiával rokonfogalmak az önkormányzat – önkormányzás, az önrendelkezés és önigazgatás, valamint a funkcionális decentralizáció.

       A Szerb Köztársaság Alkotmánya 75. szakasza 2. bekezdése szerint a nemzeti kisebbségek kollektív jogaik révén közvetlenül vagy pedig közvetve döntenek vagy pedig részt vesznek a döntéshozatalban a kultúra, oktatás, média és hivatalos nyelvhasználat területén, valamint a 75. szakasz 3. bekezdése szerint az önkormányzatiságra való jog megvalósulása érdekében nemzeti tanácsokat választanak.

Ezek értelmében az elmélet adta meghatározások mentén megállapítható, hogy az alkotmány szelleme arra utal, hogy a nemzeti kisebbségi autonómia elemei a legmagasabb jogszabályi szinten is előfordulnak (lásd: közjogi szabályozottság, nemzeti tanács mint testület, döntéshozatalban való részvétel).

 

 

 

 

       Az általános közigazgatási eljárásról szóló törvény 193. szakasza alapján törvénnyel vagy pedig egyéb jogszabályokkal összhangban több szerv közösen határozhat ugyanazon ügy tárgyában, mely közös döntéshozatal magába foglalja az előzetes és utólagos jóváhagyást, valamint a véleményezést (az általános közigazgatási eljárásról szóló törvény 194. szakasza). E szerint a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény minden olyan rendelkezése, amikor a nemzeti tanács jóváhagyási illetve véleményezési jogokat gyakorol, a nemzeti tanács döntéshozatalban való közvetlen részvételét jelenti (más szóval autonómiát gyakorol a nemzeti kisebbségek önazonosságával kapcsolatos kérdésekben).

       (lásd a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény teljes 3. fejezetét a nemzeti tanácsok hatásköreiről).

Megjegyzés:Azon kérdések vonatkozásában, amelyeket a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény nem szabályoz, többek között, az általános közigazgatási eljárásról szóló törvényt kell alkalmazni (a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 43. szakasza).

 

3./Harmadik kérdésre válaszolva elmondom, hogy az Adóhivatal zentai kihelyezett részlegével kapcsolatban közérdekű információ iránti kérelmet intézünk az illetékes hivatalhoz, amelynek válaszáról tájékoztatást fogunk adni.   

 

II./Vass Tibor tanácstag a következő kérdést tett fel. Tudja-e az elnök úr vagy a Közigazgatási Hivatal elnöke, hogy miért szakadt meg a Pannon TV közvetítése a képviselői kérdések kezdetekor?

     Képviselő úrnak a Magyar Nemzeti Tanács XXXVIII. rendes ülésén 2013 . december  3-án elhangzott  képviselői kérdésével kapcsolatosan a következő választ adom:

T Címnek a Magyar Nemzeti Tanács harmincnyolcadik rendes ülésén 2013. december 3-án elhangzott képviselői kérdésére a Pannónia Alapítványtól megkért, másolatban mellékelt választ adom.

 

A Pannon RTV tájékoztatása

 

A Magyar Nemzeti Tanács 2013. december 3-i ülésével kapcsolatban tájékoztatom Önöket, hgy az ülés közvetítése az elejétől a végéig rendben zajlott a Pannon TV kábeles, IPTV-és és internetes hálózataiban, Vajdaság egész területén. Mivel azonban a Pannon RTV földfelszíni hálózatban ( Szabadka területén) időmegosztásos rendszerben csak este hét óráig rendelkezik sugárzási idővel, ebben a hálózatban az ülés közvetítése értelemszerűen este hét órakor megszakadt, ugyanis ekkor vette át a sugárzási időt a Yu Eco TV.

 

                                                                                                              

                                                                                                                      Dr. Korhecz Tamás

                                                                                                                         az MNT elnöke