Készül a Kárpát-medencei médiatérkép

A budapesti Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet és a Magyar Nemzeti Tanács Televíziós médiatérkép a Vajdaságban címmel szervezett tanácskozást Zentán, az Alkotóházban.

Nahimi Péter

Nahimi Péter

- Készülünk a következő év első felében esedékes magyar uniós elnökségre, amely lehetőséget ad arra, hogy Magyarország az általa fontosnak tartott problémákat az uniós közvélemény egésze előtt exponálja. Úgy érezzük, az anyanyelven megszólaló média kérdése megérdemli ezt a megkülönböztetett figyelmet. Ehhez szeretnénk elkészíteni az átfogó, Kárpát-medencei médiatérképet – nyilatkozta Nahimi Péter, az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet igazgatója, aki az egybegyűlteknek A műsorterjesztés digitális átállása címmel előadást is tartott.

Tóth Lívia, a Magyar Nemzeti Tanács tájékoztatási tanácsosa elmondta, az országos magyar önkormányzatnak is vannak hasonló célkitűzései. Az utolsó pontosításokat, kiegészítéseket végzik a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületével közösen összeállított médiakatalóguson, de folyamatban van a vajdasági magyar médiastratégia kidolgozása is, amelyben – az elképzeléseik szerint – a vajdasági magyar médiatér minden szereplője megtalálná a maga helyét és szerepét.

Siflis Gordán Klára, a projektum vajdasági koordinátora kifejtette, az első körben a televíziós médiumok problémáira igyekeznek rávilágítani, de még ebben az évben sorra kerülnek a rádiók, az újságok és az on-line kiadványok is.

-- A médiatérképezés a határon túli magyarokra vonatkozik, ezért olyan kérdőívet próbáltunk összeállítani, amelyet minden régióban fel tudunk használni. A kérdéssort ezúttal húsz vajdasági intézménynek küldtük el, de csak a fele érkezett vissza. Ennek ellenére az áttanulmányozott adatokból máris levonható néhány következtetés. Az első, hogy a televíziós lefedettség szempontjából a szórványban nagyon szembe tűnnek a hiányosságok. Komolyan el kellene gondolkozni azon, hogyan lehetne ezt a térséget is behálózni. Több szerkesztőség jelezte, igényelnék a szakmai, elsősorban az úgynevezett OKJ-s továbbképzést. Ezzel az a gond, hogy Szerbiában nem ismerik el, pedig a két éves oktatásban a résztvevők hatalmas gyakorlati tudásra tehetnek szert, amit a későbbi munkájuk során hasznosíthatnak. Néhányan a helyszűkére panaszkodnak, mások az anyaországi támogatások elmaradására. Én viszont meglepődve tapasztaltam, milyen kevesen veszik igénybe az európai uniós pályázatok nyújtotta lehetőségeket.

A jelenlévők nagy érdeklődéssel hallgatták, majd számos kérdést intéztek Belénessy Csabához, a Magyar Távirati Iroda alelnökéhez, aki a Kárpát-medencei tudósítóhálózat újraszervezését vázolta fel.

(Tha)
Fotók: Halasi Mónika