Nyugat-bácskai közvita a kulturális stratégiáról

Október 25-én a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) közvitát rendezett a kulturális stratégiatervezet témájában Zomborban. A helyszín a Városháza díszterme volt, ahol rendre képviseltették is magukat a nyugat-bácskai magyar művelődési egyesületek. Lovas Ildikó, az MNT művelődési tanácsosa bevezetőjében többek között hangsúlyozta azt a három fő irányvonalat, amely mentén haladtak a tervezet elkészítésekor. Ezek: a kulturális örökség védelme, az értékteremtés és a felsoroltak bemutatása. Kiemelte azt a kutatási eredményt, miszerint Nyugat-Bácskában a műkedvelő tevékenységek között a legnagyobb -- 24%-os -- részaránya az amatőr színjátszásnak van, nem pedig, ahogyan gondolnánk, a néptáncnak vagy a népzenének, ami vélhetően a kőszínház hiányából adódik. Fontosnak ítélte meg, hogy konkrét adatokkal mutassák ki a reális igényeket, támogatási potenciálokat, ezek alapján kell megtenni a szükséges lépéseket.
    Dévavári Beszédes Valéria magiszter, néprajzkutató arról beszélt, hogy ez a vidék, Nyugat-Bácska, Bács és Zombor városokkal, a szigetmagyarság nagy gondolkodóival: Herceg Jánossal, Szentelekyvel a tudományosság bölcsője, akárcsak a környező kis hagyományőrző falvak (Doroszló, Bácskertes) is az itteni  magyar kultúra bölcsője. Azoké az értékeké, amelyeket fel kell ismerni, őrizni kell, s minél több emberhez eljuttatni. Ezt a fajta közvetítő szerepet részletezi a kulturális kalauzra vonatkozó rész. Ilyen kiadvánnyal már találkozhattak a Hét Nap olvasói, ugyanis annak mellékleteként jelenik meg havonta. Vanger László egy olyan internetes felület kidolgozásáról beszélt, amely a kulturális események folyamatos követését, részletes bemutatását teszi majd lehetővé. Végül a hallgatóság tagjai kifejezték elégedettségüket, hogy a kulturális stratégia várhatóan kiemelt figyelmet szentel majd a nyugat-bácskai szórványnak.