Izgalmas út a stratégia medrében haladni

– Azért izgalmas az az út, amelyet a stratégiával bejárunk, mert két nagyon fontos dologban különbséget kell tenni. Az egyik oldalon ott van maga a kultúra, amelyben az alkotó szellemiséget támogatni kell, a hagyományokat őrizni kell, maga az alkotás, a másik oldalon pedig az áll, hogy ehhez hogyan rendeljük hozzá az eszközöket. Arról szól a stratégia, hogy van-e olyan képességünk, hogy a kultúrpolitikával segítsük magának a kultúrának az alakulását – mondta Lovas Ildikó, a Magyar Nemzeti Tanács kulturális ügyekkel megbízott tanácsosa.

– Sok mindent kiemelhetnék az idei évben elvégzett tevékenységekből. A többi között például útjára indult a néptáncoktatói képzés, felmérték a Baranyi-hagyatékot, szépen tájoltak a színházak, Eleméren múzeum nyílt az aradi vértanúk emlékére... Ez mind benne van a stratégiában. Ha megenged egy kitérőt, a Szabadka város stratégiai fejlesztési tervében problematikusnak tartom azt, ahogy a műemlékeket, a nemzeti közösségeket kezelik. A nemzeti közösség fogalmát törlik. Azt írja le például a dokumentum, hogy egy falusi házat meg kell őrizni. Mégis milyet? Szerbet? Magyart? Bunyevácot? Svábot? Nem gondolom, hogy stratégiai dokumentumban, stratégiai gondolkodásban megengedhetőek ilyen hibák, és kár, hogy nem veszik figyelembe azt a munkát, amit más szakemberek elvégeznek, mert az MNT stratégiáját sem vették figyelembe, holott a stratégiánknak éppen az az egyik legnagyobb erőssége, hogy hozzáértő emberek, szakemberek készítették.

– A jövő évi programunkban benne lesz, hogy a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel közösen a Hagyatéki Bizottság által kidolgozott műemlékvédelmi lista alapján kirándulóhelyeket kínálunk fel az iskoláknak és a magyarországiaknak is, hogy a Határtalanul program keretében eljöjjenek ide, és megnézzék azt, amit a szakemberek szerint látni kell. A szakmaiságot tiszteletben kell tartani.

– Sikeres volt ez az év, ami annak is köszönhető, hogy jól írtuk meg a dokumentumot – hallottuk Lovas Ildikótól, aki arról is szólt, hogy a különböző kulturális területekre kiterjedő, széles körű stratégiában milyen utakon indultak el az idei évben, és mely területek azok, amelyeket az elképzelések megvalósítása terén az idén még nem érintettek vagy nem fejezték be, de jövőre ez is sorra kerül.

– Elkezdődött és elkészül a szabadkai Városi Múzeumban a már itt lévő, vajdasági magyar képzőművészeti örökség – amelyet évtizedek óta nem állítottak ki – kiállításánakés a zentai Városi Múzeumban az állandó néprajzi kiállítás létrehozása. Elindult a digitalizáció, nagyon sokat haladtunk a Magyar Szó digitalizálásával. Jövőre elkezdődik az amatőr színjátszókkal való foglalkozás. Jövőre hangsúlyt kap a szellemi kulturális örökségünk néprajzzal foglalkozó része, megkezdődik a néprajzi hagyaték feldolgozása, a Bodor Anikó-, Borús Rózsa-, Burány Béla-hagyaték feldolgozása. A jövő évben egy nagyon izgalmas területre lépünk, amelyre Id. Virág Gábor hívta fel a figyelmünket: az Újvidéki Rádió és a Szabadkai Rádió hangarchívumának átmentése a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetbe. Ez is a mi kulturális örökségünk része, nagy kincs ez. A jövő évben már szinte minden területen elindulnak a folyamatok.

Tápai Renáta